---

NYOMÁSTARTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet végrehajtásához szükséges

részletes műszaki követelmények

2004. június 2.

Tartalom

I. rész Fogalom meghatározások

II. rész Létesítés

1. fejezet Általános előírások

2. fejezet Létesítési dokumentáció

3. fejezet Nyomástartó létesítmények

4. fejezet Gáz töltetű nyomástartó létesítmények külön előírásai

5. fejezet Vegyipari nyomástartó létesítmények külön előírásai

6. fejezet Kazán-létesítmények külön előírásai

7. fejezet Töltő-létesítmények

III. rész Ellenőrzés

1. fejezet Általános előírások

1.1. Bevezetés

1.2. Az ellenőrzés feltételei

1.3. Első üzembe helyezést megelőző ellenőrzés

1.4. Ellenőrzési terv

2. fejezet Szerkezeti ellenőrzés

3. fejezet Nyomáspróba

3.1. Általános előírások

3.2. Folyadék-nyomáspróba

3.3. Gáz-nyomáspróba

4. fejezet Tömörség ellenőrzés

5. fejezet Kazán-létesítmények külön előírásai

6. fejezet Csővezetékek külön előírásai

7. fejezet Vákuumszigetelt nyomástartó berendezések külön előírásai

IV. rész Üzemeltetés

1. fejezet Általános előírások

2. fejezet A nyomástartó berendezés kezelése

3. fejezet A nyomástartó berendezés karbantartása

4. fejezet Rendkívüli esemény

5. fejezet Vegyipari nyomástartó létesítmények külön előírásai

6. fejezet Kazán-létesítmény külön előírásai

7. fejezet Töltő-létesítmény külön előírásai

V. rész Javítás, átalakítás

VI. rész Bejelentés, nyilvántartásba vétel

1. függelék (informatív) Fogalom meghatározások logikai csoportosításban

2. függelék (informatív) A helyiség szellőztetéshez szükséges levegőmennyiség meghatározása, veszélyes gáz kibocsátóforrás esetében

3. függelék (informatív) Bejelentő lap

4. függelék (informatív) Időszakos ellenőrzés jegyzőkön

I. rész

Fogalom meghatározások

E szabályzat alkalmazásában, a jogszabályokban[1] meghatározott fogalmak mellett:

1. Biztonsági távolság: a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó- vagy töltő-létesítmény környezetében lévő más létesítményeket védi a (biztonsági értékelésben) meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától. A biztonsági távolságon kívül a veszélyes gázkoncentráció kizárható.

A védett létesítmények:

– közutak,

– lakóépületek,

– a telekhatáron belüli és kívüli létesítmények, amelyekben rendszeresen emberek tartózkodnak, akik védelmére azonban üzemzavarra jellemző gázkibocsátás esetére nem történik óvintézkedés.

2. Elhelyezési távolság: a nyomástartó berendezések és/vagy egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága.

3. Egészségkárosító gáz: a jogszabály[2] szerinti gáztöltet.

4. Fokozottan tűzveszélyes gáz[3]: az olyan gáz, amely környezeti nyomáson és hőmérsékleten a levegővel érintkezve gyúlékony.

5. Földdel takart gáz töltetű nyomástartó edény: a 6. pontban foglaltaktól eltérően az a gáz töltetű nyomástartó edény, amelyet mindenütt legalább 0,5 m rétegvastagságban föld vagy homok takar, abban az esetben is, ha az egyik edényfenekét nem takarja teljesen föld, de ez az edényfenék tűzterhelés ellen védett.

6. Földdel takart nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amelyet részben vagy egészben föld vagy homok takar, abban az esetben is, ha részben vagy egészben a terepszint felett helyezkedik el.

7. Föld feletti nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amely a környezeti terep szintjén vagy afelett, helyiségben vagy szabadtéren, föld- vagy homoktakarás nélkül helyezkedik el;

8. Gáz: az olyan anyag, amelynek kritikus hőmérséklete kisebb, mint 50 ^oC, vagy a gőznyomása 50 ^oC-on nagyobb, mint 3 bar abszolút nyomás (e meghatározás vonatkozik a gázkeverékre és a ciánhidrogénre is).

9. Gáztömör építészeti elválasztás: olyan építészeti elválasztás, amely megakadályozza a veszélyes mértékű gázáthatolást (pl. betonfal, két oldalon vakolt téglafal).

10. Használatba vétel: az üzemben tartó a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó – létesítési engedélyezésre kötelezett – létesítményt az első üzembe helyezést megelőző ellenőrzést követően – hatósági engedély alapján – üzemeltetheti.

11. Hűtő létesítmény: zárt körfolyamatban, cseppfolyós, illetve gázhalmaz-állapotú hűtőközeggel, kompressziós elven működő nyomástartó létesítmény.

12. Levegőnél könnyebb gáz: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) az a gáz, amelynek sűrűsége a nyomástartó edényből történő kiáramlás után, a mindenkori gázhőmérsékleten és környezeti nyomáson kisebb, mint 1,2 kg/m³.

13. Levegőnél nehezebb gáz: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) az a gáz, amelynek sűrűsége a nyomástartó edényből történő kiáramlás után, a mindenkori gázhőmérsékleten és környezeti nyomáson nagyobb, mint 1,3 kg/m³.

14. Kezelési hely: az a munkaterület, ahol a nyomástartó berendezés vagy létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet végeznek.

15. Kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy – tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő – nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 ^oC-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál.

16. Kibocsátási mérték: a kibocsátó forrásból egységnyi idő alatt kiszabaduló veszélyes töltet mennyisége.

17. Kibocsátó forrás: ahonnan veszélyes töltet szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy veszélyes gázkoncentráció képződhet.

17.1. Normál üzemre jellemző kibocsátó forrás (a kibocsátás időpontja esetenként, mértéke általában meghatározható), pl.:

– oldható kötés (pl. töltőcsatlakoztatás, -oldás),

– légtelenítő és légző vezeték,

– mintavevő nyílás,

– tengelyátvezetés.

17.2. Üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás (jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke esetenként meghatározható), pl.:

– csőtörés,

– csővezeték szivárgása,

– hegesztési varrat repedése,

– hibás kezelés,

– karimás kötés repedése,

– oldható kötés tömörtelensége,

– szerelvény meghibásodása,

– túltöltés.

Ha a kibocsátási mérték meghatározható, a biztonsági távolság ennek alapján méretezhető is. Ha a kibocsátási mérték nem határozható meg, akkor a veszélyelemzés és a biztonsági értékelés során kell megállapítani a káros hatásokat csökkentő megelőző teendőket (pl. szigorúbb követelmények előírását a méretezésre, gyártásra, szerelésre, ellenőrzésre). Az olyan kibocsátó forrást, amelyet ésszerűen kizárható üzemzavar vált ki, nem kell figyelembe venni.

17.3. Működő biztonsági berendezés, mint kibocsátó forrás (jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke meghatározható, a kibocsátott veszélyes töltet biztonságos kezelése, elvezetése megoldott).

18. Megfelelő szellőzés: megfelelő a szellőzés, ha veszélyes, vagy egyéb egészségkárosító gázkoncentráció, valamint veszélyes mértékű oxigéndúsulás vagy -hiány normál üzemben nem alakulhat ki.

19. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: az a gáz, amelynek a környezeti hőmérséklet alatt bekövetkező cseppfolyósított halmazállapotát hűtéssel, elpárologtatással vagy hőszigeteléssel tartják fenn.

20. Mérgező gáz töltet: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[4] szerint nagyon mérgező és mérgező gáz töltet.

21. Mérgező töltet: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[5] szerint nagyon mérgező és mérgező töltet.

22. Műszaki tömörség: a kibocsátási forrás alkalmas tömörség-ellenőrzési módszerrel meghatározott kibocsátás mértéke olyan, hogy veszélyes gázkoncentráció nem alakulhat ki. A tömörség műszaki megoldással vagy rendszeres karbantartással és ellenőrzéssel is biztosítható.

23. Normál üzem: üzemállapot, amely során a berendezést, létesítményt a tervezett, és a gyártó által előírt üzemi jellemzőkkel használjuk.

24. Oxidáló gáz: az a gáz, amely más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót okoz. E szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából: a levegő gázhalmazállapotban nem, cseppfolyós halmazállapotban viszont e csoportba tartozik.

25. Robbanóképes légtér: az éghető gázok, gőzök, ködök (aerosolok) vagy porok levegővel alkotott olyan keveréke, amelyben normál körülmények között, gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre.

26. Potenciálisan veszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során veszélyes gázkoncentrációjú (robbanóképes vagy egészségkárosító) légtér kialakulhat.

26.1. Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során robbanóképes (veszélyes gázkoncentrációjú) légtér kialakulhat.

26.2. Potenciálisan egészségkárosító környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során egészségkárosító (veszélyes gázkoncentrációjú) légtér kialakulhat.

27. Próba üzem: üzemállapot, amely során – pl. az első üzembe helyezés előtt, vagy karbantartást követően – a létesítmény egészének, vagy egyes részeinek, valamint biztonsági szerelvényeinek beállítását és előre meghatározott program szerinti, üzemi működését ellenőrzik. A sikeres próbaüzem igazolja, hogy a létesítmény berendezései külön-külön és együttesen is megfelelnek a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a létesítmény műszaki értelemben üzembe helyezhető.

28. Szilárdsági nyomáspróba (a továbbiakban: nyomáspróba): általában vízzel, vagy indokolt esetben gázzal, a próbanyomás értékén tartott, megadott időtartamú szilárdság ellenőrzést jelent. A próbanyomás értékét a gyártó állapítja meg. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű ellenőrzéssel helyettesíthető.

29. Tömörség ellenőrzés: vízzel, saját közeggel vagy semleges gázzal, a próbanyomás értékén tartott, megadott időtartamú szivárgás ellenőrzést jelent. A próbanyomás értéke az alkalmazott eljárás függvénye, de legfeljebb a berendezés legnagyobb megengedhető nyomása.

30. Tűzterhelés: a jelenlévő és beépített éghető anyag, amely tűz esetén potenciális veszélyt jelent a létesítményre. Számszerűen: az éghető anyag tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre számított értéke (MJ/m²). Pl. a zárt nyomástartó berendezésben, vagy szállítható nyomástartó berendezésben lévő éghető anyag nem jelent tűzterhelést.

31. Üzemeltetés:a létesítménnyel kapcsolatos minden tevékenység, így a normál üzem (beleértve az üzembe helyezést és a leállítást), az átmeneti üzemen kívül helyezés, a karbantartás, javítás és tisztítás, az átalakítás, az üzemzavar elhárítás és az üzembentartói ellenőrzések, továbbá a hatósági ellenőrzések feltételeinek biztosítása, – a létesítés, az első üzembe helyezést megelőző próbaüzem, és a megszűntetés kivételével.

32. Üzemzavar: biztonságtechnikai szempontból jelentős eltérés a normál üzemtől, pl.: jellemző határérték túllépése.

32.1. Ésszerűen feltételezhető üzemzavar: az üzemben tartó kötelezettsége szempontjából olyan üzemzavar, amely még nem tekinthető olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli eseménynek, amely a létesítmény üzemelése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely a létesítményen belül, azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet.

33. Vegyipari nyomástartó létesítmény: nyomástartó létesítmény, amelyben kémiai technológiai és az ezekhez szükséges fizikai folyamatok mennek végbe.

34. Veszélyes gázkoncentráció

– fokozottan tűzveszélyes gáz esetén legalább az alsó robbanási (gyulladási) határkoncentráció;

– egészségkárosító gáz esetén legalább a jogszabály[6] szerint egészségkárosító hatású gázkoncentráció.

35. Veszélyes gáz töltet: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[7] szerinti gáz töltet.

36. Védőtávolság: a nyomástartó- vagy a töltő-létesítmény és a veszélyforrás (szomszédos berendezések, létesítmények, építmények, közforgalmi utak) között szükséges legrövidebb vízszintes távolság, amelynek célja a nyomástartó- vagy a töltő-létesítmény védelme, különösen a tűztől és káros mechanikai hatásoktól.

II. rész

Létesítés

A II. rész vonatkozik a Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó és töltő létesítmény (együtt: létesítmény) létesítésére.

1. fejezet

Általános előírások

1.1. A létesítményt úgy kell megvalósítani, hogy normál üzemben sem az alkalmazottakra, sem a környezetre veszélyt ne jelentsen. A környezeti körülmények nem gátolhatják a biztonságos üzemeltetést.

1.2. A berendezések szerkezeti anyaga, méretezése, kialakítása és működésmódja feleljen meg a létesítmény feladatának, a normál üzemre jellemző mechanikai, kémiai és hőmérsékleti igénybevételnek és a biztonság követelményeinek.

1.3. A veszélyes töltetet, a biztonsági távolságot és a potenciálisan veszélyes környezetet a jogszabály[8] szerint kell megjelölni. A jelölés a berendezés, helyiség, szabad tér jelölésével is megoldható.

1.4. Hozzáférhető helyen kell tartani a létesítmény egyszerű, érthető és minden biztonságtechnikailag fontos adatot tartalmazó üzemeltetési utasítását.

1.5. A létesítményt (vagy egyes részeit) védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

1.6. Ha a töltetnek több veszélyes tulajdonsága is van, minden veszély figyelembevételével kell a védekezés módszereit meghatározni. Ha többfajta veszélyes töltet van, akkor a védőintézkedéseket a legmagasabb szintű kockázati potenciál szempontjából kell meghatározni.

1.7. A létesítésekor az egész rendszerből származó minden veszélyforrás hatását és kölcsönhatásaikat is figyelembe kell venni.

1.8. A létesítési előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha az adott követelményre szabvány vonatkozik és az teljesül. A szabványtól eltérő műszaki megoldás vagy intézkedés megfelelőségét igazolni kell.

2. fejezet

Létesítési dokumentáció

A létesítési dokumentáció a létesítmény biztonságtechnikai megítélésére szolgál, beleértve a létesítmény és a környezet kölcsönhatásait is. A hatóság létesítési eljárásának alapja.

2.1. Általános előírások

2.1.1. A dokumentáció részei:

– alapadatok,

– rajzdokumentáció,

– műszaki leírás,

– biztonsági értékelés,

– a berendezések jogszabályban előírt megfelelőség-tanúsítványai,

– üzemeltetési utasítás,

– adott esetben építészeti dokumentáció,

– tulajdoni lap, (tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat),

– szakhatósági hozzájárulások, közműegyeztetések.

2.1.1.1. Alapadatok

– rendeltetés, üzemmód,

– elhelyezés (épületben vagy szabad térben),

– a létesítmény fő műszaki jellemzői,

– üzemeltetés személyi feltételei (beosztás, képzettség, létszám).

2.1.1.2. Rajzdokumentáció

a) Összeállítási rajz

Az összeállítási rajz a berendezések helyzetét léptékhelyesen, felülnézetben és a szükséges nézetekben ábrázolja.

Az összeállítási rajz tartalmazza:

– a segédberendezéseket,

– az elhelyezési-, védő- és biztonsági távolságot, valamint adott esetben a potenciálisan veszélyes környezetet.

b) Folyamatábra

A folyamatábra tartalmazza a létesítmény működésének megértéséhez és a biztonság megítéléséhez szükséges berendezéseket, szerelvényeket, készülékeket.

c) Helyszínrajz

A helyszínrajzot a hivatalos (földmérési) alaptérkép alapján kell elkészíteni. Fokozottan tűzveszélyes vagy nagyon mérgező töltet[9] esetén a rajz tartalmazza:

– a létesítményt és a szomszédos ingatlanokat, közforgalmi utakat és vasúti vágányokat,

– a létesítmény és a szomszédos ingatlanok beépítettségét, rendeltetésük megadásával,

– a létesítmény üzemi útjait és vasúti vágányait,

– a nyomástartó berendezések elhelyezkedését,

– az ingatlan elhelyezkedését – tájolását.

2.1.1.3. Műszaki leírás

Adjon meg az épületben és szabad térben elhelyezett létesítményről minden olyan felvilágosítást, amely szükséges a biztonság megítéléséhez.

Tartalmazza:

– az eljárás ismertetését,

– a létesítmény biztonságos üzemeltetésének elbírálásához szükséges adatokat, ha azok a rajdokumentációból nem tűnnek ki,

– az elektromos és irányítástechnikai berendezéseket,

– a szellőztető és elszívó berendezések és

– a tűz- és gázvédelmi berendezések valamint

– a biztonsági szerelvények adatait,

– a szükséges tervezői, szakértői nyilatkozatokat, kiegészítő számításokat,

– adott esetben az alapozás, tartószerkezet, födém, állványzat, támaszok statikai számítását, és a vonatkozó tervezői nyilatkozatot, a talajmechanikai szakvéleményt,

– a tervezői jogosultság igazolását,

2.1.1.4. Biztonsági értékelés

A biztonsági értékelést az IV. rész 1.2. pontja szerint kell elkészíteni.

2.1.1.5. Üzemeltetési utasítás

Az üzemeltetési utasítást az IV. rész 1.3. pontja szerint kell elkészíteni.

2.1.1.6. Építészeti dokumentáció

Épületben kialakított létesítmény esetén szükség van az építési rajzokra és a vonatkozó műszaki leírásra és adott esetben érvényes építési engedélyre.

a) Az építészeti (kiviteli) tervek (alaprajz, metszetek) és a műszaki leírás feleljen meg az építési hatóság követelményeinek.

b) Az építészeti (kiviteli) tervekben meg kell adni:

– az összes berendezés megnevezését, elhelyezkedését,

– a szomszédos helyiségek rendeltetését,

– a menekülési, mentési útvonalakat, kijáratokat.

2.1.2. A létesítmény bejelentő adatlapját mellékelni kell (lásd: 3. függelék).

2.1.3. Az üzembentartó köteles a létesítmény módosításait napra készen az engedélyezési dokumentációra átvezetni, és a dokumentációt ellenőrzéskor a hatóság rendelkezésére bocsátani.

2.2. Nyomástartó- és kazán-létesítmények külön előírásai

Az engedélyezési dokumentációra vonatkozó 2.1. pont szerinti általános előírásokat be kell tartani.

2.2.1. Alapadatok

A létesítmény fő műszaki jellemzői között a telepített nyomástartó berendezések adatai (térfogat, nyomás, töltet) is szerepeljenek.

2.2.2. Rajzdokumentáció

2.2.2.1. Az összeállítási rajz tartalmazza az adott létesítmény segédberendezéseit (pl. szivattyúkat, légköri nyomású tartályokat, tüzelőanyag ellátó rendszert, tápvíz előkészítő berendezést, tápvíz-előmelegítőt, túlhevítőt, tágulási tartályt, gőzhűtőt, levegő-előmelegítőt, létrákat, korlátokat, stb.).

2.2.2.2. A nyomástartó berendezések alapozási tervét mellékelni kell.

2.2.2.3. Műszaki leírás

A műszaki leírás tartalmazza:

– kazán esetén a tápvíz-előkészítés eljárását, és a megfelelőségét igazoló bizonylatot is,

– a nyomástartó berendezések Rendelet szerinti besorolását.

2.3. Csővezetékek külön előírásai

Az engedélyezési dokumentációra vonatkozó 2.1. pont szerinti általános előírásokat be kell tartani.

2.3.1. E szabályzat hatálya alá tartozó minden csővezeték egyedileg azonosítható legyen. A rajzokon és a műszaki leírásban csővezetéket szám és/vagy betűkombinációból álló azonosító jellel kell ellátni.

2.3.2. A rajzdokumentáció, ha az azonosításhoz és ellenőrzéshez szükséges, tartalmazza az izometrikus rajzokat is.

2.3.3. A műszaki leírás tartalmazza a csővezeték jellemzőit.

A jellemzők:

– belső-, illetve külső átmérő, falvastagság,

– ráhagyások (pl. korróziós ráhagyás),

– megengedhető legnagyobb túlnyomás, bar

– szerkezeti anyagok, alkatrészek szabványos jelölése, anyagminőség,

– oldható kötések típusa,

– oldhatatlan kötések (az eljárás leírása, hozaganyagok, az ellenőrzés módja és terjedelme),

– a töltet tulajdonságai,

– az alátámasztások, felfüggesztések, csőmegfogások (rögzítések) jellemzői (pl. típus, legnagyobb távolság),

– azonosítási jel, színjelölés és elhelyezési módja,

– a nyomáspróba vagy az azt helyettesítő eljárás jellemzői, leírása,

– tervezett élettartam, és adott esetben a

– megengedett hőmérséklet, ^oC,

– töltet, szigetelés, szerelvények tömege,

– járulékos igénybevétel (pl. hőtágulás-összehúzódás, nyomáslökés, váltakozó terhelés, szélterhelés),

– biztonságtechnikai hatású bélések, bevonatok tulajdonságai.

2.4. Töltő-létesítmény külön előírásai

Az engedélyezési dokumentációra vonatkozó 2.1. pont szerinti általános előírásokat be kell tartani.

2.4.1. Alapadatok

A létesítmény fő műszaki jellemzői között

– a töltetek megjelölése vagy fajtája,

– a töltendő berendezések megnevezése, jellemző adatai, és

– a létesítmény legnagyobb teljesítménye

is szerepeljen.

2.4.2. Rajzdokumentáció

A folyamatábrán fel kell tüntetni:

– a betöltendő és az esetleg visszaáramló töltet útvonalát,

– sűrítésre, cseppfolyósításra, elgőzölögtetésre, szállításra, továbbításra, elzárásra, átkapcsolásra és túlnyomás határolásra szolgáló berendezésrészeket és kapcsolódásukat,

– lefúvató- és légtelenítő vezetékeket (a gázokat megsemmisítő vagy veszélytelenül eltávolító berendezésekkel együtt).

2.4.3. Műszaki leírás

Tartalmazza:

– a töltőberendezés leírását, a töltési műveletek sorrendjével,

– töltőkészülékeket (szivattyúk, adagolókészülékek, töltőautomaták, töltőcsatlakozások típusa, száma),

– a laboratórium ismertetését,

– a telepített nyomástartó berendezéseket (alapadataikkal),

– a vezetékeket szerelvényeikkel (a típus, szerkezeti anyag, méretek és a névleges- ill. próbanyomás adatainak megadásával),

– a szállítható nyomástartó edénybe töltött gázmennyiség mérés és ellenőrzés eszközeit; (a méréstartomány és mérési pontosság adataival),

– sűrítésre, cseppfolyósításra, elgőzölögtetésre, szállításra, továbbításra, elzárásra, átkapcsolásra és túlnyomás határolásra szolgáló berendezésrészeket és kapcsolódásukat; a megengedhető legnagyobb nyomás adatával,

– a lefúvató- és légtelenítő vezetékek, a gázokat megsemmisítő vagy veszélytelenül eltávolító berendezésekkel.

2.4.4. A helyszínrajz tartalmazza:

– a töltő helyek elhelyezkedését az épületben vagy szabad téren,

– a telepített nyomástartó berendezések elhelyezkedését is.

2.4.5. Az építészeti tervekben meg kell adni a töltőhelyiségek elhelyezkedését.

3. fejezet

Nyomástartó létesítmények

3.1. Hatály

3.1.1. E fejezet műszaki biztonsági előírásait a Rendelet hatálya alá tartozó, így bejelentésre kötelezett, de létesítési eljárást nem igénylő berendezések esetében is be kell tartani.

3.1.2. E fejezet létesítési előírásait a legfeljebb 500 m³ űrtartalmú nyomástartó edények és az ilyen nyomástartó edényekből összeállított (összegzett űrtartalmú) nyomástartó edény csoportok létesítésénél kell alkalmazni.

3.1.3. Az 500 m³-nél nagyobb űrtartalmú nyomástartó edényekre vonatkozó létesítési követelményeket a hatóság egyedileg határozza meg e fejezet előírásainak betartásával és szükség szerinti, indokolt kiegészítésével.

3.2. Általános biztonsági követelmények

3.2.1. Alapozás

3.2.1.1. Nyomástartó berendezést talajmechanikailag ellenőrzött talajra és méretezett szerkezetre (pl. alapra, födémre, tartóelemre) kell helyezni.

3.2.1.2. Az alap statikai méretezése – a nyomáspróbára is tekintettel – a legnagyobb terhelésre történjen. A nyomástartó berendezést úgy kell rögzíteni, hogy abból sem az alapra, sem a nyomástartó berendezés szerkezeti részeire káros igénybevétel ne származzon.

3.2.1.3. A nyomástartó berendezés alátámasztására, rögzítésére szolgáló tartószerkezet valamennyi tartóelemének teherbírását, az alapozás, és a talaj teherbírás megfelelőségét statikai számítással és tervezői nyilatkozattal igazolni kell.

3.2.2. A nyomástartó berendezés elhelyezése

3.2.2.1. A nyomástartó berendezést és rendszert (beleértve a szerelvényeket és segédberendezéseket is) olyan távolságok tartásával kell létesíteni, hogy üzemeltetése, kezelése, tisztítása, karbantartása és javítása biztonságosan elvégezhető legyen, valamint üzemzavar esetén a hűtés, tűzoltás és a kiürítési, mentési útvonal biztosítva legyen. Az adattáblát úgy kell elhelyezni, hogy jól látható és olvasható legyen. A berendezés időszakos ellenőrzés céljából hozzáférhető vagy hozzáférhetővé tehető legyen.

a) Ha a töltet tulajdonságai miatt különleges korlátozás nincs, két szomszédos nyomástartó edény között vagy a nyomástartó edény legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb létesítmény között legalább olyan elhelyezési távolságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a nyomástartó edény biztonságos szerelhetőségét, kezelését, karbantartását, továbbá az edény valamennyi szerkezeti elemének és szerelvényének biztonságos ellenőrzését.

b) A nyomástartó edény körül a szabadon hagyott elhelyezési távolság legalább 1 m, illetőleg a rendszeres kezelési helyeken legalább 1,5 m, szabad magassága pedig legalább 2 m legyen. Fal mellé telepített állóhengeres nyomástartó edény csonk-mentes felülete és a fal között az elhelyezési távolság 0,5 m-ig csökkenthető, ha ez a rendszeres ellenőrzést és karbantartást nem akadályozza.

3.2.2.2. A föld feletti nyomástartó edény minden oldalról megszemlélhető legyen.

3.2.2.3. Biztosítani kell, hogy a nyomástartó edényt kezelő, karbantartó és ellenőrző személyek mind a nyomástartó edényen kívül, mind azon belül biztonságos módon tudjanak közlekedni, és munkát végezni.

3.2.2.4. A kezelőállvány és a lépcső a nyomástartó edény köpenyéhez rögzíthető, ha a méretezéskor ezt a járulékos terhelést figyelembe vették. E szerkezetek egyidejűleg az épülethez és a nyomástartó edényhez mereven nem rögzíthetők.

3.2.3. A környezet védelme a nyomástartó berendezés hatásaitól

3.2.3.1. A nyomástartó berendezések nyomáshatárolóiból a környezetbe kiáramló töltet veszélyt nem okozhat. A veszélyes gáztöltet biztonságos elvezetését a helyi adottságok, a töltet jellemzői és legnagyobb tömegárama, a lefúvató nyílás helyzete és irányítottsága figyelembevételével kell megoldani.

A töltet veszélytelen elvezetésének feltételei:

a) veszélyes koncentrációjú gázfelhő személyeket nem érhet el,

b) helyiségben veszélyes gázkoncentráció nem alakulhat ki,

c) az elvezetett töltetet biztonságosan ártalmatlanítani kell (pl. leválasztással, mosással, fáklyázással), vagy zárt rendszerben fel kell fogni, vagy szabad térben annyira kell hígítani, hogy a talajszinten és általában gyújtóforrások (pl. fáklya) környezetében veszélyes koncentráció ne alakulhasson ki.

3.2.3.2. A nyomástartó berendezés környezete megfelelően szellőzött legyen. Ez különösen akkor szükséges, ha

– szerkezeti megoldással nem biztosítható a csatlakozások és szerelvények tartós műszaki tömörsége, vagy

– normál üzemre jellemző kibocsátó forrás létezik és a kiszabadult töltet veszélytelen elvezetése nem lehetséges.

3.2.3.3. Tartós műszaki tömörség

a) A nyomástartó edény és a csővezeték között a csatlakozás műszaki tömörsége tartós, pl.:

aa) tartós (pl. hegesztett) kötés,

ab) oldható kötés, pl.:

– hegesztett-ajakos karimák,

– horony-szádas karimák,

– kiugrás-beugrás kialakítású karimák,

– sima tömítőfelületű karimák különleges tömítéssel,

– fémes tömítésű csatlakozások (pl. vágógyűrű, ha DN ≤ 32) esetében.

b) A szerelvény csatlakozás műszaki tömörsége tartós pl.:

– a 3.2.3.3. a) pont szerinti csatlakozások vagy

– menetben tömített kúpos csőmenet, (ha DN ≤ 50 és nincs váltakozó hőterhelés (Δt ≤ 100 ^oC)) esetében.

c) A szerelvény műszaki tömörsége tartós pl.:

– különleges orsótömítés (harmónikatömítéssel, biztonsági tömszelencével vagy önbeálló tömszelencével),

– tömszelence nélküli szerelvény (pl. állandó mágneses hajtóművel) esetében.

d) Karbantartással és ellenőrzéssel biztosított műszaki tömörség pl.:

– dinamikus igénybevételű tömítések (pl. tengelytömítés önműködő utánállítás nélküli tömszelencével) és

– termikus igénybevételű tömítések (ha a hőmérsékletváltozás jelentős, Δt > 100 ^oC) esetében.

3.2.3.4. Minden, normál üzemben 60 ^oC-nál nagyobb, vagy -10 ^oC-nál kisebb hőmérsékletű felületet, amellyel a kezelő és ellenőrző személyzet érintkezhet, hőszigeteléssel kell ellátni, vagy egyéb műszaki vagy szervezési intézkedéssel kell a balesetveszélyt kizárni.

3.2.3.5. Ha a nyomástartó edényben vegyi folyamat következtében veszélyes nyomásemelkedés léphet fel, megelőzésül robbanás ellen védelmet nyújtó műszaki megoldást, vagy elválasztást kell alkalmazni. Az utóbbi esetben a kezelőhely és a helyszíni leolvasást igénylő műszerek a védelmet nyújtó térrészben legyenek.

3.2.4. A nyomástartó berendezés védelme a külső káros hatásoktól

3.2.4.1. A nyomástartó berendezést és tartozékait minden veszélyes külső, mechanikai – pl. járművek által okozott – hatástól védeni kell.

3.2.4.2. A nyomástartó berendezést és tartozékait a külső korróziós hatások ellen védeni kell.

3.2.4.3. A csapadékvíz és a töltet vegyi és fizikai károsító hatása ellen a tartószerkezetet és az alapot is védeni kell.

3.2.4.4. A nyomástartó berendezést a különböző hőtágulású részeivel, tartozékaival, tartószerkezetével úgy kell összeépíteni, hogy a hőtágulás túlterhelést ne okozzon.

3.2.4.5. Ha a nyomástartó berendezés fagyhatásnak, a töltet bedermedésnek van kitéve, gondoskodni kell az így keletkező veszély elhárításáról. A nyomástartó berendezés fűtése nem okozhat veszélyt.

3.2.4.6. A nyomástartó berendezést az üzembiztonságot veszélyeztető hőhatástól (tűzterheléstől) védeni kell.

3.2.4.7. A fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes és kevésbé tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezést elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel kell ellátni, továbbá szabad téri elhelyezés esetén minden szükséges és indokolt esetben a jogszabály[10] szerinti villámvédelmet kell kiépíteni.

3.2.4.8. A nyomástartó létesítmény – 1. fejezet 1.5. pontja szerinti – illetéktelen beavatkozás elleni védelme megvalósítható, pl.:

– a létesítmény elkerítésével,

– a szerelvények elzárásával,

– szervezési intézkedésekkel.

A mobil tartányok és oltójárművek közlekedését a kerítés ne akadályozza.

3.2.5. A kezelési helyre vonatkozó követelmények

3.2.5.1. Gondoskodni kell a kezelési hely és az üzemvitelt szolgáló műszerek jó megvilágításáról, a kezelési körülmények figyelembevételével.

3.2.5.2. A létesítményhez tartozó helyiség világítását – az oldalfalain, illetőleg födémszerkezetén elhelyezett, megfelelő természetes világítást biztosító ablakokon vagy fényátbocsátó felületeken kívül – kellő fényerejű, helyesen irányított mesterséges világítással kell biztosítani. A helyiség általános világításán kívül a műszereket – szükség szerint irányított fényforrással – külön is meg kell világítani. Szükség esetén vészvilágításról is gondoskodni kell.

3.2.5.3. A helyiség és ezen belül a kezelési hely megfelelő légcseréjét természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a munkavédelmi előírások betartásával kell biztosítani.

3.2.5.4. A helyiség, illetőleg a kezelési hely fala sima felületű legyen, amelyen éghető por sem rakódhat le. Ha a nyomástartó berendezésből a töltet szétfröccsenhet, a személyzet védelmét biztosítani kell és az érintett környezetben a fal mosható felületű legyen.

3.2.5.5. A kezelési helyet az ésszerűen feltételezhető veszélyeztetés figyelembe vételével kell kialakítani és felszerelni.

3.2.5.6. A kezelési helyről kiürítési útvonalat kell kijelölni.

3.2.6. A földdel takart nyomástartó berendezés létesítésének kiegészítő követelményei

3.2.6.1. Alapozás

a) Ha a talajmechanikailag ellenőrzött altalaj teherbírása statikailag megfelelő, külön alapozás nem szükséges. Ilyen esetben az edényt legalább 0,2 m vastag, szakszerűen tömörített homokrétegre kell fektetni. Az edény teljes hosszában egyenletesen feküdjön a homokrétegen.

b) Ha az altalaj nem teherbíró, akkor a 3.2.1. pont szerinti alapot kell elkészíteni.

c) Meg kell akadályozni, hogy a talajvíz felhajtó erejének hatására a nyomástartó edény elmozduljon. A méretezést a mértékadó talajvízszintet feltételezve, az üres edény felhajtó erejére kell végezni, legalább 1,3-as biztonsági tényezővel. A felhajtó erő elleni rögzítés az edénybevonatot nem károsíthatja, a rögzítés nem korrodálhat. Aktív korrózióvédelem esetén a védelem működőképessége ellenőrizhető legyen, továbbá meg kell oldani az edény és a felhajtó erő elleni rögzítés között a tartós és megbízható elektromos elválasztást.

3.2.6.2. A nyomástartó edény elhelyezése

a) A földdel takart nyomástartó edények között, valamint az építményalap, továbbá a földbe fektetett vezetékek, elektromos kábelek, és az edény között elhelyezési távolságot kell tartani. Ez a távolság egymás mellett fekvő edények esetében legalább 0,5 m, építményalaptól, földbefektetett víz-, szennyvíz- és gázvezetéktől, valamint elektromos kábeltől legalább 1 m legyen. A legközelebbi távolságot az edényköpeny függőleges vetületben megállapított szélső pontjától kell mérni.

b) A nyomástartó edény helyzetére utaló – föld felett elhelyezett – jelölések egyértelműek legyenek.

3.2.6.3. Külső korrózióvédelem

a) A nyomástartó berendezés korrózióvédelmét biztosítani kell. Indokolt esetben az alátámasztások környékén és a hőszigetelések alatt kiegészítő védelmet kell alkalmazni.

b) A nyomástartó berendezést a gyártóműben vízzáró, az edény anyagát nem károsító, a külső kémiai és mechanikai hatások ellen hatékony védelmet nyújtó, a köpeny hőtágulásához alkalmazkodó bevonattal kell ellátni.

c) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezés passzív korrózióvédelmére bitumen alapú bevonó anyagot csak aktív (pl. katódos) korrózióvédelemmel együtt szabad alkalmazni.

d) A bevonat épségét a gyártóműben, valamint a létesítés helyén, közvetlenül a berendezés földtakarása előtt villamos szigetelés vizsgálókészülékkel ellenőrizni kell. A bevonat fajtája és vastagsága alapján kell a vizsgálófeszültséget meghatározni, de a vizsgálófeszültség legalább 14 kV legyen. A feltárt hibákat meg kell szüntetni, a javítás után a vizsgálatot meg kell ismételni.

e) A nyomástartó berendezés telepítése során a bevonat épségét fenn kell tartani. Az edényt legalább 0,2 m vastag homokréteg vegye körül. A homok legfeljebb 3 mm-es szemcseméretű lehet, sem éles sarkú, sem agresszív alkotórészeket nem tartalmazhat.

f) A nyomástartó berendezés földtakarása előtt az emelőfüleket és az egyéb – a bevonatból kinyúló – fémes szerkezeti elemet a berendezés korrózióvédelmével egyenértékű bevonattal kell ellátni. Azonos passzív korrózióvédelme legyen a dómaknának is. Aktív korrózióvédelem esetén a dómaknát az edénytől tartós módon el kell szigetelni.

g) Az aktív korrózióvédelem nélkül létesített berendezések esetében a földtakarás után - feltárás nélküli szigetelésvizsgálattal - ellenőrizni és bizonylatolni kell a szigetelés épségét.

h) A telepítéskor ellenőrizni kell a földtakarás méretét.

i) A szakszerű telepítést a vizsgálati jegyzőkönyvekkel és kivitelezői nyilatkozattal igazolni kell.

j) A földtakarást a külső hatásoktól alkalmas módon (pl. műanyagháló, humuszréteg és rövid gyökérzetű növény telepítésével) védeni kell. E védelem hatásosságát – egy év elteltével, illetve a szavatossági időn belül – szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

3.2.6.4. Egyéb követelmények

a) Ha a nyomástartó berendezés járműközlekedésre használt terület alatt helyezkedik el, a forgalom káros hatásaira méretezett tehermentesítést kell megvalósítani.

b) Veszélyes töltetű, földdel takart nyomástartó edény vizsgáló- és szellőzőnyílásának szerelhetőségét és rendeltetésszerű használatát akna építésével kell biztosítani. Az akna falazata és fedele vízzáró, valamint nem éghető anyagú legyen.

c) A segédenergiával működő biztonsági berendezések működőképességét üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani (ez nem vonatkozik azokra a szerelvényekre, amelyek energia kiesés esetén önműködően biztonságos üzemállapotba kerülnek). Az ehhez szükséges biztonsági-tartalék energiaellátás (pl. szükségáramforrás) tegye lehetővé

– a nyomástartó berendezés biztonságos leállítását és

– a biztonsági- és riasztóberendezések működését.

Az energiaellátás zavara esetén a biztonsági berendezések mellett a vész-kikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezések, a palásthűtés működését is biztosítani kell. Az energiaellátás vagy a biztonsági-tartalék energiaellátás kiesését optikai vagy akusztikai úton jelezni kell. Az átkapcsolás és visszakapcsolás felismerhető és önműködő legyen. A biztonsági és távközlési berendezések, valamint a biztonsági tartalék energiaellátás vezetékeit és kábeleit a mechanikai és hőhatásoktól védeni kell. A táp- és irányítástechnikai kábelek káros kölcsönhatását tűz esetén is meg kell akadályozni.

4. fejezet

Gáz töltetű nyomástartó létesítmények

4.1. Létesítés helyiségben

4.1.1. A helyiség kialakítása

4.1.1.1. A helyiség ajtaja kifelé nyíljon, és önműködően záródjon. A kijárat a helyiség minden részéből akadály nélkül, könnyen elérhető legyen.

4.1.1.2. A helyiség szerkezeti elemei nehezen gyulladóak vagy nem éghetőek legyenek, a külső falakon lévő nyílászárók kivételével.

4.1.1.3. A szomszédos helyiségektől az elválasztás 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen.

4.1.1.4. Ha a szomszédos helyiségben tűzterhelés van, az elválasztás 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen. Ha a nyomástartó berendezés a 4.2.4.9. pont szerint tűzvédelmi szigetelésű, akkor elegendő a 0,5 óra tűzállósági határértékű elválasztás.

4.1.1.5. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől az elválasztás legyen gáztömör és nyílásmentes. E követelmény nem vonatkozik levegő töltetre.

4.1.2. A helyiség használata

4.1.2.1. Gáz töltetű nyomástartó berendezést tilos létesíteni huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben. Ez az előírás nem vonatkozik levegőre, nitrogénre, széndioxidra, nemesgázokra és gáz halmazállapotú oxigénre, ha a helyiség a 4.1.3.2. pont szerint megfelelően szellőzött.

4.1.2.2. Gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében tilos a berendezést veszélyeztető, - pl. káros mechanikai hatással, tűz vagy robbanásveszéllyel járó - tevékenységet végezni.

4.1.2.3. Gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében tárolható

– éghető folyadék zárt rendszerű tartályban, ha a tárolótartály gázterében műszaki megoldás kizárja robbanóképes elegy képződését vagy a tárolótartályt legalább robbanásállóan méretezték.

– egyéb éghető anyag a tűz- és robbanásveszélyt kizáró zárt tartályban.

Nem jelent tűzterhelést a kis tömegű éghető anyag (pl. kábelburkolat, védődoboz, csővezeték hőszigetelése), amely a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges.

4.1.3. Szellőzés

4.1.3.1. A gáztöltetű nyomástartó berendezés helyiségében méretezett megfelelő szellőzés legyen.

4.1.3.2. Ha a gáz töltet nem veszélyes, vagy veszélyes töltet esetében a műszaki tömörség tartósan biztosítva van és normál üzemre jellemző kibocsátó forrás nincs, elegendő a veszélyes oxigéndúsulás vagy -hiány megakadályozása. Ez esetben megfelelő a szellőzés, ha

a) a természetes szellőzésű helyiségben legalább a padlófelület 1/100-ad részének megfelelő teljes keresztmetszetű, közvetlenül szabadba nyíló szellőzőnyílás van; a nyílások elhelyezését a gáz töltet sűrűsége határozza meg, vagy

b) a mesterséges szellőzésű helyiségben óránként kétszeres légcsere biztosított.

4.1.3.3. A szellőzés vagy folyamatosan működjön, vagy nem megengedett értékű gázkoncentráció esetén gázérzékelő berendezés önműködően indítsa el a szellőzést. A szellőző berendezés meghibásodását a kezelők részére jelezni kell.

4.1.4. Csatornák, aknák, nyílások

4.1.4.1. A levegőnél nehezebb vagy cseppfolyósított töltetű nyomástartó berendezés helyiségében folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása nem lehet. E követelmény sűrített levegő töltetre nem vonatkozik.

4.1.4.2. Cseppfolyósított, oxidáló gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében, a berendezés legalább 5 m-es környezetében nem lehet folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása.

4.1.4.3. A folyadékzár feltöltött állapotáról az üzemben tartó köteles gondoskodni.

4.2. Létesítés szabad térben

4.2.1. Terepviszonyok

Levegőnél nehezebb gáz töltetű nyomástartó berendezés lejtős terepen történő elhelyezésekor meg kell akadályozni (pl. fallal, földsánccal), hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson.

4.2.2. Csatornák, aknák, nyílások

A levegőnél nehezebb vagy folyadék halmazállapotú töltetű nyomástartó berendezés normál üzemre jellemző gázkibocsátási helyének legalább 5 m-es környezetében folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása nem lehet. E követelmény sűrített levegő töltetre nem vonatkozik.

4.2.3. Védelem mechanikai hatásoktól

A 3.2.4.1. pont szerinti védelem pl. elkerítéssel, védőtávolsággal, ütközésvédelemmel (pl. kerékvetővel), továbbá földtakarás esetén a dómakna megfelelő kialakításával történhet.

4.2.4. Védelem tűzterheléstől

4.2.4.1. Ha a nyomástartó létesítmény környezetében tűzterhelés van, a nyomástartó berendezést és alátámasztásait a 3.2.4.6. pont szerint a tűzterheléstől védeni kell. A védelem a veszélyeztetés mértékétől, a beavatkozás módjától és a beavatkozáshoz szükséges időtartamtól függ.

4.2.4.2. Meg kell akadályozni (pl. védőfallal), hogy a folyékony vagy megolvadt éghető anyag a nyomástartó berendezés alá vagy a földdel takart nyomástartó berendezés dómaknájába folyhasson.

4.2.4.3. Megfelelő a védelem, ha 90 percig tartó tűzhatás (lánggal való érintkezés, vagy hősugárzás) a szerkezeti anyagok és a töltet veszélyes felmelegedését nem okozza. A nyomáshatároló berendezések méretezése során a védelem adott módjához tartozó hőbevitelt figyelembe kell venni.

4.2.4.4. Védelem szükséges, ha a létesítmény környezetében

– éghető anyag, vagy

– tűzveszélyes berendezés (pl. légköri nyomású éghető folyadék tartály),

– tűzveszélyes épület van.

4.2.4.5. Nem szükséges védelem, ha

– az éghető folyadék tartály zárt rendszerű és gőzterében a robbanóképes légtér képződése kizárható, vagy legalább robbanásállóan méretezett,

– az egyéb éghető anyagot tartályban tárolják, és ebből tűz- és robbanásveszély nem indulhat ki,

– leállított járművön van a lezárt fokozottan tűzveszélyes töltetű szállítható nyomástartó berendezés, vagy

– a kis tömegű éghető anyag (pl. kábelburkolat, védődoboz, csővezeték hőszigetelése) a berendezés üzemeltetéséhez szükséges.

4.2.4.6. A védelem módjai:

– védőtávolság,

– védőfal,

– tűzvédelmi szigetelés,

– földtakarás, vagy

– palásthűtés

alkalmazásával.

4.2.4.7. Védőtávolság

a) A védőtávolságot a telekhatáron belül kell kialakítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a védőtávolságot védőfallal kell csökkenteni.

b) Föld feletti nyomástartó berendezés védőtávolságát a függőleges vetületétől kell mérni. Edénycsoport védőtávolságát a tűzterheléshez legközelebbi edénytől kell mérni. Földdel takart edény védőtávolságát a dómaknájától kell mérni.

c) Védőtávolság az éghető anyagtól

ca) föld feletti nyomástartó berendezés és a tűzterhelés védőtávolsága a jogszabály[11] szerinti legyen.

cb) földdel takart nyomástartó berendezés esetében a tűzterhelés védőtávolsága

– töltet tömeg < 3 t esetén 3 m,

– töltet tömeg > 3 t esetén 5 m.

d) Védőtávolság az éghető folyadék tartálytól

da) föld feletti nyomástartó berendezés és föld feletti éghető folyadék tartály esetében

– a jogszabály[12] szerinti védősáv szélessége;

db) föld feletti nyomástartó berendezés és föld alatti éghető folyadék tartály esetében

– a köpenyek függőleges vetületei között mért 1 m vízszintes távolság,

– a nyomástartó berendezés és az éghető folyadék tartály dómaknája közötti távolság a jogszabály[13] szerinti;

dc) föld alatti nyomástartó berendezés és föld feletti éghető folyadék tartály esetében

– a köpenyek függőleges vetületei között mért 1 m vízszintes távolság,

– a nyomástartó berendezés dómaknájától a jogszabály[14] szerinti védősáv szélessége vagy védősáv nélküli tartály esetén 5 m-es védőtávolság;

dd) föld alatti nyomástartó berendezés és föld alatti éghető folyadék tartály esetében

– a köpenyek függőleges vetületei között mért 0,5 m vízszintes távolság.

4.2.4.8. Védőfal

A nem éghető anyagú védőfal véd a tűzterheléstől. Védőfal lehet a megfelelően kivitelezett, nyílásmentes épületfal is. A védőfalat úgy kell méretezni, hogy tűz esetén is tarthatók legyenek a nyomástartó berendezés megengedett üzemi jellemzői. A védőfal a nyomástartó berendezés megközelíthetőségét (lásd a 3.2.2.1. pontot) és természetes szellőzését (lásd a 3.2.3.2. pontot) nem akadályozhatja. A védőfal kivitelezésére lásd a 4.3.3.3. pont előírásait is.

4.2.4.9. Tűzvédelmi szigetelés

A nyomástartó berendezés hőszigetelése véd a tűzterheléstől, ha:

– a szigetelőanyag nem éghető,

– a hőátadási tényező 350 ^oC közepes hőmérsékleten nem nagyobb, mint 1,2·W·m^-2·K^-1,

– a szigetelés alatt található csatlakozások és szerelvények, különösen ezek tömítései, a várható hőhatásnak ellenállnak.

4.2.4.10. Földtakarás

A nyomástartó berendezés minden oldalon legalább 0,5 m rétegvastagságú föld vagy homok takarása megfelelő védelmet nyújt a tűzterhelés ellen. Ha a teljes takarás nem lehetséges, megfelelő védelmet jelent, ha a szabad felületeket a 4.2.4.6. pont szerinti egyéb módon védik.

A dómaknát nem éghető anyaggal kell lefedni. A veszélyeztetett szerelvényeket a dómaknában kell elhelyezni.

4.2.4.11. Palásthűtés

a) A beépített palásthűtés megfelelő védelmet nyújt a tűzterhelés ellen, ha

– tűzjelző berendezés vagy önműködően indítja, vagy a riasztást követően távműködtetéssel azonnal indítható,

– a fajlagos hűtővíz mennyiség megfelelő,

– a védett felületet összefüggő vízfilm egyenletesen borítja,

– a hűtéshez szükséges víztérfogat-áram – kedvezőtlen klimatikus viszonyok esetén is – legalább 120 percig rendelkezésre áll,

– a rendszer elfagyás ellen védett,

– a vízellátást a kritikus berendezések redundáns kialakítása biztosítja és

– állapotát és működőképességét rendszeresen ellenőrzik.

b) A fajlagos hűtővíz mennyisége

– a nyomástartó berendezés kizárólag hősugárzásnak kitett felületeire vonatkoztatva 100 l·m^-2·h^-1, ha a fajlagos hőterhelés legfeljebb 60 kW·m^-2, egyéb esetekben

– a csatlakozások, szerelvények környezetében 600 l·m^-2·h^-1,

– a szerelvénymentes köpenyfelületen 400 l·m^-2·h^-1 legyen.

c) A hőszigetelt felületeket nem kell hűteni.

d) A legfeljebb 50 m³ összes űrtartalmú nyomástartó berendezés vagy berendezéscsoport esetében nem szükséges beépített palásthűtés. Elegendő, ha tűzi-vízcsap vagy egyéb megfelelő vízvételezési hely és tömlő áll rendelkezésre.

4.3. Veszélyes gáztöltetek kiegészítő követelményei

4.3.1. Általános előírások

4.3.1.1. Jelölés

a) A gázok veszélyes tulajdonságait a jogszabály[15] szerint megfelelően jelölni kell a nyomástartó berendezésen, és az üzemeltetési utasításban is utalni kell azokra.

b) Elegendő, ha a helyiség vagy a szabadtéri, elkerített létesítmény bejáratai jelölve vannak.

c) Amennyiben veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés olyan üzemi területen van, amelyre azonos vagy szigorúbb előírások vonatkoznak, elegendő e terület megfelelő jelölése.

d) Jelölni kell a potenciálisan veszélyes környezetet és a biztonsági távolságot is.

4.3.1.2. A kibocsátó források korlátozása

a) A kibocsátó források kialakulását a veszélyeztetés jellege (tűz- és robbanásveszély vagy egészségkárosítás) szerint kell megelőzni.

b) A normál üzemre jellemző

– a fokozottan tűzveszélyes és mérgező kibocsátó forrásokat lehetőleg meg kell szűntetni,

– a nagyon mérgező kibocsátó forrásokat meg kell szűntetni.

c) A normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó források káros hatásit korlátozni kell.

4.3.1.3. Védelem a normál üzemre jellemző kibocsátó forrásoktól

a) Potenciálisan veszélyes környezet. Méretek

A veszélyes gázok nyomástartó létesítményének normál üzemre jellemző kibocsátási forrásai körül a személyek védelmére meg kell határozni a potenciálisan veszélyes környezetet, amelyben a veszélyes gázkoncentráció nem zárható ki. Az adott esetben:

– a fokozottan tűzveszélyes gáz normál üzemre jellemző kibocsátási forrásai körüli potenciálisan robbanásveszélyes környezet méretezése, továbbá e környezet geometriai kialakítása során a jogszabály[16] vonatkozó előírásait kell figyelembe venni;

– az egészségkárosító gáz normál üzemre jellemző, szabadtéri kibocsátó forrásai körül a létesítmény területén belül 5 m sugarú gömb alakú potenciálisan veszélyes környezetet kell kialakítani. A normál üzemre jellemző kibocsátó forrás az üzem (létesítmény) telekhatárától legalább 10 m távolságra legyen.

b) A potenciálisan veszélyes környezet használata

A potenciálisan veszélyes környezetben csak a nyomástartó létesítmény üzemeltetéséhez szükségek építmények és berendezések lehetnek. Ezekhez tartoznak az üzemi utak és iparvágányok. E közlekedési utakon csak a külön engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek.

A fokozottan tűzveszélyes gázok potenciálisan veszélyes környezetében

– gyújtóforrás nem lehet,

– nem-robbanásbiztos kivitelű belső égésű vagy villanymotoros jármű csak akkor közlekedhet, ha műszaki vagy szervezési intézkedés biztosítja, hogy veszélyes mennyiségű fokozottan tűzveszélyes gáz a jármű környezetébe nem kerül. Veszélyes mértékű kibocsátás esetén csak robbanásbiztos kivitelű járművek közlekedhetnek a biztonsági távolságon belül.

c) A potenciálisan veszélyes környezet csökkentése

A potenciálisan veszélyes környezet csökkenthető építészeti megoldásokkal, pl. elválasztással. Ez helyiségekben gáztömör legyen. Szabad téren a védőfal biztosítsa, hogy veszélyes mennyiségű gáz ne hatolhasson át rajta. Az elválasztást nem szükséges robbanási igénybevételre méretezni. A természetes szellőzés fenntartására csak egy vagy kétoldalú elválasztás megengedett, különben a megfelelő szellőzést bizonyítani kell vagy kiegészítő szellőzés szükséges.

4.3.1.4. Veszélyjelző berendezés

a) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezésnél a tűz-, robbanás- és mérgezési veszély jelzésére biztonságosan és könnyen megközelíthető, távközlési lehetőséget kell biztosítani.

b) Ha nincs állandó felügyelet, akkor a veszély érzékelése, jelzése és a beavatkozásra illetékesek riasztása gázérzékelőkkel, önműködően történjen. Erre nincs szükség, ha a fokozottan tűzveszélyes gáz töltet mennyisége legfeljebb 30 tonna.

c) Az érzékelők elő- és főriasztást váltsanak ki. Főriasztáskor a létesítmény önműködően biztonságos állapotba kerüljön.

d) A nagyon mérgező gáz töltettel kapcsolatos veszély felismerése, jelzése és a beavatkozásra illetékesek riasztása minden esetben önműködő legyen.

4.3.1.5. Vészkapcsoló

a) A veszélyes töltetet használó nyomástartó létesítményt el kell látni vészkapcsoló rendszerrel, amelyet veszély esetén működtetve a létesítmény üzemeltetése megszakad és a berendezések biztonságos állapotba kerülnek.

b) A vész leállítás kézi működtetéssel vagy önműködően is megvalósítható.

c) A kézi kapcsolók megfelelő jelölését és elhelyezését, valamint egyszerű működtetését biztosítani kell.

d) A nagyon mérgező gáz távműködtetésű zárószerelvényeit (lásd a 4.3.2.1.3. c) pontot) a vész-leállító rendszerbe be kell kapcsolni. Egyéb esetekben a bekapcsolás nem kötelező.

e) A vész leállítást a kezelési helyen jelezni kell.

f) Adott esetben elegendő a veszélyeztetett létesítmény-rész lekapcsolása.

g) Fokozottan tűzveszélyes töltet esetében csak akkor kell vészkapcsolást kialakítani, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 30 tonna.

4.3.1.6. Személyi védőfelszerelés

A nyomástartó létesítmény környezetében megfelelő légzésvédő készülékeket és az adott esetben szükséges személyi védőeszközöket kell készenlétben tartani.

4.3.1.7. Elsősegély nyújtó hely

Mérgező gáz töltetű nyomástartó berendezés környezetében első-segélyt nyújtó helyet kell kialakítani. E helyiségben távközlési kapcsolat, vészvilágítás és a töltet tulajdonságainak megfelelő balesetelhárítási felszerelés legyen. A helyiséget túlnyomásos rendszerrel kell szellőztetni.

4.3.2. Megelőzés és kárcsökkentés

4.3.2.1. Általános intézkedések

4.3.2.1.1. Tűz és robbanásvédelem

a) A tűz- és robbanásvédelem megfelelő, ha

– a veszélyes robbanóképes légtér kialakulását megakadályozzák,

– a veszélyes robbanóképes légtér gyulladását megakadályozzák,

– a töltettűz hatását korlátozzák.

b) A robbanóképes légtér kialakulása kizárható a 3.2.3.1. és 4.1.3.1. pontok előírásainak betartásával.

c) A robbanásveszélyes gázelegy gyulladása kizárható, ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben minden gyújtóforrást kizárnak.

d) Töltettűz elleni védelem

da) Ha az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás fokozottan tűzveszélyes gáz, amely meggyulladva a nyomástartó berendezést vagy alátámasztásait lánggal melegítheti, a káros hatások ellen védekezni kell. A védelem a nyomástartó berendezés és tartozékai veszélyes felmelegedését akadályozza meg.

db) A védekezés megfelelő, ha

– az elvétel a nyomástartó berendezés gázfázisából történik;

– folyadék halmazállapotú elvételnél

– a nyomástartó berendezés és a szerelvények közti vezetékek állandó kötéssel csatlakoznak és

– a szerelvények az edény függőleges vetületétől legalább 5 m távolságra vannak vagy

– az edény és a szerelvények között a 4.2.4.8. pont szerinti védőfal van (a védőfal helyett szerelvényszekrény is alkalmazható, ha védőhatása azonos, mint a védőfalé);

– a szerelvények alatti talaj kialakítása – mélyhűtött, cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén – a 4.3.2.3.1. pont alapján történik;

– a nyomástartó berendezés tűzterhelés elleni védelme a 4.2.4.9.-4.2.4.11. pontok szerint megoldott;

– a beépített palásthűtő fajlagos hűtővíz mennyiségét a 4.2.4.11. pont szerint kell biztosítani;

– meg kell akadályozni a folyékony fázis csővezeték csatlakozásaiból a gáz kiáramlást, vagy

– földdel takart nyomástartó berendezés esetén, ha dómaknájában folyadékfázishoz csatlakozó szerelvények vannak

– a dómakna vízzel vagy semleges gázzal elárasztható, vagy

– a dómaknán belüli edényfal tűzvédelmi szigetelésű.

e) Védelem elektrosztatikus feltöltődés ellen

A fokozottan tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezést elektrosztatikus feltöltődés ellen a 3.2.4.7. pont szerinti védelemmel kell ellátni.

4.3.2.1.2. Túltöltés elleni védelem

a) A cseppfolyósított, veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés túltöltését túltöltés-határoló beépítésével kell megakadályozni.

b) Ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 30 t, két, egymástól független túltöltés-határoló vagy két, egymástól független ezzel egyenértékű egyéb megoldás szükséges.

c) A töltés-szintjelző a túltöltés-határolóval egybeépíthető.

d) Ha a töltetmennyiség nagyobb vagy egyenlő, mint 3 t, túltöltés-határolók önműködően szakítsák meg az anyagáramot, és úgy legyenek beállítva, hogy a nyomástartó berendezés megengedett töltési mértéke, figyelembe véve az esetleges utánfolyó mennyiséget is, betartható legyen. Ha a töltetmennyiség kisebb, mint 3 t, a merülőcsöves gázszelep, túltöltés-szintjelző csatlakozó mellett a tartályokat csak olyan töltőberendezéssel lehet tölteni, amely rendelkezik önműködő túltöltés-határolóval.

e) A túltöltés-határoló működése – optikai vagy hangjelzéssel – riasztást váltson ki.

4.3.2.1.3. Zárószerelvények, csatlakozások előírásai

a) Minden töltő és elvételező, valamint gázinga vezetékben kézi zárószerelvény legyen.

b) Fokozottan tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezés

– minden kimenő csővezetékének első zárószerelvénye veszélytelenül működtethető legyen.

– ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 3 tonna, a folyadékfázishoz kapcsolódó töltő és elvételező vezeték első zárószerelvénye vagy

– fire-safe (tűzbiztos) minőségű legyen, ha behegesztett, külső kivitelű, vagy

– a 4.2.4.9. vagy 4.2.4.11. pont szerinti módon legyen védve, ha külső kivitelű, vagy

– belső kivitelű legyen.

c) Távműködésű zárószerelvény szükséges a kézi zárószerelvény előtt vagy után:

– fokozottan tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében

– a folyadékfázishoz csatlakozó töltő és elvételező vezetékben, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 3 tonna; a gázinga vezetékben, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 30 tonna,

– azonban a DN ≤ 50 töltővezeték esetén a távműködésű zárószerelvény helyett visszacsapó szelep is használható.

– mérgező töltetű nyomástartó berendezés esetében minden töltő és elvételező, valamint gázinga vezetékben.

ca) A távműködésű zárószerelvényen végállás-jelzés legyen. Ez fokozottan tűzveszélyes töltet esetében csak akkor szükséges, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 30 tonna,

cb) A távműködésű zárószerelvény a segédenergia kiesése esetén önműködően biztonságos állásba kerüljön.

d) Fokozottan tűzveszélyes töltet esetében, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 30 tonna, a szerelvények működőképességét – a szerelvények hőálló kivitelével, vagy a 4.2.4.9. vagy 4.2.4.11. pont szerinti védelemmel – töltettűz esetén is biztosítani kell.

e) Műszaki megoldásokkal kell biztosítani, hogy a mintavétel helyén normál üzemre jellemző kibocsátó forrás egyáltalán ne legyen, vagy a kibocsátási mérték veszélytelen legyen. Megfelelő, ha például a mintavevő két sorba kapcsolt zárószerelvénnyel zárható vagy keresztmetszete megfelelően méretezett.

f) Az irányítástechnikai (mérő és szabályozó) vezetékek esetén

– a gáz- és folyadékfázis vezetékeiben is van kézi zárószerelvény, továbbá

– a kézi zárószerelvény töltettűz esetén is működőképes marad.

g) A csővezeték nélküli csonkok (pl. víztelenítő csonkok) beépített szerelvények esetén is legyenek teletárcsával zártak. Nagyon mérgező gázok estében karima nélkül vagy karimával, hegesztett ajakos-tömítéssel behegesztettek.

h) Minden karima tartósan tömör legyen és egy nyomásfokozattal nagyobb szükséges, mint a legnagyobb megengedhető töltethőmérséklethez tartozó gőznyomásnak megfelelő fokozat.

i) Ha lezárható csőszakaszban a töltet folyékony halmazállapotban maradhat, e szakaszt úgy kell méretezni és kialakítani, hogy a legnagyobb megengedhető nyomást ne lépje túl.

4.3.2.1.4. Meghatározott, nagyon mérgező gázok készletezése

A foszforhidrogén (foszfin), kénhidrogén, karbonilklorid (klórszénmonoxid, foszgén) és fluor, továbbá ciánhidrogén (kéksav) gázok esetében a tárolt készlet a biztonságtechnikai és technológiai szempontok szerinti minimális legyen. E tölteteket célszerű külön helyiségben tárolni.

4.3.2.2. Létesítés helyiségben

4.3.2.2.1. A helyiség kialakítása

a) A folyadék halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezést tilos talajszint alatti helyiségben létesíteni. Ha földdel takart nyomástartó edény feneke az edény üzemeltetéséhez szükséges aknában van, az akna nem minősül helyiségnek.

b) A mérgező gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségének ajtaja önműködően záródjon.

c) A veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés helyisége, valamint a szomszédos (határos) helyiségek nem lehetnek légtér kapcsolatban, az elválasztás gáztömör és fokozottan tűzveszélyes töltet esetén nem éghető, legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen.

4.3.2.2.2. Csatornák, aknák, nyílások

Eltérve a 4.1.4.1. ponttól, a levegőtől nehezebb, vagy cseppfolyós halmazállapotú veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében folyadékzáras csatorna-lefolyó sem lehet.

4.3.2.2.3. Töltet veszélytelenítés

A mérgező gáz töltetű nyomástartó berendezésből a helyiségbe normál üzem vagy ésszerűen feltételezhető üzemzavar esetén kibocsátott töltetet biztonságos módon kell veszélyteleníteni (elvezetni, felfogni). A műszaki megoldás a 4.3.1.3.2. pont szerinti szellőzéstől független legyen. A veszélytelenítő berendezés biztonságos helyről legyen működtethető.

4.3.2.3. Létesítés szabad térben

4.3.2.3.1. Terepviszonyok

a) A cseppfolyósított, veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezés alatt a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatolhasson a környező talajba, a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűlhessen össze.

b) A terep kialakítása megfelelő, ha a szilárd padozat burkolata a nyomástartó berendezés alatt – fekvőhengeres edények esetében a csatlakozások és szerelvények környezetében – keményre döngölt föld, vagy betonból, illetőleg burkolólapokból készült, és mintegy 2 %-os lejtésű abban az irányban, ahol terepszintnél mélyebben fekvő helyiség (térség), csatornalefolyó, valamint gyújtóforrás nincs. Csoportban telepített berendezések környezetében a lejtés irányát úgy kell megállapítani, hogy a berendezések egymást ne veszélyeztessék, továbbá a lejtési irány kivételével a többi oldalon a szilárd talajt legalább 0,2 m magas gáttal kell határolni.

c) Nem szükséges a nyomástartó berendezés alatti terep különleges kialakítása, ha az elvétel a töltet gáz halmazállapotában történik, és a folyadékfázishoz csatlakozó a berendezés és a szerelvények közötti csővezetékeken nincs oldható kötés, és a szerelvények az edény függőleges vetületétől legalább 5 m távolságra vannak.

4.3.2.3.2. Elhelyezési távolság

a) A cseppfolyós halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezések egymástól és más gáz töltetű nyomástartó berendezésektől – a tűzoltás céljából – megfelelő elhelyezési távolságra legyenek.

b) Az elhelyezési távolság

– hengeres edénynél a legnagyobb edény átmérőjével számolva: 0,5D; kettősköpenyű edény esetében: a belső edény átmérőjének fele; 2 m-nél kisebb átmérőjű edény esetén: legalább 1 m,

– gömb alakú edénynél: legalább 0,75·D,

– gömb alakú edényeknél, amelyeket több mint két sorban állítanak fel, a harmadik és a további sorok távolsága: legalább 0,75·D+7 m,

– hengeres és gömb alakú nyomástartó edények között: a nagyobb edény átmérőjével számolva legalább 0,75·D.

Az átmérő (D) külső átmérőt jelent, a távolságot az edények függőleges vetületétől kell mérni.

4.3.2.3.3. Szétterjedés korlátozása

A veszélyes gáz töltet szétterjedésének megakadályozására szükség esetén helyhez kötött vagy hordozható védőeszközöket (pl. víz- vagy gőzfüggönyt, semlegesítő hatású porlasztóközeget) kell alkalmazni.

4.3.2.3.4. Szélirány jelző

A mérgező és a nagyobb, mint 30 tonna kapacitású, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés környezetében szélirányt jelző berendezést (pl. légzsákot) kell elhelyezni.

4.3.3. Védelem az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrásoktól. Biztonsági távolság

4.3.3.1. Általános előírások

a) A veszélyes gáz töltetű, föld feletti vagy földdel takart, szabadtéren felállított nyomástartó berendezés és a védett létesítmény között biztonsági távolságot kell meghatározni.

b) A nyomástartó berendezés biztonsági távolságát az üzembentartó a saját területén belül köteles kialakítani.

c) A vízszintes és függőleges biztonsági távolságot az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrástól kell számítani, feltételezve, hogy a nyomáshatároló működésekor a töltet elvezetése veszélytelen (lásd a 3.2.3.1. pontot). A biztonsági távolság vízszintes méretét (a vízszintes irányú biztonsági távolságot) a földfelszínre történő függőleges vetítéssel kell meghatározni.

d) Csoportban felállított nyomástartó berendezések esetében a vízszintes biztonsági távolságot az egyes edények űrtartalma határozza meg (2. ábra).

4.3.3.2. A biztonsági távolság méretei

a) A – cseppfolyósított, levegőnél nehezebb, fokozottan tűzveszélyes – gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezés (1. és 2. ábra) előírt vízszintes irányú biztonsági távolsága:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	V ≤ 5	5 < V ≤ 100	100 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	5,0	10,0	15,0

Ha az elvétel kizárólag gázhalmazállapotban történik, a távolságok csökkenthetők: legfeljebb 5 m³ űrtartalmú edények esetében edényenként 3,0 m-re, 5 < V ≤ 15 m³ űrtartalmú edények esetében edényenként 5,0 m-re.

1. ábra. Nyomástartó berendezések vízszintes biztonsági távolsága (cseppfolyósított, levegőnél nehezebb, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetre).

2. ábra. Cseppfolyósított, a levegőnél nehezebb fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó edény biztonsági távolsága

b) A föld feletti nyomástartó edénynél, ha töltete cseppfolyósított, levegőnél nehezebb, mérgező, nem fokozottan tűzveszélyes gáz, vagy mélyhűtött, cseppfolyósított, veszélyes gáz, amennyiben az edény védelmére különleges megoldást nem alkalmaznak (pl. körbe záródó fal), a vízszintes irányú biztonsági távolság:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	V ≤ 5	5 < V ≤ 50	50 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	3,0	5,0	10,0

c) A gáz halmazállapotú, veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó edény vízszintes irányú biztonsági távolsága:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	V ≤ 5	5 < V ≤ 100	100 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	3,0	5,0	10,0

d) A cseppfolyósított, levegőnél könnyebb, veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó edény (3. ábra) vízszintes irányú biztonsági távolsága:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	V ≤ 5	5 < V ≤ 100	100 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	3,0	5,0	10,0

3. ábra. Cseppfolyósított, levegőnél könnyebb, veszélyes gáz töltetű nyomástartó edény biztonsági távolsága

e) A 4.3.3.2. a)-d) pontokban előírt biztonsági távolság csökkenthető, ha cseppfolyósított, veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó edény folyadékfázissal üzemelő csővezetékei hegesztett kötésűek, vagy hegesztett fésűs tömítésű karimával készültek. További feltétel, hogy a folyadékfázissal kapcsolatos szerelvényeket a nyomástartó edény környezetéből (legalább 5 m távolság a hengeres edény köpenyétől, illetőleg gömb alakú edény esetén, legalább 5 m az edény függőleges vetületétől) ki kell telepíteni. Ekkor elegendő az edény és a szerelvénycsoport körül 5-5 m biztonsági távolság.

f) A vízszintes irányú biztonsági távolság

– a földdel takart, – adott esetben mélyhűtött – veszélyes gáz töltetű (4. ábra), továbbá

– a különleges megoldással (pl. kettősfalú köpennyel) védett, föld feletti, mélyhűtött, cseppfolyósított, veszélyes gáz töltetű nyomástartó edény esetében:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	V ≤ 10	10 < V ≤ 100	100 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	3,0	5,0	10,0

4. ábra. Veszélyes gáz töltetű, földdel takart nyomástartó edény biztonsági távolsága

g) A biztonsági távolság függőleges irányú mérete:

– levegőnél könnyebb gáz töltetre 2 m,

– levegőnél nehezebb gáz töltetre a legmagasabban levő szerelvény felett 1 m, illetőleg földdel takart nyomástartó edény esetében - ha a szerelvények dómaknában vannak - a dómakna felett 1 m.

A távolság meghatározásakor a néző- és búvónyílások fedelét, valamint a teletárcsás karimákat nem kell számításba venni.

h) A nyomástartó edény szerelvénymentes részének biztonsági távolság mérete:

A föld feletti nyomástartó edény szerelvénymentes edényköpenyétől csökkentett biztonsági távolságot kell tartani: a vízszintes biztonsági távolság a 4.3.2.1.-4.3.2.4. pontok szerint meghatározott távolság fele, de legfeljebb 5 m, míg a függőleges biztonsági távolság legalább 1 m legyen.

4.3.3.3. A védőfal

a) A biztonsági távolság egy vagy két oldalon csökkenthető, ha nyílásmentes, legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű, nem éghető anyagú, megfelelően méretezett védőfalakat létesítenek, amelyek magassága és hossza föld feletti és földdel takart nyomástartó edénynél fekvő hengeres építési mód esetében az 5., 6. és 7. ábráknak felel meg. Álló hengeres és gömb alakú nyomástartó edényeknél a védőfalak méretei értelemszerűen adódnak, ilyenkor a biztonsági szelepek csatlakozásait nem kell számításba venni. A védőfalat nem kell robbanási igénybevételre méretezni. A nyomástartó edény és a védőfalak között a szellőzést akadályozni nem szabad. Szükség esetén kettőnél több oldalon is építhető védőfal, ha a megfelelő szellőzést ez nem akadályozza. A védőfal nem akadályozhatja a kezelést, karbantartást és ellenőrzést, az edény legszélső pontjától mért távolsága legalább 1 m legyen.

5. ábra. A védőfal magassága a nyomástartó edénytől való távolság függvénye

6. ábra. A védőfal hossza

7. ábra. Földdel takart nyomástartó edény védőfalának magassága

b) Védőfalként épületfal is használható a biztonsági távolság csökkentésére, ha a biztonsági távolságon belül lévő épületfal nem éghető anyagból készült, legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű és a 4.3.3.3. a) pont szerinti falfelület nyílásmentes.

ba) A nyílásmentes épületfal 3 m-rel legyen magasabb, továbbá oldalirányban 1 m-rel legyen szélesebb, mint az edény épületfalra vonatkozó vízszintes vetülete (8. ábra).

8. ábra. A biztonsági távolság csökkentése épületfallal.

bb) A nyomástartó berendezés és az épületfal távolsága legalább az előírt biztonsági távolság fele, de legkevesebb 1 m legyen.

bc) A biztonsági távolságon belül az épületfalban üveg építőelemek lehetnek, ha a fal mögött nincs tűzveszélyes helyiség, és az építőelem tűzállósági határértéke megegyezik a fal határértékével.

4.3.3.4. Lakó és közösségi épület különleges védelme

a) Alap követelmény

Ha szabadtéren nagyobb, mint 5 m³ űrtartalmú, cseppfolyósított, fokozottan tűzveszélyes, gáztöltetű nyomástartó berendezést lakó- vagy közösségi épület (beleértve a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel rendelkező nem üzemi jellegű épületet is) közelében állítanak fel, további, kiegészítő védőintézkedéseket kell foganatosítani.

b) Földdel takart nyomástartó berendezés létesítési előírásai

A 4.3.3.4.1. pont szerinti környezetben a nyomástartó berendezést általában földdel takartan kell létesíteni. Ha az edényfenék szabadon marad, azt hőszigeteléssel kell ellátni, vagy védőfalat kell építeni.

c) Föld feletti nyomástartó berendezés létesítési előírásai

ca) Az a) pont szerinti környezetben föld feletti nyomástartó berendezés létesítése esetén, a hő- és a mechanikai hatások ellen a következő vízszintes biztonsági távolságot és a cb)-cd) pontok szerinti védőintézkedések egyikét kell megvalósítani:

Űrtartalom, nyomástartó edényenként V (m^3)	5 < V ≤ 40	40 < V ≤ 65	65 < V ≤ 100	100 < V ≤ 250	250 < V ≤ 500
Biztonsági távolság (m)	20	30	40	60	100

Az edénycsoport biztonsági távolságának meghatározásánál a legnagyobb űrtartalmú nyomástartó edényhez szükséges biztonsági távolságot kell figyelembe venni. A védendő épület és a legközelebbi edény köpenye között kell kialakítani a biztonsági távolságot.

cb) Legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű nyílásmentes védőfalat kell létesíteni olyan méretben, amely a nyomástartó edény vízszintes vetületét – a védendő épületek irányában – lefedi. Szükség esetén a nyomástartó edénycsoport esetében a nyomástartó edények között a szerelvények környezetében védőfalat kell létesíteni, a védőfal hossza és magassága 2-2 m.

cc) A 4.2.4.11. pontban jellemzett palásthűtő berendezés létesítése.

cd) A nyomástartó edény hőszigetelése a 4.2.4.9. pont szerint.

Szükség esetén a mechanikai hatások ellen a hőszigetelést védőburkolattal kell ellátni (pl. legalább 1,5 mm vastag acéllemez burkolattal).

ce) Ha a ca) pont táblázatában megadott biztonsági távolság legalább 30 % - kal növelhető, a cb)-cd) pontok szerinti védőintézkedésekre nincs szükség.

4.3.3.5. A biztonsági távolság méretezése

Ha a nyomástartó berendezés űrtartalma nagyobb, mint 5 m³, a biztonsági távolság méretei – a 4.3.3.2. pontban foglaltaktól eltérően – számítási módszerrel is meghatározhatók az üzemzavarra jellemző kibocsátási mérték, a gáz halmazállapotú töltet veszélyes koncentrációja, a kibocsátás módja és terjedési törvényszerűségei, továbbá az adott környezet klimatikus viszonyai alapján.

5. fejezet

Vegyipari nyomástartó létesítmények külön előírásai

5.1. Hatály

A vegyipari nyomástartó létesítményekre e fejezet előírásai mellett az 1.-4. fejezetek előírásait is alkalmazni kell.

5.2. Létesítés

5.2.1. Megelőzés és kárcsökkentés

5.2.1.1. A megelőzés a töltet kibocsátás és az ebből származó veszélyek elhárítására szolgál.

5.2.1.2. A kárcsökkentéssel a normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző töltet kibocsátás hatása a lehető legkisebb szinten tartható.

5.2.1.1. Általános védőintézkedések

a) Jelölés

A töltetek veszélyes tulajdonságait az 1. fejezet 1.3. pontja szerint kell jelölni. Az üzemeltetési utasításban is utalni kell e tulajdonságokra.

b) Megközelíthetőség

A nyomástartó berendezést úgy kell telepíteni, hogy a karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint az üzemzavar esetén szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér, illetve távolság álljon rendelkezésre.

A kiürítési és mentési utak kialakítására vonatkozó jogszabály[17] előírásait be kell tartani.

A hűtéshez szükséges távolság megfelelő, ha a tűzterheléssel veszélyeztetett nyomástartó edény hűtéséhez meghatározott vízmennyiség időben biztosítható.

A betartandó távolságot és a hűtővíz mennyiségét az illetékes hatósággal egyeztetni kell.

c) Szellőzés

A nyomástartó berendezést úgy kell telepíteni, hogy környezete megfelelően szellőzött legyen.

A megfelelő szellőzés mértéke attól függ, hogy a csatlakozások és a szerelvények tartós műszaki tömörsége szerkezeti megoldásokkal biztosítható-e és a normál üzemre jellemző töltet kibocsátások kizárhatók-e.

d) Mintavétel

Műszaki megoldásokkal kell biztosítani, hogy a mintavétel helyén normál üzemre jellemző kibocsátó forrás egyáltalán ne legyen, vagy a kibocsátási mérték veszélytelen legyen. Megfelelő, ha például a mintavevő két sorba kapcsolt zárószerelvénnyel zárható vagy keresztmetszete megfelelően méretezett.

5.2.1.2. Létesítés helyiségben

a) Szellőzés

A nyomástartó berendezés helyiségének szellőzése a 3. fejezet 3.2.3.2. pontja szerint történjen. Ha a töltet veszélyes (vagy olyan töltet, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek), indokolt esetben, a technológiai folyamat önműködő leállítása is szükséges.

b) Elszívó nyílások

Más helyiségek szellőzésére szolgáló levegő-elszívónyílás nem lehet abban a helyiségben, amelyben olyan nyomástartó berendezés van, amelynek töltete veszélyes, vagy töltetéből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek.

5.2.1.3. Létesítés szabadtéren

a) Védelem tűzterhelés ellen

Ha tűz esetén a tűztehelés a nyomástartó berendezés nyomásra igénybe vett külső felületének, biztonságtechnikailag lényeges szerelvényeinek vagy tartó szerkezetének meghibásodását okozhatja a nem megengedett felmelegedés miatt, akkor megfelelő – az illetékes hatósággal egyeztetett – védőintézkedéseket (pl. tűzmegelőző-, tűzvédelmi-, tűzoltó-intézkedéseket) kell tenni, a 3. fejezet 3.2.4.6. pont előírásainak figyelembevételével.

5.2.2. Fokozottan tűzveszélyes töltetek kiegészítő követelményei

5.2.2.1. Megelőzés és kárcsökkentés

A megelőző intézkedés célja a fokozottan tűzveszélyes töltet kibocsátás megakadályozása és az ebből származó tűz- és robbanásveszély elhárítása.

A kárcsökkentő intézkedésekkel a normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás hatása a lehető legkisebb szinten tartható.

5.2.2.1.1. Általános védőintézkedések

a) Jelölés

Szabad térben vagy helyiségben elhelyezett, fokozottan tűzveszélyes töltetet tartalmazó nyomástartó berendezést, ill. potenciálisan robbanásveszélyes környezetét és biztonsági távolságát a jogszabály[18] szerinti, egyértelműen felismerhető, tartós jelöléssel kell ellátni.

Ha a fokozottan tűzveszélyes töltet tartalmazó nyomástartó berendezést olyan üzem, vagy üzemrész területén létesítik, amelyre azonos, vagy szigorúbb veszély-elhárítási előírások vonatkoznak, elég e terület megfelelő jelölése.

b) Tűz- és robbanásvédelem

A nyomástartó berendezést úgy kell felállítani, hogy a kiszabaduló töltet tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozhasson.

c) Potenciálisan robbanásveszélyes környezet

A veszélyes robbanóképes gázelegy gyulladásának megakadályozására megfelelően méretezett potenciálisan robbanásveszélyes környezetet kell kijelölni. E környezeten belül gyújtóforrás nem lehet.

A potenciálisan robbanásveszélyes környezet méretezése, továbbá e környezet geometriai kialakítása során a jogszabály[19] vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

d) Potenciálisan robbanásveszélyes környezet jelölése

A potenciálisan robbanásveszélyes környezetet pontosan felismerhetően és tartósan jelölni kell a jogszabály[20] szerinti jellel.

Elegendő a potenciálisan robbanásveszélyes környezet bejáratának jelölése.

e) A potenciálisan robbanásveszélyes környezet használata

A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben csak a vegyipari létesítmény üzemeltetéséhez szükséges építmények és berendezések lehetnek.

Az üzemi utak, iparvágányok e körbe tartoznak. E közlekedési utakon csak a vegyipari létesítmény üzemeltetéséhez szükséges járművek közlekedhetnek.

Nem-robbanásbiztos kivitelű belsőégésű- vagy villanymotoros járművek csak akkor közlekedhetnek a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben, ha megfelelő intézkedések kizárják veszélyes robbanóképes gázelegy kialakulását.

f) A potenciálisan robbanásveszélyes környezet csökkentése

A potenciálisan robbanásveszélyes környezet építészeti megoldással, azaz a terek gáztömör elválasztásával csökkenthető. Az elválasztást nem kell robbanási igénybevételre méretezni.

A természetes szellőzés fenntartására csak egy vagy kétoldalú elválasztás megengedett, különben a megfelelő szellőzést bizonyítani kell vagy kiegészítő szellőzés szükséges.

5.2.2.1.2. Létesítés helyiségben

Fokozottan tűzveszélyes gáz, gőz vagy folyadék töltetű nyomástartó berendezés helyisége

– ha az ajtó nem közvetlenül a szabadba nyílik, önműködően záródjon,

– nehezen gyulladó, vagy nem éghető anyagú építőelemekből álljon, az ablak és a külső fal egyéb nyílászáróinak kivételével,

– más helyiségektől az elválasztás 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen,

– és a tűzterheléses határoló helyiségek elválasztása 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen; ha a helyiségben a nyomástartó berendezés hőszigetelt, elegendő a 0,5 óra tűzállósági határértékű elválasztás.

5.2.2.1.3. Szabadtéri létesítés

a) A szétterjedés korlátozása

Adott esetben, az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás szétterjedését korlátozó és felhígítást elősegítő berendezés használata szükséges. Ez megvalósítható pl. vízfüggönyt előállító berendezéssel.

E berendezés lehet szállítható (készenlétbe helyezve), vagy telepített.

5.2.3. Egészségkárosító töltetek kiegészítő követelményei

5.2.3.1. Megelőzés és kárcsökkentés

a) A veszélyeztetés jellegének megfelelő módszerrel kell megakadályozni az egészségkárosító töltet kibocsátását.

b) Megfelelő módszerrel a lehető legkisebb szinten kell tartani az üzemzavart jelentő kibocsátó forrás hatását.

c) A nagyon mérgező vagy rákkeltő töltet esetében ki kell zárni a normál üzemre jellemző kibocsátó forrásokat. Az egyéb egészségkárosító töltetek estében a kibocsátás mértéke a lehető legkisebb legyen

d) A már kis koncentrációban a szaglóidegeket bénító, vagy szaglással nem érzékelhető különösen egészségkárosító gázt, gázelegyet vagy gőzt (pl. foszfin, kénhidrogén, ciánhidrogén, karbonilklorid, fluor) használó vegyipari létesítményben olyan önműködő gázérzékelő készülékeket kell elhelyezni, amelyek a mérgezésveszélyt felismerik, jelzik, és riasztást végeznek.

e) Esetenként kell eldönteni, hogy biztonságtechnikai szempontból indokolt-e a riasztás összekapcsolása vészkapcsolóval. A vészkapcsoló biztonságtechnikailag jelentős zavarok esetén a létesítményt, vagy annak egy részét biztonságos állapotba hozza.

5.2.3.1.1. Általános előírások

a) Jelölések

Helyiségben vagy szabad térben elhelyezett, egészségkárosító töltetű nyomástartó berendezést, ill. potenciálisan veszélyes környezetét és biztonsági távolságát a jogszabály[21] szerinti, pontosan felismerhető, tartós jelöléssel kell ellátni. Nem szükséges a külön jelölés, ha a nyomástartó berendezést olyan üzem, vagy üzemrész területén helyezik el, amelyre azonos vagy szigorúbb balesetelhárítási előírások érvényesek. Ilyen esetben elegendő e terület megfelelő jelölése.

b) Készletezés

A foszforhidrogén (foszfin), kénhidrogén, karbonilklorid (klórszénmonoxid, foszgén) és fluor, továbbá ciánhidrogén (kéksav) gázok esetében a tárolt készlet a biztonságtechnikai és technológiai szempontok szerinti minimális legyen. E tölteteket célszerű külön helyiségben tárolni.

c) Személyi védőfelszerelés

A vegyipari létesítmény környezetében megfelelő légzésvédő készülékeket és az adott esetre alkalmas személyi védőeszközöket kell készenlétben tartani.

d) Első-segély nyújtó hely

A vegyipari létesítmény azon területén, ahol nagyon mérgező vagy rákkeltő töltet fordul elő, első-segélyt nyújtó helyet kell berendezni, amelyben a szükséges személyi védőeszközök és légzésvédő készülékek vannak. Az első-segélyt nyújtó helyen biztonsági világítás, telefon, vészkapcsoló és - ha a töltet tulajdonságai megkövetelik – biztonsági zuhanyozó legyen. Az első- segélyt nyújtó hely lehet megfelelően felszerelt kezelési helyen, műszerszobában vagy folyamatirányító központban is.

Az első-segélyt nyújtó helyet úgy kell szellőztetni, hogy a nagyon mérgező töltet veszélyes koncentrációja ne alakulhasson ki. Megfelelő a túlnyomásos szellőztetés, ha legalább 0,2 mbar túlnyomást tartanak fenn és a levegőt biztonságos térből szívják be.

5.2.3.1.2. A potenciálisan veszélyes környezet szabadtéri létesítés esetén

a) A potenciálisan veszélyes környezet mérete

A személyek védelmére meg kell határozni a mérgező vagy rákkeltő töltetű nyomástartó edény azon környezetét, amelyben normál üzem során veszélyes gázkoncentráció nem zárható ki. E környezet (munkatér) határa a kibocsátó forrásoktól mért 5 m sugarú gömbfelület. A kibocsátó forrás az üzem határtól legalább 10 m távolságra legyen.

b) A potenciálisan veszélyes környezet jelölése

A potenciálisan veszélyes környezetet a jogszabály[22] szerint pontosan, felismerhetően és tartósan jelölni kell (lásd a 4.3.1.1. pontot is).

Általában elegendő a terület bejáratának jelölése.

c) A potenciálisan veszélyes környezet használata

A potenciálisan veszélyes környezetben csak a vegyipari létesítmény üzemeltetéséhez szükséges építmények és berendezések lehetnek. Csak indokolt esetben, az előírások betartásával szabad a potenciálisan veszélyes környezetbe belépni.

d) A potenciálisan veszélyes környezet csökkentése

A potenciálisan veszélyes környezet építészeti megoldással, azaz a terek gáztömör elválasztásával csökkenthető.

A természetes szellőzés fenntartására csak egy vagy kétoldalú elválasztás megengedett, különben a megfelelő szellőzést bizonyítani kell vagy kiegészítő szellőzés szükséges.

5.2.3.1.3. A szétterjedés korlátozása

Adott esetben, az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás szétterjedését korlátozó és felhígítást elősegítő védőintézkedés szükséges. Pl. ilyen intézkedés vízfüggönyt előállító berendezés telepítése.

E berendezés lehet szállítható (készenlétbe helyezve), vagy telepített.

A szétterjedés korlátozható a nyomástartó berendezés, illetve a vegyipari létesítmény gáztömör burkolásával is.

5.3. A vegyi folyamatok biztonsága

A vegyi folyamatok biztonságos irányításának feltételeit a tervezés, létesítés során kell teljesíteni. Ha ez megoldhatatlan, akkor az üzemeltetési előírásokkal kell megvalósítani az egyenértékű biztonságot.

6. fejezet

Kazán-létesítmények külön előírásai

6.1. Hatály

6.1.1. A kazán-létesítményekre e fejezet előírásai mellett az 1.-3. fejezetek előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

6.1.2. E fejezet előírásait alkalmazni kell a tüzeléssel vagy más módon fűtött – a Rendelet Mellékletének 7. e) pontja szerinti, túlhevítés veszélyével üzemelő – nyomástartó berendezést tartalmazó létesítményre is.

6.1.3. A kazán létesítményhez tartozik

– a gőz- vagy forróvíz-, valamint a 0,5 bar üzemi nyomásnál nagyobb nyomású szerves hőhordozójú (termoolaj-) kazán (a továbbiakban együtt: kazán),

– a kazán tartószerkezete, alátámasztásai, falazata, köpenye,

– a tüzelőberendezés,

– a gáz-, folyékony- és por alakú tüzelőanyag tárolás, előkészítés és szállítás berendezései,

– a füstgáz üzemű levegő-előmelegítő a levegőventillátorral,

– a füstcsatornák a füstgáz ventillátorral és kéménnyel, valamint a füstgáz-tisztító berendezés,

– a lezárható, füstgáz üzemű tápvíz-előmelegítő, a kazán tápvezetékével,

– a lezárható, füstgáz üzemű gőz-túlhevítő és a létesítményen belül elhelyezett gőzhűtő,

– a lezárható tágulási edény és a kazánt az edénnyel összekötő vezeték,

– a kazán és tartozékai elhelyezésére szolgáló helyiség (kazánház), vagy szabad tér,

– a létesítményben elhelyezkedő gőz- és forróvízvezetékek a szerelvényeikkel,

– a kazán üzeméhez tartozó egyéb berendezések (pl. a vízelőkészítő berendezés).

6.1.4. A kazánhoz tartozik minden hozzá kapcsolódó vezeték (a bejövő- kilépő- és leürítő vezetékek az első zárószerelvényig) és berendezés (a kazántól független, lezárható gőz-túlhevítő vagy -hűtő csak akkor, ha nyomástartó edény).

6.2. Létesítési előírások

6.2.1. A kazán elhelyezhető szabadban, fél-szabadtéri kivitelben vagy épületben (kazánház).

6.2.2. A tetőszerkezet legalsó része és a kazán vagy annak legfelső kezelő szintje között legalább 2 m magas szabad tér álljon rendelkezésre az ott elhelyezett szerelvények, alkatrészek, csővezetékek ellenőrzésére és kezelésére.

6.2.3. A kazánháznak legalább két kifelé nyíló kijárati ajtaja legyen, amelyek közül az egyik a szabadba nyíljon. Ajtó, ablak és más nyílás csak a szabadba vagy a kazánház üzemével összefüggő, nem tűz- és robbanásveszélyes helyiségbe, vagy menekülő folyosóra nyílhat. Az ajtók a kezelési helyről könnyen megközelíthetők legyenek. Megközelítési útvonalukat jelölni kell, és szabadon kell hagyni. A nem szabadba vezető kijárat ajtaja nem készülhet éghető anyagból.

6.2.4. A kazánokat egymástól, illetőleg a faltól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a teljes áttekintés, kezelés, karbantartás, javítás alkatrészcsere stb. akadályba ne ütközzön. Ez a szabadon hagyott távolság általában 1 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanakkor legalább 2 m magas olyan űrszerelvényt kell biztosítani, amelybe semmiféle csővezeték, berendezés, elem nem nyúlik be. Két kazán közvetlenül egymás mellé akkor építhető, ha az érintkező oldalukon kezelési, karbantartási, javítási stb. tevékenységet végezni nem kell vagy ezek szükség szerint akadálytalanul elvégezhetők.

6.2.5. A kezelési helyet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a menekülés lehetősége. Legyen mód valamennyi műszer, szerelvény és segédberendezés áttekintésére, kezelésére. Hossza legalább 1,5 m, magassága legalább 2 m legyen. Ezek egymással szemben felállított kazánok esetében külön-külön biztosítandók. A kezelési helyet úgy kell létesíteni, hogy a kezelő számára védelmet nyújtson úgy, hogy azt rendszeres tevékenység céljából üzem közben elhagyni ne kelljen. Ezért a kezelési hely nem helyezhető el pl. lángcsöves kazán esetében a lángcső meghosszabbításában. Szabadtéri vagy fél-szabadtéri kivitelű kazánnál is megfelelő, védett kezelési helyet kell kialakítani.

6.2.6. A kazánra – ideértve annak alapját és tartószerkezetét is – semmiféle olyan szerkezet, szerelvény, berendezés, vezeték stb. rá nem szerelhető, vele össze nem köthető, amely nem kazánüzemi célt szolgál, továbbá a méretezésnél figyelembe nem vett igénybevétellel járhat.

6.2.7. A kezelési helyen kívül levő szerelvényeket, műszereket vagy kezelést igénylő más berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok – esetleg távműködtetésű és távjelző berendezések segítségével – a kezelési helyről megfigyelhetők, kezelhetők, ellenőrizhetők, továbbá megközelíthetők, hozzáférhetők legyenek.

6.2.8. Szükség szerinti – az üzemvitel és karbantartás biztonságát szolgáló – feljárót, kapaszkodót, létérát, lépcsőt, járdát, pódiumot stb. kell beépíteni, indokolt esetben a több kazánból álló létesítmény egyes kazánjai között is. Ilyen szerkezeti elemet több kazánhoz vagy a kazánházhoz nem szabad egyidejűleg mereven hozzáerősíteni. Ha a kazán magassága a 0,0 szinttől számított 20 m-nél magasabb, szükség szerint egy vagy több, teherszállításra is alkalmas felvonót kell építeni.

6.2.9. Ha a kezelés biztonsága megkívánja, egy sorban elhelyezett két vagy több kazánt felső részükön járdával kell összekötni. Ezek mindkét végét beépített lépcsővel kell ellátni. Az egyik lépcső helyett kivételesen létra is alkalmazható. 6 m-nél magasabban elhelyezett vízállásmutatóhoz külön járdát, pódiumot kell létesíteni.

6.2.10. A kazánlétesítményhez tartozó gépeket, berendezéseket a salaktérbe, fűtőállomáson vagy ezek feletti térbe telepíteni csak akkor szabad, ha szerkezeti kialakításuk, elhelyezésük, működésük nem okoz kárt a környezetben, továbbá a kezelést, közlekedést nem akadályozzák, és nem veszélyeztetik az alkalmazottak biztonságát.

6.2.11. A kazánlétesítményben csak a kazánok, tartozékaik, segédberendezéseik, valamint ezekkel közvetlenül összefüggő más berendezések helyezhetők el.

6.2.12. A kazánlétesítmény (ezen belül különösen a kezelési helyeket, műszereket, szerelvényeket, útvonalakat stb.) megfelelő világítását biztosítani kell.

6.2.13. Gondoskodni kell a kazán, a tartószerkezet, tartozékok, segédberendezések, vezetékek stb. környezeti hatások elleni védelméről (korrózió, erózió, szennyeződés, hőhatás, fagy, sugárzás, egyéb időjárási körülmények). A védelmet szigetelés, burkolás, elszívás, fűtés, hűtés vagy más megfelelő módon kell biztosítani. Ha a felület hőmérséklete nagyobb, mint 60 ^oC, el kell látni védőszigeteléssel.

6.2.14. A tartószerkezetből a kazánszerkezetbe és viszont nem származhatnak káros, előre figyelembe nem vett igénybevételek. A szerkezetnek igazoltan meg kell felelniük valamennyi fellépő terhelésnek.

6.2.15. Biztosítani kell, hogy a víz, gőz, a füstgázok, tüzelőanyagok vagy más töltetek, termékek vezetékei a kazánház terében káros hatást ne fejthessenek ki.

6.2.16. A kazánházban olyan nagyságú és teljesítőképességű emelő-berendezéseket kell használni, amelyek lehetővé teszik a javítási, karbantartási, szerelési és egyéb munkák biztonságos elvégzését.

6.2.17. Széntüzelésnél a salak kezelését, szállítását úgy kell kialakítani, hogy káros hőhatások, gázos szennyeződések a környezetben kárt ne tegyenek, és ne veszélyeztessék a kezelők egészségét.

6.2.18. A helyiség megfelelő légcseréjét természetes vagy mesterséges szellőzéssel úgy kell biztosítani, hogy a kezelőt káros légáramlás ne érje.

6.2.19. Gáz-, illetve olajtüzelés esetén a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat be kell tartani.

6.2.20. A salaktároló helyek legyenek kellően zárhatók. Gondoskodni kell a salak lehűtéséről, a keletkező gázok és gőzök elszívásáról. A salaktérben biztosítani kell a szükséges légcserét.

6.2.21. A kazán-létesítményben olyan tápvízelőkészítő berendezésre van szükség, amely a kazán gyártó és a vonatkozó szabvány előírása szerinti vízminőséget biztosítja.

6.2.22. A kazánház kialakítására, létesítésére és a környezetének védelmével kapcsolatos biztonságtechnikai követelményekre vonatkozó építésügyi jogszabályokat be kell tartani.

6.3. Vegyi kezelések

6.3.1. Első üzembe helyezés előtt kötelező a pácolás (új vagy nagyobb szerelőmunkán átesett kazánoknál, az előállítás során keletkezett szennyeződések eltávolítása, vasoxid oldó vegyszerek segítségével, fémtiszta felület előállítása céljából)

– minden vízcsöves, szénhidrogén-, faapríték-, biomassza-, tüzelésű kazánnál,

– minden létesítési engedélyezésre kötelezett kazánnál, rendszerére tekintet nélkül,

– minden kazánnál, amely fejlesztett gőzturbinák hajtására szolgál.

6.3.2. A 6.3.1. pontban nem említett kazánok esetében első üzembe helyezés előtt kötelező a kifőzés (új vagy nagyobb szerelőmunkán átesett kazánoknál, az előállítás során keletkezett szennyeződések eltávolítása mechanikus és thermikus erőhatások segítségével. Teljesen fémtiszta felület kifőzéssel nem érhető el).

6.3.3. A kazánnak - felügyeleti osztályba tartozására vagy rendszerére tekintet nélkül - vízkőmentesítésére kötelező a vegyi tisztítás (a hosszabb üzem közben keletkezett töltet oldali szennyeződések eltávolítása), ha fémtiszta felület mechanikus úton vagy más módon nem biztosítható, továbbá, ha azt a hatóság elrendeli.

6.3.4. Ha a pácolás, kifőzés vagy vegyi tisztítás után legkésőbb 48 órán belül legalább 72 óra időtartamra nem történik meg a kazán üzembehelyezése, kötelező a passziválás (a fémtiszta felületek rövid ideig tartó korrózió elleni védelme a pácolás kiegészítő műveleteként).

6.3.5. Ha a passziválás után legkésőbb 96 órán belül a kazánt nem helyezik üzembe, kötelező a konzerválás (a felületek korrózió elleni védelme tartósabb üzemszünet tartamára).

6.3.6. A hatóság az 6.3.1.- 6.3.5. bekezdésekben foglaltakon kívül egyéb vegyi kezeléseket is elrendelhet vagy kérelemre engedélyezhet.

7. fejezet

Töltő-létesítmények

7.1. Hatály

7.1.1. A töltőlétesítményhez tartozik a helyiség vagy a szabad tér,

– amelyben a töltő-létesítmény berendezéseit szerelvényeikkel együtt elhelyezik,

– amelyben a töltés előtti, alatti és utáni tevékenységeket végzik,

– amelyben közvetlenül a töltőlétesítményhez csatlakozásra kész vagy csatlakoztatott szállítható nyomástartó berendezés van,

– amely a biztonság miatt (biztonsági távolság, potenciálisan veszélyes környezet) szükséges.

7.1.2. Nem tartozik a töltőlétesítményhez

– a telepített és a szállítható nyomástartó berendezés és tartozékai,

– a töltőlétesítmény és a telepített nyomástartó berendezés között kiépített állandó csővezeték,

– a karbantartó részleg.

7.1.3. A szállítható nyomástartó berendezések töltőlétesítménye az áramlási irányban a tárolóedény zárószerelvénye után, vagy a szállítóberendezés szívóoldali csonkjánál kezdődik.

7.1.4. A 7.1.2. és 7.1.3. ponttól eltérően az acetiléngáz töltő-létesítmény része a kalciumkarbidból acetiléngázt fejlesztő berendezés és tartozékai (hűtő, tisztító, szárító, nyomásnövelő, tároló berendezések és szerelvényeik, csővezetékeik).

7.2. Létesítés

7.2.1. Általános előírások

7.2.1.1. Jelölés

a) A gázok veszélyes tulajdonságait az 1. fejezet 1.3. pontja szerint kell jelölni a töltő-létesítmény területen. Az üzemeltetési utasításban is utalni kell e tulajdonságokra.

b) Az ideiglenesen vagy időszakosan üzemelő töltőlétesítményt is jelölni kell.

c) Amennyiben veszélyes gázok töltőlétesítménye olyan üzemi területen van, amelyre azonos vagy szigorúbb előírások vonatkoznak, elegendő e terület megfelelő jelölése.

7.2.1.2. Üzemeltetési utasítás

Az 1. fejezet 1.4. pontja szerinti üzemeltetési utasítás tartalmazza a töltő-létesítmény üzemzavar elhárításra vonatkozó utasítását is. Az utasítás tartalmát a gáztöltetek veszélyes tulajdonságai és az ésszerűen feltételezhető üzemzavarok szabják meg.

7.2.1.3. Megelőzés és kárcsökkentés

A kibocsátó források kialakulását a veszélyeztetés jellege szerint kell megelőzni. A normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó források káros hatásait korlátozni kell.

7.2.1.4. Szellőzés

A töltő-létesítményt megfelelő szellőzéssel kell ellátni. Ez különösen akkor szükséges, ha normál üzemre jellemző kibocsátó forrás létezik és a kiszabadult töltet veszélytelen elvezetése nem lehetséges.

7.2.1.5. Megközelíthetőség

A töltő-létesítmény üzemeltetéséhez, karbantartásához és tisztításához, valamint a tűzoltáshoz elegendő távolság legyen. A kiürítési és mentési utak kialakítása feleljen meg a jogszabály[23] előírásainak, használatuk legyen biztonságos.

7.2.1.6. A létesítés korlátozásai

Töltő-létesítmény nem telepíthető gyalogátjáróban, jármű-átjáróban, általánosan használt folyósón, lépcsőházban vagy szabadtéren lévő lépcsőn. E helyek közvetlen közelében csak akkor telepíthető töltő-létesítmény, ha a közlekedést, menekülést vagy a megközelíthetőséget nem korlátozza.

7.2.1.7. Illetéktelen beavatkozás

Az 1. fejezet 1.5. pontja szerinti védelem megvalósítható pl.:

– a létesítmény elkerítésével,

– a szerelvények elzárásával,

– szervezési intézkedésekkel.

A mobil tartányok és oltójárművek közlekedését a kerítés ne akadályozza.

7.2.1.8. Padozat

A töltő-létesítmény padozat burkolata helyiségben és szabadtéren szilárd és sík legyen.

A töltőcsatlakozások tartományában a padozat burkolat

– cseppfolyós állapotú mélyhűtött gázok, ha a légköri nyomáson a forráspontja < 70 K (-203 ^oC) vagy

– mélyhűtött, oxidáló gázok

esetében nem éghető anyagú, olaj- és zsírmentes legyen, egyéb éghető szennyeződés sem megengedett.

7.2.1.9. Töltő vezeték

A töltővezeték és tartozékai legyenek veszélytelenül nyomásmentesíthetők, a helyi viszonyok, a gázfajta és állapot, a legnagyobb tömegáram, a kiömlőnyílás helyzete és iránya figyelembevételével.

7.2.1.10. Hajlékony vezeték

E vezetéket a legnagyobb megengedhető nyomás 1,5-szörösével kell ellenőrizni és e nyomáson műszaki tömörsége megfelelő legyen. A hajlékony vezeték 293-363 K (–20 ^oC - +70 ^oC) hőmérséklettartományban, a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz vezetéke a mindenkori forrásponton legyen alkalmas.

7.2.1.11. Töltőcsatlakozók

A töltőcsatlakozók kialakítása vagy jelölése olyan legyen, hogy a gáztöltetek felcserélését megakadályozza és a csatlakozók kifogástalan kapcsolatot biztosítsanak.

A járműtartányok töltőcsatlakozását a szabad térben kell kialakítani; ettől el lehet térni, ha a töltési folyamat alatt kiegészítő szellőzés folyik (pl. kiegészítő mesterséges szellőzés bekapcsolásával, szabadba nyíló ajtók, ablakok nyitásával).

A gyorscsatlakozót véletlen oldás ellen biztosítani kell. A csatlakozás csak nyomásmentes állapotban legyen oldható.

7.2.1.12. A sűrített és cseppfolyósított gázok töltővezetékeit biztonsági szeleppel vagy hasonlóan hatásos biztonsági berendezéssel (közvetlen nyomáshatároló készülék) kell ellátni, amely a szállítható nyomástartó berendezést megbízhatóan védi a nagy, nem megengedett töltőnyomástól, amely a próbanyomástól nem lehet nagyobb. A jogszabály[24] szerinti 3A vagy 3O osztályozási kódú, mélyhűtött és cseppfolyósított gáz töltővezetékébe biztonsági berendezésként hasadótárcsa is használható. Fokozottan tűzveszélyes vagy oxidáló, továbbá mérgező és maró gáz esetében biztosítani kell a gáz veszélytelen elvezetését a biztonsági szelepből vagy a biztonsági berendezésből.

7.2.1.13. Műszaki tömörség

A gáztöltet hatásának kitett szerkezetek, beleértve minden oldható és nem oldható csatlakozást is, a legnagyobb megengedhető nyomásig műszakilag tartósan tömörek legyenek. Ez nem zárja ki, hogy a berendezésnek normál üzemben gázkibocsátó forrásai legyenek.

7.2.1.14. Ha lezárható csőszakaszban a töltet folyékony halmazállapotban maradhat, e szakaszt úgy kell méretezni és kialakítani, hogy a legnagyobb megengedhető nyomást ne lépje túl.

7.2.1.15. Mérőeszközök

a) A mérőeszközök balesetet nem okozhatnak, ezt kialakításukkal és elhelyezésükkel kell biztosítani.

b) A mérőeszközök (pl. a nyomás, a legnagyobb megengedett töltetsúly mérőeszközei) feleljenek meg a jogszabály[25] követelményeinek.

c) A nyomásmérők kialakítása vagy elhelyezése olyan legyen, hogy meghibásodás (pl. szivárgás) esetén balesetet ne okozzanak.

d) Az oxidáló hatású gázok nyomásmérőin az olaj- és zsírmentességre figyelmeztető felirat legyen.

7.2.1.16. Tartalék-energiaellátás

A töltőlétesítményt üzemzavar esetén biztonságos állapotba kell hozni. Azokat az eszközöket, amelyek működőképességét ilyen esetben is fenn kell tartani, és amelyek működését segédenergia biztosítja, az energiaellátás kimaradása esetén biztonságos hálózatra vagy tartalék-energiaellátásra kell kapcsolni. E megoldás legalább a biztonságos leállást és a biztonságilag fontos eszközök működését tegye lehetővé.

Az átkapcsolás és visszakapcsolás felismerhető és önműködő legyen.

7.2.1.17. Ürítés

A töltőlétesítményben a veszélyes gáztöltet biztonságos leürítését – pl. túltöltés vagy szivárgás esetén – meg kell oldani.

7.2.1.18. Különleges töltet tulajdonságok

A töltet különleges tulajdonságaiból származó veszélyek elhárításáról is gondoskodni kell. Például oxidáló gáz töltése esetében a helyiségben és a normál üzemre jellemző kibocsátó forrás 5 méteres környezetében gyújtóforrás és éghető vagy öngyulladásra hajlamos anyag nem lehet.

7.2.2. Létesítés helyiségben

7.2.2.1. A helyiség kialakítása

7.2.2.1.1. A töltőlétesítmény helyiségében nem lehet olyan egyéb berendezés, amely mechanikai-, tűz- vagy robbanásveszélyt jelenthet. Ez nem vonatkozik a töltés előtt és után szükséges berendezésekre (pl. mintavétel, elemzés, üres berendezések előkészítése töltésre, töltött berendezések előkészítése szállításra).

7.2.2.1.2. Kisebb méretű éghető szerkezeti elemek, amelyek hőtartalmuk, vagy mennyiségük alapján tűzveszélyt nem jelentenek, megengedhetők (pl. kábelburkolatok, védődobozok, csővezetékek hőszigetelései).

7.2.2.1.3. Ha a töltet veszélyes gáz, a helyiség

– ajtaja önműködően záródjon, ha nem közvetlenül a szabadba nyílik,

– anyaga nehezen gyulladó vagy nem éghető legyen, az ablakok és egyéb külső falon lévő nyílászárók kivételével,

– elválasztása egyéb helyiségektől 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen, és

– a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségektől az elválasztása legyen gáztömör és nyílásmentes.

7.2.2.2. A helyiség szellőzése

a) A töltőlétesítmény helyiségében méretezéssel – a 7.2.1.4. pont szerint, normál üzemre jellemző kibocsátó forrás esetén – megfelelő szellőzést kell biztosítani.

b) Ha a gáz töltet nem fokozottan tűzveszélyes, és egészségkárosító hatása sincs, elegendő a veszélyes oxigéndúsulás vagy –hiány megakadályozása.

Ez esetben általában megfelelő a szellőzés, ha

– a természetes szellőzésű helyiségben legalább a padlófelület 1/100-ad részének megfelelő teljes keresztmetszetű, közvetlenül szabadba nyíló szellőzőnyílás van (a nyílások elhelyezését a gáz töltet sűrűsége határozza meg), vagy

– a mesterséges szellőzésű helyiségben óránként kétszeres légcsere biztosított.

c) Mesterséges szellőzés esetén

– a mesterséges szellőzés folyamatosan működjön, vagy nem megengedett értékű gázkoncentráció esetén gázérzékelő berendezés automatikusan indítsa el a szellőzést,

– a gázérzékelő az adott gázösszetevőre alkalmas és rendszeresen ellenőrzött legyen,

– a szellőztető berendezés leállását a személyzet részére jelezni kell, indokolt esetben emellett a technológiai folyamat önműködő leállítása is szükséges lehet ( veszélyes, vagy egyéb olyan töltet esetében, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek),

– a távozó levegőáramot vagy veszélytelenül el kell vezetni, vagy más módon kell ártalmatlanítani (adott esetben ez a töltőlétesítmény (részleges) burkolását is szükségessé teheti).

7.2.2.3. Csatornák, aknák, nyílások

a) Töltőlétesítmény helyiségében nem lehet más helyiségek szellőzőnyílása, kivétel, ha a töltet levegő.

b) Ha a töltet a levegőtől nehezebb vagy mélyhűtött, folyadék halmazállapotú gáz, és üzemi nyomása kisebb, mint 0,5 bar, valamint a csővezetékben maradó töltet a töltés befejezése után a környező légkörbe kerül, akkor a helyiségben nem lehet

– nyitott csatorna,

– vízzár nélküli csatorna-összefolyó,

– nyitott akna és

– mélyebben fekvő helyiségbe vezető nyílás.

c) Ha a töltet folyadék halmazállapotú, oxidáló gáz, a normál üzemre jellemző kibocsátó forrás legalább 5 m-es környezetében nem lehet folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása.

d) A folyadékzár feltöltöttségéről az üzemben tartó köteles gondoskodni.

7.2.3. Létesítés szabad térben

7.2.3.1. Terepviszonyok

A terep felülete szilárd és sík legyen.

A töltésre csatlakoztatott mobil tartányt elmozdulás ellen biztosítani kell.

7.2.3.2. Mechanikus sérülés elleni védelem

A töltőlétesítményt és a csatlakoztatott szállítható nyomástartó berendezést, (beleértve a mobil tartányt is) külső mechanikai behatás ellen védeni kell. Meg kell előzni a mobil tartány ütközését a töltőlétesítménnyel vagy más járművel (lehetőségek pl.: ütközésvédelem, elkerítés, védőtávolság és megfelelő jelölés).

7.2.3.3. Védelem tűzterheléstől

a) Ha a töltőlétesítmény környezetében tűzterhelés van (pl. tároló nyomástartó berendezés), közvetlenül a töltőlétesítményhez csatlakozásra előkészített vagy csatlakoztatott szállítható nyomástartó berendezést a tűzterheléstől védeni kell.

b) Védelem szükséges, ha a töltőlétesítmény környezetében

– éghető anyag, vagy

– tűzveszélyes berendezés (pl. légköri nyomású éghető folyadék tartály),

– tűzveszélyes épület van.

c) A védelem módjai:

– védőtávolság,

– védőfal,

– tűzvédelmi szigetelés, vagy

– palásthűtés

alkalmazásával.

d) Nem szükséges védelem, ha

– az éghető folyadék tartály zárt rendszerű és gőzterében a robbanóképes légtér képződése kizárható, vagy legalább robbanásállóan méretezett,

– az egyéb éghető anyagot tartályban tárolják, és ebből tűz- és robbanásveszély nem indulhat ki,

– leállított járművön van a gáztömören lezárt éghető töltetű tartály, vagy

– a kis tömegű éghető szerelési anyag (pl. kábelburkolat, védődoboz, csővezeték hőszigetelése) a berendezés üzemeltetéséhez szükséges.

e) Védőtávolság

A szállítható nyomástartó berendezés és a tűzterhelés között legalább 5 m védőtávolság legyen. Kivétel, ha a szállítható nyomástartó berendezés tűz esetén az alkalmazottak veszélyeztetése nélkül védett helyre juttatható.

f) Védőfal

A nem éghető anyagú védőfal véd a tűzterheléstől. Védőfal lehet a megfelelően kivitelezett, nyílásmentes épületfal is.

A védőfalat úgy kell méretezni, hogy tűz esetén is tarthatók legyenek a szállítható nyomástartó berendezés megengedett üzemi jellemzői.

A védőfal a szállítható nyomástartó berendezés természetes szellőzését nem akadályozhatja.

g) Tűzvédelmi szigetelés

A szállítható nyomástartó berendezés hőszigetelése véd a tűzterheléstől, ha

– a szigetelőanyag nem éghető és

– a hőátadási tényező 350 ^oC közepes hőmérsékleten nem nagyobb, mint 1,2·W·m^-2·K^-1.

h) Palásthűtés

A hűtővíz mennyisége

– a szállítható nyomástartó berendezés kizárólag hősugárzásnak kitett felületeire vonatkoztatva 100 l· m^-2·h^-1, ha a fajlagos hőterhelés legfeljebb 60 kW·m^-2, egyéb esetekben

– a csatlakozások, szerelvények környezetében 600 l·m^-2·h^-1,

– a szerelvénymentes köpenyfelületen 400 l· m^-2·h^-1 legyen.

7.2.3.4. Csatornák, aknák, nyílások

Ha a töltet a levegőtől nehezebb vagy mélyhűtött, folyadék halmazállapotú gáz, továbbá üzemi nyomása kisebb, mint 0,5 bar, a normál üzemre jellemző kibocsátó forrás 5 m-es környezetében nem lehet

– nyitott csatorna,

– gáz bejutás ellen védetlen csatorna-összefolyó,

– nyitott akna és

– mélyebben fekvő helyiségbe vezető nyílás vagy

– levegő elszívó nyílás.

E követelmény csak a veszélyes gáztöltetekre vonatkozik, amennyiben a mélyebben fekvő helyiségek szellőzése kizárja a fulladásveszélyt (oxigénhiányt).

Lejtős felületek esetében kiegészítő védőintézkedésekre lehet szükség.

7.2.4. Veszélyes gáztöltet kiegészítő követelményei

7.2.4.1. Általános előírások

7.2.4.1.1. A kibocsátó források korlátozása

a) A kibocsátó források kialakulását a veszélyeztetés jellege (tűz- és robbanásveszély vagy egészségkárosítás) szerint kell megelőzni.

b) A normál üzemre jellemző

– a fokozottan tűzveszélyes és mérgező kibocsátási mértéket a lehetséges minimumon kell tartani (lehetőleg meg kell szűntetni),

– a nagyon mérgező kibocsátó forrásokat meg kell szűntetni.

c) A normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó források káros hatásait korlátozni kell.

7.2.4.1.2. Védelem a normál üzemre jellemző kibocsátó forrásoktól

a) Potenciálisan veszélyes környezet

A veszélyes gázok töltőlétesítményének normál üzemre jellemző kibocsátási forrásai körül a személyek védelmére meg kell határozni a potenciálisan veszélyes környezetet, amelyben a veszélyes gázkoncentráció nem zárható ki. Az adott esetben:

– a fokozottan tűzveszélyes gáz normál üzemre jellemző kibocsátási forrásai körüli potenciálisan robbanásveszélyes környezet méretezése, továbbá e környezet geometriai kialakítása során a jogszabály[26] vonatkozó előírásait figyelembe kell venni;

– az egészségkárosító gáz normál üzemre jellemző kibocsátó forrásai körül a létesítmény területen belül 5 m sugarú gömb alakú potenciálisan veszélyes környezetet kell kialakítani. A normál üzemre jellemző kibocsátó forrás az üzem (létesítmény) telekhatárától legalább 10 m távolságra legyen.

E potenciálisan veszélyes környezeteket a 7.2.1.1. pont szerint kell jelölni.

b) A potenciálisan veszélyes környezet használata

A fokozottan tűzveszélyes vagy egészségkárosító gázok potenciálisan veszélyes környezetében csak a töltőlétesítmény üzemeltetéséhez szükségek építmények és berendezések lehetnek. Ezekhez tartoznak az üzemi utak és iparvágányok. E közlekedési utakon csak a külön engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek.

A fokozottan tűzveszélyes gázok potenciálisan robbanásveszélyes környezetében:

– gyújtóforrás nem lehet,

– nem-robbanásbiztos kivitelű belső égésű vagy villanymotoros jármű csak akkor közlekedhet, amikor robbanóképes légtérbe a jármű nem kerülhet.

c) A potenciálisan veszélyes környezet csökkentése

A potenciálisan veszélyes környezet csökkenthető építészeti megoldásokkal, pl. elválasztással. Ez helyiségekben gáztömör legyen, szabad téren pedig biztosítsa, hogy veszélyes mennyiségű gáz ne hatolhasson át rajta. Az elválasztást nem szükséges robbanási igénybevételre méretezni. A természetes szellőzés fenntartására csak egy vagy kétoldalú elválasztás megengedett, különben a megfelelő szellőzést bizonyítani kell vagy kiegészítő szellőzés szükséges.

7.2.4.1.3. Tűz-, robbanás- vagy gázveszély jelzés

A fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező gázok töltő-létesítményét el kell látni tűz-, robbanás- vagy gázveszélyt jelző berendezéssel és könnyen, biztonságosan megközelíthető, az adott helyszín besorolásának megfelelő távbeszélővel.

7.2.4.1.4. Vészkapcsoló

A fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező gázok töltő-létesítményét el kell látni vészkapcsoló rendszerrel, amelyet veszélykor működtetve a töltő-létesítmény üzemeltetése megszakad és a berendezés biztonságos állapotba kerül. A kapcsolók megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

Adott esetben elegendő a veszélyeztetett létesítmény-rész lekapcsolása.

Ha a töltési folyamat személyes jelenlétet igényel, személyes visszajelzés hiányában a töltési folyamatot önműködően meg kell szakítani.

Ha mobil tartányt töltenek olyan töltőlétesítményben, amelyben több mint 300 t fokozottan tűzveszélyes gázt, vagy több mint 30 t mérgező gázt tárolnak, olyan berendezés szükséges, amely nagyobb, mint 1:50 lejtés esetén nemcsak a káros elmozdulást akadályozza meg, hanem ilyen esetben működteti a vészkapcsoló rendszert is.

7.2.4.1.5. Személyes védőfelszerelés

A mérgező gázok potenciálisan veszélyes környezetének közvetlen közelében alkalmas légzésvédő készüléket és szükség szerint személyi védőeszközöket kell készenlétben tartani.

7.2.4.1.6. Első-segélyt nyújtó hely

A töltőlétesítmény területén, ha nagyon mérgező vagy rákkeltő töltetet is használnak, első-segélyt nyújtó helyet kell berendezni, amelyben a szükséges személyi védőeszközök és légzésvédő készülékek vannak. Az első-segélyt nyújtó helyen biztonsági világítás, telefon, vészkapcsoló és, – ha a töltet tulajdonságai megkövetelik – biztonsági zuhanyozó legyen. Az első-segélyt nyújtó hely lehet megfelelően felszerelt kezelési helyen, műszerszobában vagy folyamatirányító központban is.

Az első-segélyt nyújtó helyet úgy kell szellőztetni, hogy a nagyon mérgező töltet veszélyes koncentrációja ne alakulhasson ki. A túlnyomásos szellőztetés pl. megfelelő, ha legalább 0,2 mbar túlnyomást tartanak fenn és a levegő biztonságos térből származik.

7.2.4.2. Megelőzés és kárcsökkentés

7.2.4.2.1. Általános előírások

a) Tűz- és robbanásvédelem

aa) A tűz- és robbanásvédelem megfelelő, ha

– a veszélyes robbanóképes légtér kialakulását megakadályozzák,

– a veszélyes robbanóképes légtér gyulladását megakadályozzák,

– a töltettűz hatását korlátozzák.

ab) A robbanóképes légtér kialakulása kizárható a 7.2.1.4. és 7.2.2.2. a) pontok előírásainak betartásával.

ac) A robbanásveszélyes gázelegy gyulladása kizárható, ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben a 7.2.4.1.2. b) pont szerint minden gyújtóforrást kizárnak.

ad) Elektrosztatikus feltöltődés

A fokozottan tűzveszélyes gázok töltő-létesítményében meg kell akadályozni az elektrosztatikus feltöltődést, kizárva az ebből származó gyújtóforrást. A járműtartályok fokozottan tűzveszélyes gázokat töltő létesítményét földelő berendezéssel kell ellátni, a vasúti tartánykocsi kivételével.

ae) Töltettűz

Ha a kibocsátott, levegőnél nehezebb, fokozottan tűzveszélyes gáz üzemzavarra jellemző kibocsátó forrása meggyullad és a szállítható nyomástartó berendezést lánggal melegítheti, a káros hatások ellen védekezni kell. A védekezés megfelelő, ha

– a töltendő járműtartály olyan felületen áll, amelyről az üzemzavar esetén kibocsátott töltet biztonságos irányba távozik,

– a szállítható nyomástartó berendezést tűzterhelés ellen a 7.2.3.3. c) vagy 7.2.3.3. d) pont szerint védik,

– a csatlakoztatott nyomástartó berendezés fenékszelepe a folyékony fázis és a gázfázis elvételezésére „külső szelep” kivitelű,

– a biztonságtechnikailag szükséges főelzáró szerelvények színesfémet nem tartalmaznak vagy tűzbiztosak (fire-safe), továbbá a működtetésük hibabiztos (fail-safe) rendszerű.

b) Gyors zárás

ba) Az olyan töltő-létesítményben, amelyben folyadék (vagy mélyhűtött cseppfolyósított) halmazállapotú, veszélyes (fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező) gázt töltenek tartányjárműbe, a mozgó csatlakozóvezeték sérülése esetén a folyadék halmazállapotú gáz kibocsátást mindkét oldalon gyorsan és biztonságosan meg kell akadályozni. Az e célból használt berendezés önműködő vagy biztonságos helyről távműködtetésű legyen.

Megfelelő megoldás, pl. a hajlékony csatlakozóvezeték és az állandó vezeték csatlakozásánál, valamint a tartányjárművön elhelyezett egy-egy zárószerelvény (az utóbbi zárószerelvény pl. fenékszelep).

E második zárószerelvény visszacsapó szelep is lehet.

bb) Ha a töltőlétesítmény tárolókapacitása nagyobb, mint 300 t, a hajlékony csatlakozó vezeték és az állandó csővezeték csatlakozási helyén két távműködtetésű gyorszáró szerelvény szükséges. Az egyik gyorszáró szerelvény visszacsapó szelep is lehet.

Ha az állandó csővezeték űrtartalma lehetővé teszi, az egyik gyorszáró szerelvény elhagyható, amennyiben a telepített nyomástartó berendezésnél gyorszáró szerelvény van.

bc) Ha a töltőlétesítmény tárolókapacitása nagyobb, mint 300 t fokozottan tűzveszélyes gáz, vagy nagyobb, mint 30 t mérgező gáz, a kibocsátást a jármű véletlen elmozdulása esetén önműködően korlátozni kell. A berendezés a jármű elmozdulása esetén működjön és a csatlakozás mindkét oldalát önműködően zárja le.

c) Fokozottan tűzveszélyes gázok lefúvató- és légtelenítő vezetékei

Fokozottan tűzveszélyes gázok lefúvató- és légtelenítő vezetékeit a bennük fellépő nyomásra, de legalább PN 10-re kell méretezni.

d) Meghatározott, nagyon mérgező gázok

da) Helyiségben létesíthető foszforhidrogén, kénhidrogén, klórmonoxid (foszgén) és fluor, továbbá ciánhidrogén töltőlétesítménye.

db) E gázok esetében a gázveszély érzékelése, a riasztás és jelzés önműködően történjen.

dc) A gázérzékelőket a mozgatható csatlakozóvezetékek csatlakozási helyeinek közelében kell elhelyezni. Az érzékelők elő- és főriasztást váltsanak ki. Főriasztáskor a létesítmény önműködően biztonságos állapotba kerüljön.

A gázvédelmi berendezéseket rendszeresen ellenőrizni kell.

7.2.4.2.2. Létesítés helyiségben

a) A helyiség kialakítása

aa) Veszélyes gázok töltő-létesítményének helyiségeivel határos helyiségek huzamos emberi tartózkodásra használhatók, amennyiben a válaszfalak nyílásmentesek, gáztömörek és fokozottan tűzveszélyes gázok esetében 1,5 óra tűzállósági határértékűek.

ab) Fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező gázok töltő-létesítményének helyiségei veszély esetén gyorsan kiüríthetők legyenek.

ac) A nagyobb, mint 50 m² alapterületű helyiségnek legalább két, lehetőleg egymással szemközti falon lévő kijárata legyen.

ad) A kiürítési útvonalon az ajtók és ablakok kifelé nyíljanak, és jelölésük egyértelmű legyen, megvilágításuk szünetmentes áramforrásról is történjen.

ae) A nem szabadba nyíló ajtók önműködően záródjanak és anyaguk 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen.

b) Csatornák, aknák, nyílások

Az olyan helyiségekben, amelyben cseppfolyós vagy mélyhűtött cseppfolyós állapotban fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező gázt töltenek, és a csővezetékben maradó töltet a töltés befejezése után a környező légkörbe kerül, a normál üzemre jellemző kibocsátó források 5 m-es körzetében – ellentétben a 7.2.2.3. pontban foglaltakkal – még vízzáras csatorna lefolyó sem lehet.

c) Vízfüggöny

Nagyon mérgező, vízben oldódó, vagy vízzel veszélytelenül vegyülő gázok töltő helyein, – normálüzemre jellemző kibocsátó forrás esetén – vízfüggönyt előállító berendezés legyen.

7.2.4.2.3. Szabadtéri létesítés

a) Terepviszonyok

aa) Az olyan töltő-létesítményben, amelyben folyadék halmazállapotú, veszélyes (fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező) gáz van, a padozat burkolata a töltőcsatlakozások, és a szerelvények tartományában olyan legyen, hogy a kibocsátott gáz ne hatolhasson bele és a terep 2%-os lejtésű legyen a veszélytelen irányba, így a kibocsátott gáz veszélyes mennyiségben nem gyűlhet össze a töltő-létesítmény, ill. a nyomástartó berendezés alatt.

ab) Ha egymás mellett több kibocsátó forrás (töltő-létesítmény és nyomástartó berendezés) van, az irányukba eső lejtést úgy kell megállapítani, hogy kölcsönös veszélyeztetés ne alakulhasson ki.

ac) A terep különleges kivitele nem szükséges, ha a töltés gázhalmazállapotban történik.

b) A szétterjedés korlátozása mérgező gáz esetén

Gázkibocsátás esetén a gázok szétterjedését korlátozni kell

– vízfüggönnyel a vízben oldódó gázok esetében a gázfelhőt kondenzálva (pl. ammónia, etilénoxid esetén),

– vízfüggönnyel a gázfelhő szétterjedését korlátozva a vízben nem, vagy csak kevéssé oldódó gázok esetében (pl. klór esetén),

– a kibocsátott gáz kémiai átalakítása alkalmas folyadék permetezésével (pl. foszgén esetében NH₃OH),

– a kibocsátott gáz kavarása vízgőzzel (gőzzár), a síkszerű (kétdimenziós) szétterjedést korlátozva.

c) Szélirány jelző

A nagyobb, mint 30 t fokozottan tűzveszélyes vagy mérgező gáz tárolókapacitású töltőlétesítmény területén jól látható szélirányjelzőt, pl. szélzsákot kell elhelyezni.

Nem szükséges szélirányjelző, ha a szélirány a veszélyelhárításra illetékes helyéről megállapítható.

7.2.4.4. Védelem az üzemzavarra jellemző kibocsátó forrásoktól. Biztonsági távolság

a) A veszélyes gázt töltő létesítmény és a védett létesítmény között biztonsági távolságot kell meghatározni.

b) A töltő-létesítmény biztonsági távolságát az üzembentartó a saját területén belül köteles kialakítani.

c) A biztonsági távolság méretezése

A biztonsági távolság méreteit a mindenkori mérnöki gyakorlatnak megfelelő számítási módszerrel kell meghatározni, az üzemzavarra jellemző kibocsátási mérték, a gáz halmazállapotú töltet veszélyes koncentrációja, a kibocsátás módja és terjedési törvényszerűségei, továbbá az adott környezet klimatikus viszonyai alapján.

III. rész

Ellenőrzés

A III. rész vonatkozik a Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó és töltő létesítmények ellenőrzéseire, beleértve az első üzembe helyezést megelőző továbbá az időszakos és a rendkívüli ellenőrzést. A rendkívüli ellenőrzést valamint a Rendelet hatálya alá tartozó és létesítési engedélyezésre kötelezett létesítmények első üzembe helyezést megelőző és időszakos ellenőrzéseit a hatóság végzi.

1. fejezet

Általános előírások

1.1. Bevezetés

1.1.1. Ellenőrzéssel kell megállapítani, hogy a nyomástartó berendezés, vagy a nyomástartó létesítmény az ellenőrzés időpontjában előírásszerű állapotban van és feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig – rendeltetésszerű üzemeltetés esetén – ez az állapot fennmarad.

1.1.2. A kifogástalan, előírásszerű biztonságtechnikai állapot megállapítható a követelmények betartásának szúrópróbaszerű ellenőrzésével is.

1.1.3. Az ellenőrzés során felhasználhatók bizonylattal igazolt egyéb ellenőrzések, vizsgálatok eredményei is.

1.1.4. Az időszakos ellenőrzés legalább külső ellenőrzésből, továbbá belső ellenőrzésből, valamint nyomáspróbából áll.

1.1.5. Az időszakos ellenőrzés műszaki tartalmát az ellenőrzési tervben kell meghatározni.

1.1.6. Az üzembentartó biztosítja az ellenőrzés feltételeit, egyeztetve a Rendelet szerinti ellenőrző szervezettel (továbbiakban: hatóság).

1.1.7. Az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: felügyelő) az első üzembe helyezést megelőző és az időszakos ellenőrzést sikertelennek nyilváníthatja, ha a személyi, tárgyi és műszaki feltételek nem megfelelőek és az ellenőrzést olyan hiányosságok akadályozzák, amelyek megszüntetése előre láthatóan egy órán belül nem oldható meg.

1.2. Az ellenőrzés feltételei

1.2.1. Helyszíni ellenőrzés csak az általános munkavédelmi előírások ismeretében és betartásával tartható. Ezt az ellenőrzést végző munkáltatója rendszeres, szervezett formájú oktatással biztosítja.

1.2.2. Helyszíni ellenőrzés csak az üzemen belüli – a helyszínnel és a végzendő tevékenységgel összefüggő – biztonsági előírások ismeretében tartható. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás az üzemben tartó feladata.

1.2.3. Az időszakos ellenőrzés feltételeinek biztosítása az üzemben tartó feladata.

1.2.4. Működés ellenőrzést általában az üzemben tartó végez, a felügyelő jelenlétében. A felügyelő csak az üzemben tartó felhatalmazásával irányíthatja a működés ellenőrzést. Az utóbbi esetben a felügyelő a hatóság általános érvényű (típus), vagy egyedi, az üzembentartóval egyeztetett műveleti utasítását köteles alkalmazni.

1.2.5. Az ellenőrzési bizonylatban a típus műveleti utasításra elegendő hivatkozni, míg az egyedi műveleti utasítást mellékelni is kell.

1.2.6. Működés ellenőrzés csak az üzemben tartó jelenlétében végezhető.

1.2.7. A helyszíni eljárás során kizárólag a töltet és a környezet besorolásának megfelelő (pl. kisfeszültségű) villamos készülék használható.

1.2.8. A tevékenységhez szükséges, speciális – az üzembentartó által biztosított – megfelelő állapotú védőfelszerelést (Pl. védőöltözetet, légzőkészüléket, robbanásbiztos felszerelést) a felügyelő köteles használni.

1.2.9. Ha a berendezés, illetve a teljes rendszer ellenőrzése nem légköri nyomáson történik, a tevékenység megkezdése előtt a benéző és egyéb nyílások alkalmasságáról meg kell győződni. A nyílásokat és csatlakozó csonkokat a próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú, méretezett elemmel kell lezárni.

1.2.10. A működési (pl. biztonsági szelep-, retesz-, égő-), valamint a légköri nyomásnál nagyobb nyomáson végzett minden ellenőrzés időtartama alatt a berendezés környezetében csak a szükséges létszámú közreműködő tartózkodhat. Az ilyen ellenőrzéseket egyéb (üzemi) tevékenységektől el kell választani, vagy más módon kell a biztonságot megteremteni.

1.2.11. A tevékenységet az üzem riasztási és veszély-elhárítási terve és ezen belül a kiürítési útvonalak ismeretében és figyelembe vételével kell végezni.

1.2.12.A nyomástartó berendezésbe történő beszállás feltételei:

– a felügyelőn kívül legalább két további személy legyen a közvetlen közelben, beavatkozásra készen, folyamatos kapcsolatot tartva a felügyelővel;

– a zárt tér megfelelő szellőztetésű és környezeti hőmérsékletű legyen, továbbá közvetlenül a beszállás előtt kell meggyőződni szemrevételezéssel a tevékenységhez szükséges tisztaságról, és légtérelemzéssel a mérgezés és a gyulladási veszély kizárásáról, továbbá a megfelelő oxigénkoncentrációról és a tér szakszerű leválasztásáról;

– kazán tűzterébe vagy a füstjáratokba tilos beszállni, ha a tűztérben túlnyomás van;

– a belső szerkezeti vizsgálat során gondoskodni kell a biztonságos helyváltoztatásról, az ehhez szükséges szerkezetek megfelelő állapotát ellenőrizni kell, nagyméretű tereknél, indokolt esetben különleges módszerek, előírások alkalmazása is szükséges lehet;

Ha a tevékenység végzéséhez különleges engedély (pl. beszállási engedély) szükséges, az engedély és feltételeinek biztosítása az üzembentartó feladata.

1.3. Első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzés

1.3.1. Az ellenőrzés terjedelme

a) A nyomástartó létesítmény első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzése a létesítési ellenőrzést is magában foglaló külső ellenőrzésből, valamint adott esetben nyomáspróbából (vagy az azt helyettesítő, a hatóság által jóváhagyott más eljárásból) áll, továbbá kiterjed a kezelők alkalmasságának megállapítására is. Ha a létesítmény, vagy létesítmény-rész szilárdsági nyomáspróbája a megfelelőség tanúsítás során sikerrel megtörtént, akkor a próbát nem kell megismételni.

b) Az első üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell, hogy a létesítmény:

– telepítése a létesítési engedély szerint valósult-e meg,

– a tervezett, normál (rendeltetésszerű) üzemmódra alkalmas állapotban van-e, és

– feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig a biztonságos üzemeltetés követelményeinek megfelel.

c) Szúrópróba jellegű ellenőrzés megengedett, ha a hatóság az eredményekből megítélheti az ellenőrzendő létesítmény vagy létesítmény-rész biztonságtechnikai állapotát.

1.3.2. Általános előírások

a) Az ellenőrzés alapja az engedélyezési dokumentáció, a vonatkozó tanúsítások és egyéb elvégzett ellenőrzések bizonylatai.

b) Az ellenőrzés a létesítmény üzemen kívüli állapotában, vagy adott esetben a próbaüzem előtt és alatt történik.

c) Az ellenőrzés a létesítményben veszélyes állapotot nem okozhat.

1.3.3. Az ellenőrzés bizonylata

a) Az első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzés a használatbavételi engedély kiadás és a későbbi ellenőrzések alapja.

b) Értékelni kell az engedélyezési tervtől való biztonságtechnikai eltéréseket és a kiviteli terv megfelelőségét.

c) A bizonylat tartalmazza az ellenőrzés eredményeit, megállapításait és nyilatkozatot a létesítmény előírásos, üzemkész állapotáról, továbbá a következő időszakos ellenőrzés időpontját és az ellenőrzési tervet.

1.4. Ellenőrzési terv

1.4.1. Az ellenőrzési terv tartalmazza az időszakos ellenőrzések, továbbá az esetleg indokolt egyéb ellenőrzések részleteit, illetve az ezekkel kapcsolatos olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a nyomástartó berendezés minden várható vagy feltételezhető üzemmenetére jellemző meghibásodási jelenségnek még olyan korai időpontban történő megállapítása, amikor az a nyomástartó berendezés biztonságát (illetve épségét) még nem korlátozza és a javítás még gazdaságosan megoldható.

1.4.2. Az ellenőrzési tervet a hatóság együttműködve az üzemben tartóval az első üzembe helyezést megelőző ellenőrzés során készíti el, figyelembe véve az azonos vagy hasonló berendezésekkel szerzett tapasztalatokat. Az ellenőrzési terv a biztonsági értékelés figyelembe vételével készül.

1.4.3. A hatóság az ellenőrzési tervet köteles módosítani, illetve kiegészíteni, ha az üzemeltetés során a nyomástartó berendezés szerkezeti adottságainak változása, vagy az időközben módosított biztonsági értékelés ezt indokolja.

1.4.4. Az ellenőrzési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a biztonsági értékelés szerinti minden lehetséges meghibásodási folyamathoz olyan intézkedés tartozzon, amely alkalmas a meghibásodás korai felismerésére és a nyomástartó berendezés biztonságára (illetve épségére) káros hatások elhárítására.

1.4.5. Az intézkedések meghatározott ellenőrzéseket, különleges ellenőrzési módszereket rögzíthetnek, a kapcsolódó kiértékelési, illetve megengedett határ feltételekkel, továbbá az ellenőrzési határokkal együtt. Ezeket az intézkedéseket lehetőleg a külső vagy belső ellenőrzéshez vagy a szilárdsági, illetve tömörségi próbához kell beilleszteni.

1.4.6. Ha az időszakos ellenőrzés üzem közben történik (on-stream inspection), az ellenőrzési terv tartalmazza a későbbi összehasonlító mérési helyeket és az alapmérések (a kiinduló, „0” állapot) eredményeit.

1.4.7. Ha a biztonsági értékelés nyomástartó létesítményre készült, az ellenőrzési terv is a nyomástartó létesítményre készüljön.

1.4.8. A létesítési eljárás üzemeltetésre vonatkozó részeit figyelembe kell venni az ellenőrzési terv készítésekor.

1.4.9. Az ellenőrzési terv vázlata:

– a létesítmény ellenőrzés módszere és terjedelme,

– az ellenőrzés előkészítése,

– az értékelés kritériumai,

– az eredmények dokumentálása – a hiányosságok megszűntetésére vonatkozó intézkedésekkel,

– a ciklusidő.

1.4.10. A ciklusidő meghatározása

Az ellenőrzési tervben az időszakos ellenőrzések közötti időszakot (ciklusidő) a Rendelet 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. A normatív ciklusidőktől az alábbi feltételekkel el lehet térni:

a) növelhetők, amennyiben ezt az üzemben tartó javasolja és kockázat elemzés, vagy törésmechanikai szakvélemény kizárja a repedés jellegű károsodások kialakulását, továbbá

– új berendezés esetén a berendezés műszaki jellemzői a tényleges üzemi igénybevételhez képest ezt indokolják, illetve

– a már használatba vett berendezés esetén szerkezeti vizsgálattal megállapítható, hogy korróziós, vagy más károsító folyamatok következtében a berendezésnek nincs olyan mértékű igazolt károsodása, amely a ciklusidő hosszabbítása ellen szólna,

b) csökkenthetők, ha a felügyelő a berendezés szerkezeti állapota alapján megállapítja, hogy a korábban meghatározott ciklusidő további alkalmazása nem biztonságos.

2. fejezet

Szerkezeti ellenőrzés

2.1. Előkészítés

2.1.1. A nyomástartó berendezést megfelelően kell előkészíteni, beleértve a biztonságos leválasztást, nyomásmentesítést és tisztítást is. A belső felületek fém-tiszta állapotban legyenek. A falazatot, burkolatot, hőszigetelést és egyéb akadályozó szerkezetet – az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékben – meg kell bontani vagy el kell távolítani.

2.1.2. A belső ellenőrzésre a nyomástartó berendezést annyira kell nyitni, hogy a belső felület állapota megítélhető legyen.

2.1.3. A külső ellenőrzés rendszerint üzemelő nyomástartó berendezésen történik, és ezért általában nem igényel előkészületet.

2.2. Ellenőrzési dokumentáció

Az időszakos ellenőrzés dokumentációja tartalmazza minden megelőző ellenőrzés (első ellenőrzés, időszakos ellenőrzés, rendkívüli ellenőrzés) bizonylatát és az ellenőrzési tervet. E dokumentáció egy-egy példányát a hatóság és az üzembentartó őrzi.

2.3. Belső ellenőrzés

2.3.1. A belső ellenőrzés során a nyomásra igénybevett szerkezeti elemek (köpeny, fenék, fedél, csonk, stb., a továbbiakban együtt: fal) állapotát meg kell ítélni. Az ellenőrzés szemrevételezéssel, vagy egyszerű segédeszközökkel történik. A hasonló igénybevételű, de nem megszemlélhető felületek analógia alapján értékelhetők.

2.3.2. Ha szemrevételezéssel a fal állapota egyértelműen nem ítélhető meg, akkor az ellenőrzés kiegészítendő vagy helyettesítendő:

– segédeszközzel történő szemrevételezéssel vagy

– a fal roncsolásmentes vizsgálatával, ha ismert a meghibásodási mechanizmus vagy

– nyomáspróbával.

2.3.3. A tartozékok meglétét és állapotát is szemrevételezéssel kell ellenőrizni, amennyire ez üzemeltetés nélkül lehetséges.

A biztonsági berendezések esetében a működőképességet is ellenőrizni kell. Az ellenőrzés a 2.4.3. pont értelemszerű alkalmazásával történik.

2.3.4. A létesítési és ellenőrzési dokumentációban rögzített, valamint az érvényes adatok összehasonlítása.

2.4. Külső ellenőrzés

2.4.1. A külső ellenőrzés a nyomástartó berendezés (beleértve alapozását, alátámasztását is) és a létesítmény külső állapotára, továbbá a biztonságtechnikailag szükséges tartozékok, különösen a biztonsági szerelvények meglétére, állapotára és működésére terjed ki.

2.4.2. A biztonságtechnikai tartozékok állapotellenőrzése a szemle és az utolsó ellenőrzés adatainak összehasonlításával történik. Mérőkészülék állapotellenőrzése magában foglalja a kijelzés pontosságának értékelését is. A nyomástartó berendezés és a biztonságtechnikai tartozék közötti összekötő vezetéket is ellenőrizni kell.

2.4.3. A biztonsági szerelvény működőképesség ellenőrzése az aktuális működés és az utolsó ellenőrzés adatainak összehasonlításával történik. Ha a működés ellenőrzése veszélyes állapothoz vezethet vagy a nyomástartó létesítmény üzemmódja miatt nem lehetséges, akkor a működés egyéb módon is értékelhető, pl. a biztonsági szelep érvényes időszakos ellenőrzési jegyzőkönyve alapján.

3. fejezet

Nyomáspróba

3.1. Általános előírások

3.1.1. Hatósági nyomáspróbát időszakos ellenőrzés és adott esetben rendkívüli ellenőrzés során kell végezni, a szerkezeti épség (integritás) igazolására.

3.1.2. A jogszabály[27] szerint forgalomba hozott nyomástartó berendezés és rendszer esetében a gyártó által megadott nyomáspróba jellemzőket (nyomás, közeg, közeghőmérséklet, időtartam) kell alapul venni. Ezektől eltérni csak hatósági jóváhagyással lehet.

3.1.3. E szabályzat hatálybalépése előtt használatba vett nyomástartó berendezés esetében az eredeti nyomáspróba jellemzőket kell alapul venni. Ezektől eltérni csak hatósági jóváhagyással lehet.

3.1.4. Hatósági nyomáspróba csak sikeres hatósági belső ellenőrzés után tartható.

3.1.5. A próba az üzembentartó felelősségére történik, az ő feladata a berendezés és az eljárás előkészítése, továbbá a próba elvégzése, a felügyelő jelenlétében. A szakszerű előkészítést az üzembentartó írásbeli nyilatkozatával igazolja.

3.1.6. A felügyelő köteles a próba megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a berendezés, illetve a kapcsolódó rendszer, valamint a környezet alkalmas-e a próbára. E feladatkörben ellenőriznie kell a szerkezeti kialakítást is, valamint adott esetben az alapozás és a rögzítés megfelelőségét, továbbá szúrópróbaszerűen a nyílások, csatlakozások záróelemeinek megfelelőségét.

3.1.7. A hatósági nyomáspróba része a joghatással járó nyomásmérés[28]. A felügyelő saját, hitelesített[29] ellenőrző nyomásmérővel rendelkezzen. Ennek használata kötelező, ha az üzembentartó által biztosított mérőeszközökkel kapcsolatban kétely merül fel.

3.1.8. Megegyező nyomású nyomástartó berendezésekből, illetve nyomásterekből álló rendszer nyomáspróbája együtt is végezhető. Az ilyen nyomáspróba előtt meg kell győződni arról, hogy az egyező nyomású rendszer mely nyomásterekre terjed ki, és arról, hogy a vizsgált rendszer más nyomásterektől el van-e határolva.

3.1.9. Nyomáspróba előtt, a vizsgálathoz nem használt, károsodható nyomáshatárolókat, műszereket és egyéb szerelvényeket ki kell iktatni.

3.1.10. Gondoskodni kell arról, hogy a próbanyomást meghaladó nyomás ne jöhessen létre. A berendezés nyomáspróbája előtt meg kell győződni a nyomáshatároló(k) alkalmasságáról (méretezés, bizonylatok és/vagy szerkezeti vizsgálat alapján).

3.1.11. A lefedett hegesztési varratok tömörségét ellenőrző furatok a nyomáspróba során nyitva legyenek.

3.1.12. A nyomáspróba mérőkészülékei és hitelesítésük

a) A próbanyomást (célszerűen háromjáratú feszmérő szelep vagy csap közbeiktatásával) a vizsgált berendezésen, illetve rendszeren elhelyezett, a próbanyomás nagyságának megfelelő, legalább 2 db nyomásmérővel kell mérni, amelyek közül az egyik ellenőrző, a másik üzemi nyomásmérő. Szükség esetén, a fentieken kívül nyomástávadó is alkalmazható.

b) A nyomásmérő biztonságos helyről leolvasható legyen.

c) Ha a nyomáspróbához használt nyomásmérő készülék analóg rendszerű, akkor a mérési tartomány kétszer olyan nagy legyen, mint a tervezett legnagyobb nyomás; azonban nem lehet kisebb, mint a másfélszerese és nem lehet nagyobb, mint e nyomás négyszerese.

d) Ha több szerkezeti elemet kell nyomáspróbának alávetni, a kijelző készülékeket vagy közvetlenül a szerkezeti elemekhez vagy vezetéken keresztül úgy kell csatlakoztatni vagy távolabbi – biztonságos távolságban lévő – helyre kell vezetni, hogy a kijelzést az a személy, aki a nyomást a szerkezeti elem nyomás alá helyezése, nyomáspróbája, nyomásmentesítése vagy levegőztetése alatt ellenőrzi, könnyen láthassa, leolvashassa. Nagy edények és edényrendszerek esetében, ha a vizsgálathoz több kijelző készülék szükséges, kiíró készülék ajánlott; egyet a kijelző készülékek közül ilyen készülékre célszerű kicserélni.

e) A nyomásmérőt a nyomástér legmagasabb pontján, vagy annak közelében kell elhelyezni.

f) A nyomás- és hőmérsékletmérő készülék csak érvényes hitelesítéssel használható.

Az ellenőrző nyomásmérő pontossági osztálya legalább 0,6 legyen, továbbá analóg műszer esetén a mért érték a skála középső harmadába essen. A műszer újra hitelesítése szükséges, ha hibás mérés feltételezhető.

3.1.13. A próba előkészítése és vizsgálati feltételek

3.1.13.1. A nyomáspróbánál használt nyomásnövelő eszköz (teljesítőképesség - l/perc, max. ellennyomás -bar) megfelelő, azonnal elzárható és a fokozatos nyomásnövelésre alkalmas legyen.

3.1.13.2. A nyomástartó berendezés vagy rendszer külső felülete megszemlélhető, száraz, továbbá zsír és szennyezés mentes legyen. Különleges esetben egyéb követelmények rögzíthetők (pl. földbe fektetett, vagy szigetelt nyomástartó berendezés esetében).

3.1.13.3. Az üzembentartó köteles biztosítani, hogy a mérőkészülékek, a segédeszközök és csatlakozóelemek anyaga, méretei és csatlakozási lehetőségei a mindenkori nyomás-tér vizsgálatára alkalmasak legyenek.

3.1.13.4. Biztonsági intézkedésekkel kell megakadályozni (pl. ellenőrző nyomásmérő, biztonsági szelep stb. használatával), hogy a nyomástartó berendezésben vagy rendszerben az ellenőrzés alatt nem megengedett túlnyomás alakuljon ki.

A biztonsági szerelvényeket (biztonsági szelepeket) ki kell iktatni. Egy biztonsági szelepet a próbanyomás értékénél 5%-kal nagyobb nyitónyomásra kell beállítani, vagy más módon kell gondoskodni a próbanyomás határolásáról.

3.1.13.5. Ha nyomáspróba közben a nyomás nem emelkedik folyamatosan, vagy hirtelen csökken, valahol alakváltozás, repedés, törés, tömítetlenség következik be, zörej észlelhető, vagy más rendellenesség mutatkozik, a próbát meg kell szakítani és a rendszer nyomásmentesítése után a hibát el kell hárítani.

3.1.13.6. A vizsgáló közeg hőmérséklete

A vizsgálóközeg hőmérséklete az alábbi követelményeknek feleljen meg:

– legalább 5 K-val legyen a fagyáspont felett,

– legalább 10 K-val legyen a légköri nyomáson mért forráspont alatt,

– legfeljebb 313 K legyen.

Ennél nagyobb hőmérsékletű közeg esetén eltérési engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ha az eltérésre a szerkezeti anyag miatt került sor, ezt írásban rögzítve csatolni kell az ellenőrzési dokumentációhoz.

A vizsgáló közeg hőmérséklete feleljen meg az acélfajtának, és nem csökkenhet az átmeneti hőmérséklet közelébe. A hőmérsékletet úgy kell meghatározni, hogy ridegtörési veszély ne legyen.

Nagyobb falvastagságú nyomástartó berendezések esetében a nyomás növelés feltétele az anyag és a vizsgáló közeg hőmérséklet kiegyenlítődése.

3.1.13.7. A nyomás-változtatás sebessége

A lassú, fokozatos nyomás-változtatás feleljen meg a gyártó előírásainak, az anyagminőségnek, a berendezés szerkezeti, geometriai kialakításának.

Nyomáspróba során a nyomásnövelés percenkénti sebessége a legnagyobb megengedhető nyomás 10 %-a, de legfeljebb 30 bar/perc lehet.

A nyomás növelése a legnagyobb megengedhető nyomás 50 %-áig egy lépcsőben, azon túl további 10 %-os lépcsőnként kis szünetet tartva (l/2-l perc) végezhető.

Ha a nyomás növelése nem gyorsabb a legnagyobb megengedhető nyomásra vonatkoztatott 1 %/percnél, akkor a nyomáslépcsőzés elhagyható.

3.1.14. A nyomáspróba elvégzése

a) A nyomáspróbát megelőző más vizsgálatok, ellenőrzések alkalmával tett hatósági előírásokat végre kell hajtani, a hiányosságokat ki kell küszöbölni.

b) A nyomáspróbánál használt szivattyúnak megfelelő teljesítőképességűnek, emelőmagasságúnak, azonnal elzárhatónak és a fokozatos nyomásnövelésre alkalmasnak kell lennie.

c) Az ideiglenes bekötéseknek, a vezetékek anyagának és kivitelének meg kell felelnie a nyomáspróba okozta igénybevételnek.

d) A nyomást a próbanyomás eléréséig fokozatosan és folyamatosan kell növelni úgy, hogy hirtelen nyomásnövekedés a szerkezetben vagy valamely részében kért ne tehessen.

e) Nyomáspróba közben szerelést, javítást, tömörítést, hegesztést végezni, alkatrészt cserélni, csavarokat terhelt állapotban meghúzni, túlnyomás alatt álló részeket ütésekkel túlterhelni vagy lökéshullámoknak kitenni nem szabad.

f) Ha nyomáspróba közben hirtelen csökken a nyomás, valamely részen alakváltozás, repedés, törés következik be vagy más rendellenesség mutatkozik, a nyomáspróbát meg kell szakítani, majd a hibák ki kell küszöbölni.

g) Ha a kiküszöbölése 1 órán belül nem lehetséges, a nyomáspróba sikertelen. Hasonlóképpen kell eljárni, ha a nyomás nem emelkedik megfelelően. Ilyenkor a nyomáspróbát folytatni csak akkor lehet, ha a hiányosság okát megállapítják és kiküszöbölik.

h) A próbanyomáson tartás ideje után a nyomást lassú ütemben a legnagyobb megengedhető nyomásra kell csökkenteni, amelyen tartva ellenőrizni kell minden nyomásnak kitett lemezfelületet, kötést, tartozékot, alkatrészt, csatlakozást. Ezt követően hasonló lassú ütemben nyomásmentesíteni kell.

i) Ha a nyomáspróba során kisebb javítások szükségesek, ezek elvégzése után a nyomáspróbát a fentiekkel azonos módon meg kell ismételni.

j) Ha a nyomáspróba akadályba ütközik vagy elvégzésétől kellő eredmény nem várható, másfajta vizsgálat rendelhető el vagy engedélyezhető. Ezek módját, feltételeit esetenként határozza meg a hatóság.

3.1.15. Biztonsági szelepek ellenőrzés és hitelesítése

3.1.15.1. A biztonsági szelepek ellenőrzése során:

– meg kell állapítani, hogy azok száma, keresztmetszete, kivitelezési módja és elhelyezése megfelel-e a vonatkozó szabványok előírásainak és ellenőrizni kell a biztonsági szelep bizonylatát,

– el kell végezni a biztonsági szelep szerkezetének ellenőrzését, ellenőrizni kell az ellensúly és rugóerő nagyságát,

– szelepnyitási próbát kell végezni.

3.1.15.2. Mind a karáttétellel működő súly- és rugóterhelésű, mind a közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelep ellenőrzését általában a külső ellenőrzés, illetve a nyomáspróba alkalmával kell elvégezni. Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepnél a szelepnyitási próba próbapadon is elvégezhető.

3.1.15.3. Ha az ellenőrzés alapján megállapítást nyer a biztonsági szelep alkalmassága, a hatóság a biztonsági szelepet lebélyegzéssel hitelesíti.

a) A biztonsági szelepeket a b) pontban előírt módon és helyen le kell bélyegezni. Az ellensúlyba beütött számjegyek annak előírt súlyát tüntetik fel. Ha a tényleges súly az előírt súlynál nagyobb, annak megfelelő csökkentésére, ha pedig kisebb, annak megfelelő növelésére kötelezi a hatóság a kazán üzemben tartóját.

b) A biztonsági szelep hitelesítésekor a hatóság jól látható jelet üt be acélbélyegzőjével a szelepház alsó részébe, azonkívül szepelkarral bíró biztonsági szelepnél a szelepkar oldalába vagy felső részébe, kartáttételes rugófeszítésű biztonsági szelepnél a rugófeszítés megváltoztatását megakadályozó szerkezetbe (túlfeszítés megakadályozó hüvelybe), karáttételes súlyterhelésű biztonsági szelepnél pedig az ellensúlyba is az előírt súlyát feltüntető számjegyek mellé.

c) Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelep beállítása után a rugóház ólomzárát kell acélbélyegzővel oly módon lebélyegezni, hogy a rugófeszítés az ólomzár megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható. Ha a rugófeszültség megváltozása feltételezhető a hatóság területileg illetékes szerve a berendezés használatbavételi engedélyét megvonhatja és újabb üzembe helyezésének engedélyezését a biztonsági szelep ismételt ellenőrzésétől teheti függővé.

3.1.16. A nyomáspróba kiértékelése

a) A nyomáspróba eredménye sikeres és a nyomástartó berendezés vagy rendszer a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból üzemképesnek minősül, ha

– a próbanyomást tömören tartja;

– a lemezillesztési helyeken, a hegesztési varratoknál, a szegecskötéseknél, a szegecsek mellett, a csövek behengerlési helyein, illetve általában szivárgás nincs;

– a csavarkötéseknél, illetve általában a kismértékű szivárgást a csavarok előírás szerinti meghúzása megszűnteti;

– a lemezfelületek épek;

– a szerelvények, a fedelek tömörek;

– egyéb rendellenesség nem észlelhető.

b) A nyomáspróba sikertelen és a nyomástartó berendezés vagy rendszer a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból üzemképtelennek minősül, ha az a) pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, és üzembe vétel esetén alaposan feltételezhető a sérülés, a hiba lehetősége.

c) Ha az a) pont szilárdságra vonatkozó követelményei teljesülnek, csak tömörségi hibák jelentkeznek, a szilárdsági próba érvényesnek tekinthető, a hiba elhárítását követő tömörség-ellenőrzés előírásával.

d) A nyomáspróba eredményét a felügyelő jegyzőkönyvben rögzíti. Rögzíti az eljárás adatait, műszaki megállapításait, minősíti a nyomáspróba eredményét, rendelkezik a további intézkedésekről. Sikertelen nyomáspróba esetében elrendeli a próba megismétlését a hibák kijavítása után.

3.2. Folyadékos nyomáspróba

3.2.1. A nyomáspróba közege

a) A vizsgálat általában ivóvíz minőségű, tiszta, legfeljebb 250 ppm halogéntartalmú vízzel történik.

Rozsdamentes ausztenites acéledény esetében a víz ellenőrzött halogéntartalma legfeljebb 100 ppm lehet, a feszültségkorrózió elkerülésére.

b) Ha a víz használata nem engedhető meg, a hatóság jóváhagyhatja egyéb, veszélytelen folyadék használatát az adott esetben szükséges – külön feltételek betartása esetén.

3.2.2. A próbanyomás

a) A próbanyomás értéke általában nem lehet kisebb, mint a jogszabály[30] alapján a gyártó által megadott érték, ennek hiányában a hatóság állapítja meg a berendezés állapotfelmérése alapján a próbanyomás értékét.

b) Műszakilag indokolt esetben a hatóság az a) pontban meghatározottaktól eltérő próbanyomás értéket is előírhat.

– Különleges építési mód esetében figyelembe kell venni az alátámasztás hatásait és adott esetben az egyéb terheléseket. Az alátámasztásokat és alapokat szükség esetén ellenőrizni kell a teljes terhelésre.

– Adott esetben függőlegesen felállított nyomástartó berendezés esetében a nyomáspróba alatti szélterhelés hatását figyelembe kell venni.

– Függőlegesen felállított nyomástartó berendezés esetében a statikus nyomás hatását figyelembe kell venni.

– Ha a nyomástartó edény ellenőrzése az üzemi helyzetétől eltérő helyzetben történik, az ebből származó nyomásviszonyokat az eljárás során figyelembe kell venni.

– Ha a hatóság a nyomástartó edény ellenőrzése során a legmagasabb megengedhető nyomás értékét, a műszaki állapot alapján csökkentette.

3.2.3. Ha az adott tér rendeltetés szerint – a légköri nyomásnál – időnként nagyobb, időnként kisebb nyomáson üzemel, először a légköri nyomásnál kisebb nyomáson kell a próbát elvégezni.

3.2.4. A tárolt energia és a biztonsági intézkedések

Nagy űrtartalmú edények esetében különleges biztonsági intézkedések szükségesek.

Ha a p_pr > 100 bar vagy V > 1500 m³ vagy p_pr·V > 10⁴ bar·m³, a hatóság által jóváhagyott műveleti utasításban kell a próba lefolytatásához szükséges kiegészítő biztonsági intézkedéseket rögzíteni. A műveleti utasításban a biztonsági távolságot és a vizsgálat előkészítéséért és lefolytatásáért felelős személyt is meg kell határozni.

3.2.5. Az ellenőrzés módszere:

– a töltés a berendezés legmagasabb pontján elhelyezett csonk vagy légtelenítő szerelvény nyitott állapotban történjen. A nyomás növelése csak akkor kezdhető el, ha a légtelenítés befejeződött.

– ha a próbanyomás kisebb, mint 100 bar: a próbanyomáson tartás idejét annak alapján kell meghatározni, hogy a vizsgálatokat a berendezés állandósult állapotában kell végezni; ha hiba feltételezhető vagy jelentkezik, a nyomást az engedélyezési nyomásra kell csökkenteni, mielőtt a berendezés közvetlen vizsgálatára sor kerülne;

– ha a próbanyomás nagyobb, mint 100 bar, vagy a légtelenítés nem tökéletes (gázpárna): a próbanyomáson tartás ideje legalább 30 perc, majd a nyomást az engedélyezési nyomásra kell csökkenteni, mielőtt a berendezés közvetlen vizsgálatára sor kerülne;

– a nyomás alatti berendezést és csatolt részeit ütéssel túlterhelni (és így pl. beütő bélyegzőt használni) tilos;

– nyomáspróba idején, túlnyomás alatt az edényen szerelést vagy javítást végezni tilos, a csavarok terhelt állapotban csak dokumentált formában, az utánhúzási technológia előírásai szerint húzhatók meg;

– a tömítetlenségek közvetlen érzékelése tilos, a vízsugár veszélyes hatása miatt;

– a nyomáspróba befejeztével a nyomásmentesítést a nyomásnöveléshez hasonló lassú ütemben kell végezni; megfelelő levegőzéssel kell megakadályozni az ürítés során a vákuum kialakulását.

– a próbanyomás időtartama első (lényeges átalakítást követő) nyomáspróba alkalmával legalább 10 perc, ismétlő nyomáspróbák esetében legalább 5 perc.

– a nyomáspróba során az előírt nyomástartási időtartam alatt a nyomás nem csökkenhet.

– nyomás csökkentésének sebessége legfeljebb a legnagyobb megengedhető nyomás 10 %-a legyen percenként.

– a próbanyomás időtartama után a nyomást a legnagyobb megengedhető nyomásra kell csökkenteni, és azon külső szerkezeti vizsgálatot végezni;

– a nyomásemelés és a nyomástartás időtartama alatt a nyomástartó berendezés közvetlen közelében, alatta és felette személy nem tartózkodhat;

– a nyomáspróba teljes tartama alatt a nyomásmérő készülék biztonságos módon megfigyelhető legyen;

– nyomás alatt álló nyomástartó berendezést tilos addig megközelíteni, ameddig a nyomás biztonságos szintre nem csökken (pl. a berendezés legnagyobb megengedhető nyomására);

– ellenőrzés közbeni nyomásváltoztatás csak a felügyelő egyetértésével végezhető; jelentős tömörtelenség (szivárgás), alakváltozás stb. esetében a próbát azonnal meg kell szakítania a felügyelő vizsgálatai céljából;

– ha szükséges, a gyártási dokumentáció szerinti mérési eljárással és mérőberendezéssel a nyomástartó berendezés kritikus részét folyamatos nyúlásméréssel ellenőrizni kell;

– a nyomástartó berendezést a próba befejezése után a leürítéshez a felső részen nyomásmentesíteni kell. Ha a leürítéshez kielégítő mértékű levegőztetés nem biztosítható, a biztonságos leürítést egyéb módon kell megoldani.

3.3. Gáznyomáspróba

3.3.1. A hatóság jóváhagyásával folyadék-nyomáspróba helyett gáznyomáspróba végezhető a 3.3.2. pont szerinti esetekben. Gáznyomáspróba csak az üzembentartó kezdeményezésére, a hatóság jóváhagyásával végezhető abban az esetben, ha valamennyi nyomástartó alkatrész anyagára és hegesztett kötésére a nyomáspróba hőmérsékletén végzett ütőmunka-vizsgálat eredménye kielégítő, és a hegesztett kötések jóságát roncsolásmentes vizsgálattal igazolták.

3.3.2. A nyomástartó edény, illetve a rendszer szerkezeti épségének (integritásának) igazolására a gáznyomáspróba csak kivételesen, alapos indokkal végezhető, az alábbi esetekben:

– technológiai okból még nyomokban is elkerülendő a víz,

– az edény és az alátámasztások túlterhelésének elkerülésére a folyadékfeltöltés nem lehetséges,

– a hidraulikus nyomáspróba elkerülése nagyfeszültségű elektromos berendezések közelsége miatt,

– ha a szárítás különleges gondot jelent, amelyet már a nyomástartó berendezés komplex tervezése során figyelembe kell venni.

3.3.3. Folyadék fölötti gázpárnával végzett (kombinált) nyomáspróba végezhető, ha:

– a berendezés szerkezete olyan, hogy a légtelenítés nem végezhető el hatásosan (feltöltés esetén a berendezés egyes részeiben, vezetékszakaszaiban gázpárna marad;

– a berendezés alapozása, alátámasztása a folyadékkal teljesen feltöltött berendezés terhét nem bírja el, ezért folyadékkal csak részben tölthető fel.

A kombinált nyomáspróba gáznyomáspróbának minősül.

3.3.4. Öntöttvas vagy más, rideg anyagú berendezés vagy eleme csak előzetes (legalább egy sikeres) víznyomáspróba után vizsgálható gáz- nyomáspróbával.

3.3.5. A nyomáspróba közege

3.3.5.1. Nyomóközegként olyan gáz alkalmazható, amely sem önmagában, sem a nyomástartó berendezés töltetével, sem a környezetben jelenlévő közegekkel elegyedve semmilyen káros hatást nem okoz. A nyomáspróba általában levegővel, nitrogénnel vagy bármilyen semleges gázzal elvégezhető.

3.3.5.2. Saját, veszélyes közeg használata a hatóság által jóváhagyott műveleti utasítás szerint történhet.

3.3.6. Gáznyomáspróba nem végezhető ridegtörésre hajlamos anyagú nyomástartó edény esetében.

3.3.6.1. A gáznyomáspróba fontos tervezési feltétel, ezért figyelembe kell venni mind a tervezésnél, mind a nyomáspróba feltételeinek meghatározásánál, gondoskodva a helyes anyagkiválasztásról. Az ajánlott próbahőmérséklet a 288-313 K tartományban van, így a fémhőmérséklet a vizsgálat alatt elég nagy, a szerkezeti anyag ridegtörés veszélyének elkerülésére.

3.3.6.2. Megelőző intézkedések szükségesek a nyomástartó edény töltése és ürítése során a hirtelen helyi lehűlések elkerülésére (e célból általában elegendő a töltés vagy ürítés ütemének szabályozása).

3.3.7. Az ajánlott biztonsági intézkedések (amelyeket az adott viszonyoknak megfelelően kell megvalósítani):

– egyéb tevékenységektől történő biztonságos elválasztás, pl. a próba munkaidőn kívüli végzése;

– a biztonsági célból kiürítendő terület meghatározása: a munkaterületen csak a próbán közvetlenül résztvevő személyek tartózkodhatnak.

– biztonsági távolság megállapítása, összhangban az egyéb biztonsági intézkedésekkel;

– méretezett robbanásvédelem (pl. védőfal, akna, bunker, vízbe merítés);

– a gáznyomáspróba előtt végzett megfelelő eredményű roncsolásmentes vizsgálatok;

– a próba során végzett távmegfigyelés információtartalmának növelése: a kritikus tartományok figyelése nyúlásmérő bélyegekkel, vagy a berendezés feszültségi állapotának figyelése egyéb alkalmas módszerrel (pl. az akusztikus emisszió folyamatos mérése és értékelése összehasonlító adatokkal);

– a nyomás alatti térfogat csökkentése semleges töltőanyaggal;

– a próbanyomás és a nyomástartást követő ellenőrzés nyomás szintjének megalapozott meghatározása.

3.3.7.1. Méretezett robbanásvédelem

Biztosítani kell, hogy egy esetleges robbanás esetében a személyzet ne sérüljön meg. Ez a követelmény teljesül, ha a nyomáspróba alatt a berendezés a robbanási nyomásra méretezett aknában vagy védőfalak között van. E védelem alkalmas legyen arra, hogy az edény sérülése esetén a szétrepülő anyagot felfogja és ellenálljon a fellépő nyomásemelkedésnek. E védelmeket meg kell tervezni, így biztosítva szerkezetük, alátámasztásuk és rögzítésük megfelelőségét. Ha a szétrepülés elleni védelmet a védelmi rendszer tetőszerkezete biztosítja, nagy kiterjedésű szellőző területtel vagy hasadó/nyíló fallal kell minimalizálni a nyomást. Esetleges hiba esetén a berendezés vagy csővezeték szétrepülésének lehetőségét csökkenteni kell a megfelelő rögzítésükkel, továbbá biztosítani kell a csővezetékek megfelelő rugalmasságát. Ha megoldható, ajánlott a próba elkülönített, sima terepen történő elvégzése.

3.3.8. A 3.2.5. pont 3. és 4. franciabekezdés előírásait a gáznyomáspróba során is alkalmazni kell.

3.3.9. A gáznyomáspróba csak műveleti utasítás alapján végezhető.

A műveleti utasítást a hatóság hagyja jóvá.

3.3.10. A nyomáspróba során biztonsági intézkedésekkel kell megakadályozni a próbanyomás túllépését.

Ezért a csatlakozó csővezetékben a biztonsági szelep elé két – egymástól függetlenül működő – kézi elzáró szelepet kell egymás után elhelyezni, az egyik folyamatos nyomáscsökkentésre legyen alkalmas, ha a tápoldali nyomás nagyobb, mint a próbanyomás.

Ajánlott két megfelelően méretezett eszköz (legalább az egyikük biztonsági szelep) használata, ezek egyenként is legyenek alkalmasak a nyomás határolására.

A biztonsági szelep a tápvezetékkel azonos áteresztőképességű legyen, a próbanyomáson tömören zárjon, és annál legfeljebb 10 %-kal nagyobb nyomáson a próbatöltetet elvezeti.

3.3.11. Ha a nyomástartó edény kritikus pontjain folyamatos nyúlásmérés szükséges, a mérés módját és a mérőeszközt rögzíteni kell az ellenőrzési tervben.

3.3.12. A nyomástartás időtartama a teljes próbanyomáson legalább 30 perc legyen. A berendezés még közvetlen vizsgálat céljából sem közelíthető meg, ameddig a próba után le nem csökkentik a nyomást, az ellenőrzési tervben rögzített szintre. Ez a csökkentett nyomásszint nem lehet nagyobb, mint a berendezés legnagyobb megengedhető nyomása.

3.3.13. A gáz-próbanyomás értéke:

P_pr = 1,1·P_e·f_pr/f_t bar

3.3.14. A közeg hőmérséklete a próba időtartama alatt 278-328 K között legyen.

3.3.15. Energiaszint és térfogat

A gáznyomáspróba alatt az edényben tárolt energia, még kis nyomáson is jelentős, az energia felszabadulása különleges veszélyt jelent.

Ha lehetséges, célszerű a belső térfogatot, és így a tárolt energiát csökkenteni a 3.3.7. pont szerint (pl. fém- vagy fatöltet (mag) behelyezésével a nyomástartó berendezésbe, a próba időtartamára).

Ha különösen nagy az energiaszint, különleges ellenőrzési módszerek (pl. nyúlásmérő, akusztikus emissziós mérés) használata ajánlott a nyomáspróba során.

4. fejezet

Tömörség ellenőrzés (szivárgás ellenőrzés)

4.1. A tömörség-ellenőrzéssel helyi hibák, kibocsátási források mutathatók ki, de adott esetben alkalmas a helyi, vagy az egész berendezésre összegzett kibocsátás mértékékének meghatározására is.

4.2. Ellenőrző közeg: víz, levegő, nitrogén vagy egyéb nem veszélyes (semleges) vizsgálógáz.

4.3. A tömörségellenőrzésre értelemszerűen a 3. pont előírásait kell alkalmazni.

4.4. Tömörségellenőrzés végezhető

– hegesztési varratok vizsgálatára,

– nyomástartó berendezés, rendszer tömörségének igazolására, ha a kibocsátási helyek különösen károsak (pl. vákuumtartályok, hűtőlétesítmény berendezései vagy mérgező töltet)

– tartozékok hibahelyeinek keresésére.

Tömörségellenőrzés végezhető szilárdsági nyomáspróba előtt. Az ellenőrzés feltétele a berendezés előzetes állapotellenőrzése.

4.5. Az üzembentartó és a hatóság együtt dönt, – az adott esetben alkalmazásra kerülő – eljárásról és eszközökről, a gyártó ajánlásainak figyelembe vételével.

4.5.1. A tömörségellenőrzést műveleti utasítás alapján kell elvégezni. Az utasítás tartalmazza:

– az ellenőrzés célját és határait,

– a személyi feltételeket,

– az előkészítést (előzetes ellenőrzések, tisztítás, megszemlélhetőség, stb.),

– az alkalmazott eljárás,

– az alkalmazott készülékeket,

– az ellenőrzés jellemzőit (gázfajta, –koncentráció, próbanyomás, hőmérséklet),

– a kalibrálás módszerét,

– a mérés érzékenységét, mérési hibát,

– a kibocsátás-mérték megengedett értékét,

– a bizonylat formáját.

5. fejezet

Kazán létesítmény külön előírásai

A III. rész 1.-4. fejezeteit kazán-létesítményekre értelemszerűen alkalmazni kell.

E fejezet előírásait értelemszerűen alkalmazni kell a tüzeléssel vagy más módon fűtött – a Rendelet szerinti, túlhevítés veszélyével üzemelő – nyomástartó berendezést tartalmazó létesítményre is.

5.1. Első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzés

5.1.1. Az ellenőrzés terjedelme

a) A kazán létesítmény első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzése a létesítési ellenőrzést is magában foglaló. külső ellenőrzésből, valamint adott esetben nyomáspróbából (vagy az azt helyettesítő, a hatóság által jóváhagyott más eljárásból) áll, továbbá kiterjed a kazánkezelők alkalmasságának megállapítására is.

b) Az első üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell, hogy a kazán létesítmény:

– a létesítési engedély szerint valósult-e meg,

– a tervezett normál üzemmódra alkalmas állapotban van-e, és

– feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig a biztonságos üzemeltetés követelményeinek megfelel.

5.1.2. Általános előírások

a) Az ellenőrzés a próbaüzem előtt és alatt történik. Ha az adott ellenőrzés csak üzemen kívüli hideg kazánon történhet, akkor a műveletet hideg kazánon kell elvégezni.

b) Az ellenőrzés a létesítményben veszélyes állapotot nem okozhat.

5.1.3. A külső ellenőrzés végrehajtása

5.1.3.1. Előírás szerinti kivitel

Az engedélyezési dokumentáció és a kazánlétesítmény egyezését általában a következők szerint kell ellenőrizni:

a) Létesítési ellenőrzés

Az engedélyezési dokumentáció és a kazánlétesítmény összevetése biztonságtechnikai szempontból.

b) Kezelés biztonsága

A balesetvédelmi előírások ellenőrzése (pl. utak, járdák, pódiumok, lépcsők kialakítása; vészkijáratok, hőszigetelések, veszélytelen lefúvatás, világítás, szellőzés).

c) Bizonylatok az elvégzett egyéb ellenőrzésekről

– a gyártóműi ellenőrzések és a víznyomáspróba bizonylata (adott esetben kiterjesztve a tápvízelőmelegítőre, túlhevítőre, gőzhűtőre és egyéb nyomástartó berendezésekre),

– a kazán létesítményhez tartozó nyomástartó berendezések bizonylatai (pl. megfelelőség értékelés),

– a gáz- és folyékony tüzelőanyag fogyasztói vezetékének tömörségi- és szilárdsági nyomáspróba jegyzőkönyve,

– a tüzeléstechnikai ellenőrzés bizonylata,

– adott esetben a villámvédelem bizonylata,

– folyékony tüzelőanyag tárolótartály bizonylatai,

– az érintésvédelem bizonylata,

– a villamos biztonságtechnikai ellenőrzés bizonylata,

– az érintett berendezések megfelelőségi jelölése,

– tűzvédelmi berendezések (fa- és szénportüzelés esetén).

5.1.3.2. A biztonságtechnikai tartozékok állapota

a) A víz- és gőzoldal biztonságtechnikai feladatú szerelvényei:

– a vízállás, nyomás, hőmérséklet, víz- és gőz-tömegárammérő- és jelzőkészülékek: szerelés, elrendezés és működés, tekintettel a létesítmény üzemmódjára (kézi- és/vagy önműködő üzem),

– kezelő szervek (az önműködő szabályozású kazánoknál is, ha kézi működtetés lehetséges): megfelelő elrendezés és működés,

– a vízszint, nyomás és hőmérséklethatároló készülékek, biztonságtechnikai feladattal is rendelkező szabályozók: a megbízhatóság megítélése, a határolók kapcsolási pontjának megállapítása,

– tápszivattyú, keringtető szivattyú: az adattábla vagy adatlap alapján teljesítmény és szállítónyomás, hajtásmód; másik hálózatra átkapcsolható villamos hajtás esetén az átkapcsolási készültség, ha szükséges; a tartalékszivattyú üzemkészsége

– nyomáshatárolók: megszólalási nyomás, kielégítő lefúvási teljesítmény a dokumentáció alapján, nem szándékos elállítás elleni védelem, víztelenítés,

– visszaáramlás gátló, záró- és ürítőberendezés: jelölés, kezelési lehetőség;

– minden előírt reteszfeltétel és biztonsági jellemző (tűztérszellőztetés és biztonsági idők) ellenőrzése.

5.1.3.3. Üzemeltetés ellenőrzése

a) Kezelés

– üzemeltetési utasítás megfelelősége, hozzáférés,

– a kazánkezelők alkalmassága.

b) Üzemmód

– a tápvíz minőség ellenőrzése,

– gőz hőmérséklet és nyomás viszonyok elemzése az indulás, leállás, terhelésváltozás szakaszában, az időfüggő szilárdsági jellemzőkre méretezett kazán szerkezetekre tekintettel,

– a megengedett gőz- ill. hőteljesítmény betartása.

5.1.4. Nyomáspróba

a) A nyomáspróba során a 3. fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. A nyomáspróba jellemzőit a gyártó utasítása tartalmazza.

b) A nyomáspróba alkalmas roncsolásmentes vizsgálattal helyettesíthető, ha a nyomáspróba pl.

– a berendezés kialakítása miatt nem lehetséges,

– az üzemmód miatt nem célszerű.

5.2. Időszakos ellenőrzés

5.2.1. Általános előírások

5.2.1.1. Az időszakos ellenőrzés belső és külső ellenőrzésből valamint nyomáspróbából vagy indokolt esetben más alkalmas eljárásból áll. A hatóság ez utóbbit az üzembentartó javaslatának figyelembevételével írja elő, ha a használatbavételi engedélyben nem szerepel.

5.2.1.2. Időszakos ellenőrzéssel kell megállapítani, hogy a kazán-létesítmény az időszakos ellenőrzés időpontjában a tervezett üzemmód mellett, rendeltetésszerű állapotban van-e és feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig a biztonságos használat követelményeinek megfelel-e.

5.2.1.3. A hatósági ellenőrzés során felhasználhatók az üzembentartó vagy harmadik fél vonatkozó bizonylatai.

5.2.2. Előkészítés

5.2.2.1. A hatóság és az üzembentartó állapodik meg az időszakos ellenőrzés elvégzéséhez szükséges előkészületekről (pl. a hőszigetelés, bevonatok és hasonlók eltávolítása szükséges-e, és milyen mértékben).

5.2.2.2. A külső ellenőrzés általában üzemelő kazán létesítményen történik.

5.2.2.3. Ha az ellenőrzendő kazán létesítmény, vagy létesítmény-rész különleges üzemi igénybevételnek (pl. kifáradásnak, terhelésváltozásnak) van kitéve, akkor kiegészítő ellenőrzések szükségesek. Ezekről a hatóság az üzembentartó javaslatát figyelembe véve dönt.

5.2.2.4. Az időszakos ellenőrzés alapja a használatbavételi engedély a csatolt dokumentációval, továbbá minden előzetesen elvégzett ellenőrzés bizonylata. Ezeket az üzembentartó biztosítja az ellenőrzés során.

5.2.3. Külső ellenőrzés

5.2.3.1. Általános előírások

a) Az ellenőrzés – pl. működésellenőrzéskor – üzemmegszakítással járhat.

b) Az ellenőrzés a létesítményben nem okozhat veszélyt. Ezért a létesítmény állapotát a hatóság és az üzembentartó előzetesen értékeli, a várható meghibásodások és rendkívüli események figyelembevételével.

c) Ellenőrizni kell a létesítmény és az engedélyezett állapot egyezését (létesítési ellenőrzés).

5.2.3.2. A létesítmény általános állapotának értékelése, üzem közben

a) Szemrevételezéssel

– a hozzáférhető kazánrészek, forró víz tágulási edények megtekintése,

– a tűztér szúrópróbaszerű megtekintése a benéző nyílásokon keresztül,

– a kazán tartószerkezet, a falazat, a lemezburkolat, a hőszigetelés, a fedelek, a búvó- és benéző nyílások ellenőrzése,

– a tömítetlenségek (víz-, gőz-, füstgázszivárgások), az elszíneződések és rezgések megállapítása.

b) Szemrevételezés a tüzeléssel kapcsolatban

– a tüzelőberendezést és a tüzelőanyag szállítás-, tárolás-és előkészítés berendezéseit,

– a levegővezetékeket, a levegő-előmelegítőt, a füstgázcsatornát és a robbanó csappantyúkat,

– a salakozó, hamuzó berendezést,

– a nem megengedett szén- és fűrészpor lerakódásokat.

c) A táp-, gőz-, forró víz-, ürítő- és víztelenítő-vezetékek, továbbá a nyomáshatárolók hangtompítói szemrevételezése.

d) A korrózió-, fagy- és tűzvédelmi berendezések (az utóbbi fűrészpor és szénpor tüzelésesetén) szemrevételezése.

e) Szemrevételezés és működtetés: a víz- és gőzoldal biztonságtechnikai szerelvényei

– a vízállás- a nyomás-és hőmérséklet határolás készülékei és a biztonságtechnikai feladatú szabályozók: megszólalási nyomás, működés, nem szándékos elállítás elleni biztosítás ellenőrzése,

– a tápszivattyúk és tartalékszivattyúk üzemkészsége, átkapcsolás biztonsága,

– keringtető szivattyúk: üzemkészség, minimális térfogatáram alatt a riasztókészülék működése, átkapcsolás biztonsága,

– visszaáramlás gátlók, záró- és ürítő berendezések működés ellenőrzése.

f) Szemrevételezés és működtetés: a tüzelés biztonságtechnikai berendezései, szerelvényei

– a tüzelőanyag tartály szerelvényei

– a fűtőolaj előmelegítő biztonsági szerelvényei

– a tüzelőanyag fogyasztói vezeték és adott esetben a szállítóberendezések és szerelvényeik

– a biztonsági zárószerelvények, a tömörség és a tömörségellenőrző készülék ellenőrzése

– adagolóberendezések és égők; az égéslevegő záró- és állító-berendezés; levegőhiány-biztosítás; gyújtóberendezés; lángőr berendezés; tüzelőanyag- és levegő-szabályozó, vagy arányszabályzó berendezés; a reteszelő rendszer; biztonsági-, várakozási-, szellőzési- és gyújtási idők,

– a tűztér megfigyelőnyílások (az égőkő és a lángkép ellenőrzésére),

– a levegő és füstgáz ventillátor

5.2.3.3. Biztonsági áramkör szemrevételezése és működtetése

– a biztonsági beavatkozó szervek működése,

– a biztonsági érzékelők és határolók helyes beállítása és működése,

– a vezetékek és huzalozások előírásos állapota.

5.2.3.4. Az előzetes (tervezési) és az üzemi feltételek egyezésének ellenőrzése.

5.2.3.5. A táp- és kazánvíz minőségre és a korlátozott vagy állandó felügyelet nélküli üzem kiegészítő berendezéseinek felügyeletére vonatkozó üzemnaplók ellenőrzése.

5.2.3.6. Kezelés ellenőrzése

– kezelési utasítás megfelelősége,

– a kazánkezelők alkalmassága.

5.2.4. Belső ellenőrzés

5.2.4.1. Az ellenőrzés terjedelme

a) Az időszakos belső ellenőrzés kiterjed a kazánra (lásd a II. rész 6. fejezet 6.1.3. és 6.1.4. pontját) és a füstgázáramban elhelyezett tápvíz-előmelegítőre, túlhevítőre, továbbá a tágulási tartályra és a kazánházban található gőzhűtőre.

b) Szúrópróba jellegű ellenőrzés megengedett, ha a hatóság az eredményekből megítélheti az ellenőrzendő létesítmény vagy létesítmény-rész biztonságtechnikai állapotát.

5.2.4.2. Az időszakos belső ellenőrzés végrehajtása

a) Az időszakos belső ellenőrzés általában szemrevételezéssel történik, amely szükség esetén alkalmas segédeszköz vagy egyszerű kiegészítő műszer (pl. távolságmérés, falvastagság-mérés vagy felületi repedésvizsgálat) alkalmazásával kell kiegészíteni.

b) Ha az ellenőrzés megállapításai, a meghibásodási statisztika vagy egyéb megfontolások alapján meghibásodás gyanúja adódik, amely az a) pontban megnevezett eszközökkel nem ismerhető fel, akkor egyéb, a szokásos terjedelmet meghaladó ellenőrzési módszerek szükségesek. Például ilyen eljárás a kiegészítő víznyomáspróba, az ultrahangos ellenőrzés, a röntgen-átvilágítás, a nyúlásmérés, az anyagvizsgálat, a felületi repedésellenőrzés és a lerakódások kémiai elemzése.

c) Ha közvetlenül hozzáférhetetlen helyeken a fal állapota kielégítően nem ítélhető meg vagy a meghibásodás gyanúja áll fenn, akkor a megtekintést akadályozó részeket (pl. csöveket, beépített szerkezeteket és falazatot, burkolatot) el kell távolítani.

d) Ha a kazán szerkezeti elemeit élettartamra méretezték, a relatív üzemórák számának megfelelően nyúlásmérést vagy az előírt egyéb ellenőrzést kell elvégezni az első ellenőrzés során meghatározott helyeken.

e) Az időszakos belső ellenőrzést általában a következők szerint kell végrehajtani:

– A kazándob falát belülről kell megtekinteni, különös figyelemmel a csőfal, lyukperemek, csőcsonkok (amennyire a csövek kiszerelése nélkül lehetséges), a tápvíz belépés, a hegesztett kötések, az alátámasztások állapotára és általában a betétek hegesztéseire, rögzítéseire, tekintettel a felületi repedésekre. A lerakódásokat értékelni kell. A kazándobot, amennyiben hozzáférhető, kívülről kell szemrevételezni, ennek során különösen a csövek és csonkok bevezetésére kell ügyelni, továbbá a felfüggesztéseket és alátámasztásokat és a búvónyílás fedeleket kell ellenőrizni.

– A kazánköpeny és -fenekek, a lángcső, tűzszekrény, fordulókamrák, víz- és gőzoldali megszemlélése (amennyiben lehetséges), különös figyelemmel a szegecs-, behengerelt-, hegesztett- és csavarkötésekre, a peremezésekre, rögzítésekre, csonkokra, csőcsatlakozásokra, a betétek rögzítésére és állapotára, a búvónyílások fedelére és a benézőnyílásokra. A lerakódásokat értékelni kell. A füstgázoldali és tüzelésoldali fal és a külső fal megtekintése (amennyiben hozzáférhető), különösen a lángcső, a peremezések, csonkok, búvónyílás fedelek, benézőnyílások, alátámasztások.

– A gyűjtők, rostélyhűtő gerenda megtekintése kívülről-belülről (amennyiben lehetséges). Különös figyelmet igényelnek a csavarozott fedelek, csonkok, hegesztett kötések, peremezések, csőfalak, csősorok, továbbá a felfüggesztések, alátámasztások, távtartók és hőtágulási elemek. A hengeres, kis átmérőjű, hegesztett fedelű gyűjtőket általában csak kívülről kell tekinteni, amennyiben kielégítően megítélhető a fal, az esetleges alátámasztások, a csőcsatlakozások és a tágulási elemek állapota. Kis átmérőjű a gyűjtő: alsó kazángyűjtő 80 mm belső átmérőig, felső kazángyűjtő és a túlhevítő-gyűjtő 150 mm belső átmérőig. Természetes keringtetésű kazán esetében az alsó gyűjtő a legalsó. A kényszer keringtetésű kazán és az átfolyó rendszerű kazán esetén függetlenül a gőzkazánban elfoglalt magassági szinttől, alsó gyűjtő az, amelyikben a kazánvíz elosztása történik a párhuzamosan kapcsolt fűtött csövekbe.

– A tűztér falait és -csöveit meg kell szemlélni, különösen az égők környezetében, a koromfúvó, a néző- és egyéb nyílásokat. Adott esetben a csövek tágulásait, elvetemedéseit, különösen a lángsugárzás környékén, értékelni kell. A csőfelfüggesztéseket és a tágulási elemeket ellenőrizni kell. Minden a tűztérben elhelyezett vagy oda csatlakozó szerkezet, így a robbanóajtó rendeltetésszerű állapotát meg kell ítélni.

– A csőköteg, összekötő vezeték és csővezeték külső oldalát szúrópróbaszerűen kell megtekinteni, különösen ügyelve a csőívek és csőelágazások környékére, a csőköteg állapotára, és a külső csőkígyóikra, a felfüggesztésekre, távtartókra és a tágulási elemekre.

– Az olyan terekben lévő szerkezeti elemekre, amelyekben meghibásodás esetén nyomás alakulhat ki, az ellenőrzés során különösen figyelni kell.

– A csőidomokat, szerelvényeket kívülről kell megszemlélni, különösen figyelve a hegesztési varratokra, felfüggesztésekre, alátámasztásokra.

– A tápvíz előmelegítő füstgáz oldali megszemlélése; vízoldalról csak akkor, ha oldható a fedele. Korrózióra különösen a harmatpont alatt kell figyelni.

– A gőzhűtőt gyűjtőként kell kezelni, amelynél különösen a betéteket kell megtekinteni. A kazándobban a felületi hűtő és előmelegítő külső felületét, és amennyiben oldható a fedél, a belső oldalt is meg kell tekinteni (különösen a csövekre, terelőlemezekre, csőfalakra, karimákra és csavarokra kell figyelni).

– A tágulási tartályt (víz/gőzoldalát) meg kell tekinteni.

– Szén-, szénpor-, egyéb koptató hatású füstgázzal rendelkező kazánok túlhevítő fűtésénél, egyéb hőfelvevő csöveinél fokozott gondot kell fordítani a koptatócsövek állapotára, helyzetére. Elcsúszott, elfordult koptatócsövek esetén UH falvastagság mérést kell végezni erre jogosult akkreditált laboratóriummal.

– Membránfalas tűzterek, fordulókamrák esetén fokozott figyelmet kell fordítani a gátlemezek állapotára, elváltozásira, az esetleges deformációkra. Lényeges, hogy a membránfalakat megszakító égő, primer-, szekunder-, levegő befúvó, kémlelő stb. nyílások cső kihajlításainak, gátlemezének állapota megfelelő legyen.

– Fokozott figyelmet kell fordítani továbbá a kazándob be- és kilépő csöveinek a padlástéri csövek állapot ellenőrző vizsgálatára, ezek külső és belső (endoszkópos) vizsgálatát ellenőrzési tervben kell rögzíteni és a kazán ciklusidejének megállapításánál a hatóság felé be kell nyújtani.

5.2.5. Nyomáspróba

5.2.5.1. Az időszakos ellenőrzés keretében végzett nyomáspróba során a 3. fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. A nyomáspróba jellemzőit a gyártó utasítása tartalmazza, ennek hiányában azokat a hatóság állapítja meg.

5.2.5.2. Az időszakos ellenőrzés keretében végzett nyomáspróba alkalmas roncsolásmentes vizsgálattal helyettesíthető, ha a nyomáspróba pl.

– a berendezés kialakítása miatt nem lehetséges,

– az üzemmód miatt nem célszerű.

5.2.6. Az ellenőrzés bizonylata

5.2.6.1. A bizonylat a használatbavételi engedély érvényességének feltétele és a későbbi ellenőrzések alapja.

5.2.6.2. A bizonylat tartalmazza az ellenőrzés eredményeit, megállapításait és nyilatkozatot a kazán létesítmény előírásos, üzemkész állapotáról.

5.2.6.3. A bizonylat tartalmazza a következő időszakos ellenőrzés időpontját.

5.2.6.4. Ciklusidő csökkentés

A hatóság a ciklusidőt rövidítheti, ha a nem megfelelő ellenőrzési eredmények alapján feltételezhető, hogy a kazán az eredeti ciklusidőn belül meghibásodik. Az ellenőrzések eredménye nem megfelelő, ha a következő területeken fordulnak elő hiányosságok:

– a kezelőszemélyzet minősítése, képzettsége,

– a kazán, valamint a vezérlő és szabályozó berendezések karbantartása,

– a vízelőkészítés,

– az üzemeltetési feltételek,

– konstrukciós jellemzők.

6. fejezet

Csővezetékek külön előírásai

6.1. Általános előírások

6.1.1. Azonosítás

6.1.1.1. E szabályzat hatálya alá tartozó minden csővezeték egyedileg azonosítható legyen.

6.1.1.2. A tervek, bizonylatok és a csővezeték (és tartozékai) egységes jelölése jelenti az azonosíthatóságot.

6.1.1.3. Az azonosító jel szám és/vagy betűkombinációból állhat.

6.1.1.4. Üzemelő csővezetéknek azonosító jele utólagosan is adható.

6.1.1.5. Az azonosító jel tartós, időjárás-álló kivitelű és jól látható legyen. Földbe fektetett csővezeték nyomvonalát a föld felett, alkalmasan elhelyezett jelzőtáblákkal kell megjelölni.

6.1.1.6. Üzemek, üzemrészek között haladó csővezeték kezdő és végpontjánál, valamint a kereszteződési pontokon (utak, vasúti pályák, elágazások) jelezni kell az azonosító jelet, a töltet megnevezést és az üzembentartó elérhetőségét.

6.1.2. Az üzembentartó biztosítja az ellenőrzés – pl. a tartozékok működési ellenőrzésének – feltételeit és a szükséges dokumentációt.

Az üzemmód biztonságtechnikai értékeléséhez szükség lehet a csatlakozó berendezések hatásaira utaló folyamatábrákra, áramút-tervekre, kapcsolási rajzokra, és a műszaki leírásokra is.

6.1.3. Szúrópróba jellegű ellenőrzés megengedett, ha a hatóság az ellenőrzés eredményeiből megítélheti az ellenőrzendő létesítmény vagy létesítmény-rész biztonságtechnikai állapotát. A szúrópróba módszerét az ellenőrzési tervben kell rögzíteni.

6.1.4. A hatósági ellenőrzés során felhasználhatók az üzembentartó vagy harmadik fél vonatkozó bizonylatai.

6.2. Első üzembe helyezést megelőző ellenőrzés

6.2.1. Általános előírások

6.2.1.1. Az ellenőrzés külső ellenőrzésből és nyomáspróbából vagy indokolt esetben más, azonos információtartalmú eljárásból áll. A hatóság ez utóbbit az üzembentartó javaslatának figyelembevételével határozza meg.

6.2.1.2. Az ellenőrzés alapja az engedélyezési (kivitelezési) dokumentáció, az ellenőrzési terv és az elvégzett ellenőrzések bizonylatai.

6.2.2. Az ellenőrzés terjedelme

6.2.2.1. Az ellenőrzés a csővezeték nyomás alatti szerkezetére és tartozékaira terjed ki, a csatlakozó berendezés, vagy létesítmény határán lévő csőoldali karimáig, csavarzatig vagy oldhatatlan kötésig.

6.2.2.2. Az ellenőrzés kiterjed a csatlakozó berendezések, létesítmények biztonságot csökkentő hatásaira is, de magára a csatlakozó berendezésre, létesítményre nem.

6.2.2.3. Az alátámasztásokat, felfüggesztéseket és csőmegfogásokat (rögzítéseket) ellenőrizni kell, de ez nem terjed ki a tartószerkezetre (csőhidak, alapok). Ez utóbbiak állapotát az ellenőrzési terv szerint kell rendszeresen ellenőrizni és dokumentálni.

6.2.3. Végrehajtás

6.2.3.1. Előírás szerinti kivitel

a) A csővezeték azonosíthatósága a dokumentáció, a bizonylatok és a jelölések alapján.

b) A csővezeték telepítésének, valamint méreteinek szúrópróbaszerű ellenőrzése a kiviteli dokumentáció alapján.

c) Szükséges bizonylatok megléte (pl. szakszerű kivitelezés, korrózióvédelem ellenőrzése, elektromos berendezések ellenőrzése, nyomáspróba).

d) Ha az időszakos ellenőrzés üzem közben történik, a későbbi összehasonlító mérések alapméréseinek elvégzése.

e) Az engedélyezési tervtől való eltérések biztonságtechnikai értékelése, a kiviteli terv megfelelősége.

6.2.3.2. A biztonsági szerelvények és nyomástartó tartozékok ellenőrzése

a) A nyomás és hőmérséklet határolók megléte, szakszerű kiválasztása és beállítása – pl. bizonylat alapján – továbbá jelölése, szakszerű szerelése, beleértve a kiszabaduló töltet veszélytelen elvezetését és a működési próbát;

b) A nyomástartó tartozékok alkalmassága, szakszerű szerelése, jelölése és működése;

c) A csővezeték üzemét szolgáló különböző szerelvények, mérő és szabályozó-berendezések a csővezeték biztonságát vagy a biztonsági szerelvények működését korlátozzák-e, tekintettel a töltetre és annak veszélytelen elvezetésére is;

d) A biztonsági szerelvények előírásos viselkedése a tápenergia kieséskor (pl. hibabiztos – fail safe készülék);

e) A fűtött csővezetékek esetén a (megengedett) hőmérséklet határoló készülék alkalmassága és beállítása.

6.2.3.3. Nyomáspróba

a) A próbanyomás során a 3. fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

b) Ha a létesítmény, vagy létesítmény-rész szilárdsági nyomáspróbája a megfelelőség tanúsítás során sikerrel megtörtént, akkor a próbát nem kell megismételni.

6.2.4. Az ellenőrzés bizonylata

6.2.4.1. A bizonylat a használatbavételi engedély és a későbbi ellenőrzések alapja.

6.2.4.2. A bizonylat tartalmazza az ellenőrzés eredményeit, megállapításait és nyilatkozatot a csővezeték előírásos, üzemkész állapotáról.

6.2.4.3.Az első időszakos ellenőrzés időpontját a bizonylat tartalmazza.

6.3. Időszakos ellenőrzés

6.3.1. Általános előírások.

6.3.1.1. Az időszakos ellenőrzés külső ellenőrzésből és nyomáspróbából vagy indokolt esetben más alkalmas eljárásból áll. A hatóság ez utóbbit szükség esetén az üzembentartó javaslatának figyelembevételével határozza meg, ha ilyen eljárást nem tartalmaz a használatbavételi engedély.

6.3.1.2. Időszakos ellenőrzéssel kell megállapítani, hogy a csővezeték és tartozékai az időszakos ellenőrzés időpontjában a tervezett üzemmód mellett, rendeltetésszerű állapotban van-e és feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig a biztonságos használat követelményeinek megfelel-e.

6.3.1.3. Szúrópróba jellegű ellenőrzés megengedett, ha a hatóság az eredményekből megítélheti az ellenőrzendő létesítmény vagy létesítmény-rész biztonságtechnikai állapotát. A szúrópróba módszerét az ellenőrzési tervben kell rögzíteni.

6.3.1.4. A hatósági ellenőrzés során felhasználható az üzembentartó vagy harmadik fél vonatkozó bizonylata.

6.3.2. Előkészítés

6.3.2.1. A hatóság és az üzembentartó állapodik meg az időszakos ellenőrzés elvégzéséhez szükséges előkészületekről (pl. a földtakarás, hőszigetelés, bevonatok és hasonlók eltávolítása szükséges-e, és milyen mértékben).

6.3.2.2. A külső ellenőrzés általában üzemelő csővezetéken történik.

6.3.2.3. Ha az ellenőrzendő csővezeték különleges üzemi igénybevételnek (pl. kifáradásnak, terhelésváltozásnak) van kitéve, akkor kiegészítő ellenőrzések szükségesek. Ezekről a hatóság az üzembentartó javaslatának figyelembevételével dönt.

6.3.2.4. Az időszakos ellenőrzés alapja a használatbavételi eljárás bizonylata a csatolt dokumentációval, továbbá minden előzetesen elvégzett ellenőrzés bizonylata. Ezeket az üzembentartó biztosítja az ellenőrzés során.

6.3.3. Külső ellenőrzés

6.3.3.1.A külső ellenőrzés kiterjed – különösen az alátámasztások környezetében – a csővezeték és az alátámasztások és csőmegfogások (rögzítések) állapotára, a biztonságtechnikai tartozékok, így a biztonsági szerelvények meglétére, állapotára és működésére.

a) A biztonságtechnikai tartozékok és alátámasztások, csőmegfogások (rögzítések) szerkezeti elemeinek állapot ellenőrzése szemrevételezéssel és az utolsó végrehajtott ellenőrzés adataival történő összehasonlítással történik.

b) Ha az állapotellenőrzéshez mérőműszer szükséges, a mérési pontosságot is meg kell adni.

c) A csővezetéket a tartozékkal összekötő vezetéket is ellenőrizni kell.

d) A biztonsági szerelvények működőképességének ellenőrzése a működés ellenőrzéssel és az utolsó végrehajtott ellenőrzés adataival történő összehasonlítással történik.

e) Ha a működés ellenőrzés a vezeték veszélyes állapotához vezethet, vagy a csővezeték üzemmódja miatt nem lehetséges, az ellenőrzési terv szerint a működés egyéb módon is megítélhető (pl. a biztonsági szerelvény időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvének alapján).

6.3.3.2. A külső ellenőrzést általában nem szükséges elvégezni a csővezeték teljes hosszában, hanem elegendő reprezentatív csőszakaszok ellenőrzése, az ellenőrzési terv szerint. Ez nem vonatkozik a biztonságtechnikai tartozékokra és az alátámasztások és csőmegfogások (rögzítések) szerkezeti elemeire.

6.3.3.3. A külső ellenőrzést ki kell egészíteni roncsolásmentes vizsgálatokkal, ha a csővezeték belső felületének biztonságtechnikailag veszélyes változásai nem zárhatók ki. Az ellenőrzés módját és terjedelmét a hatóság és az üzembentartó egyezteti és az ellenőrzési tervben rögzíti.

6.3.4. Nyomáspróba

6.3.4.1. Az időszakos ellenőrzés keretében végzett nyomáspróba során a 3. fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

6.3.4.2. Az időszakos ellenőrzés keretében végzett nyomáspróba alkalmas roncsolásmentes vizsgálattal helyettesíthető, ha a nyomáspróba pl.

– a csővezeték típusa miatt nem lehetséges,

– az üzemmód miatt nem célszerű.

6.3.5. Az ellenőrzés bizonylata

6.3.5.1. A bizonylat a használatbavételi engedély érvényességének feltétele és a későbbi ellenőrzések alapja.

6.3.5.2. A bizonylat tartalmazza az ellenőrzés eredményeit, megállapításait és nyilatkozatot a csővezeték előírásos, üzemkész állapotáról.

6.3.5.3. A bizonylat tartalmazza a következő időszakos ellenőrzés időpontját.

7. fejezet

Vákuumszigetelt nyomástartó berendezések külön előírásai

Töltet: mélyhűtött, cseppfolyósított gáz

Különleges kivitel: a tervezés, gyártás és ellenőrzés megnövelt követelményei a meghibásodásokat megakadályozzák.

7.1. Külső ellenőrzés

7.1.1. A biztonságtechnikai értékelés kiterjed:

a) A nyomástartó berendezés és szerelvényeinek külső állapotára, ezen belül a hozzáférhető külső falfelületekre és a biztonságtechnikai vagy üzemi feladatú szerelvényekre. A falfelület külső ellenőrzése a vákuumköpeny külső szemrevételezését jelenti, tekintettel a szigetelő hatásra. A szerelvények sérülését és tömörtelenségét értékelni kell.

b) A biztonsági szerelvények és a biztonságilag jelentős üzemi szerelvények működőképességére, beleértve a jelölés, a működési hibák és a biztonsági szelep fémzár ellenőrzését.

7.1.2. A külső ellenőrzés üzem közben, szemrevételezéssel történik. A szemrevételezést ki kell egészíteni további ellenőrzésekkel, ha a szemrevételezés önmagában nem elég a biztonságtechnikai értékeléséhez. A külső ellenőrzés során a vonatkozó általános előírásokat is alkalmazni kell.

7.2. Tömörség ellenőrzés

a) A nyomástartó berendezés (beleértve szerelvényeit is) műszaki tömörsége és zárása (és ennek fennmaradása a következő tömörség-ellenőrzésig) a nyomástartó berendezés biztonságtechnikai megítélésének fontos jellemzője.

b) A tömörség-ellenőrzést a normál üzemre jellemző vákuum alatt álló külső köpennyel, saját töltettel, üzemi nyomáson vagy az edény tökéletes leürítése után száraz, semleges gázzal, legalább a legnagyobb megengedhető nyomás 1,1,-szeresével kell végrehajtani.

c) A tömörség-ellenőrzés a nyomásveszteség méréssel és a csatlakozási helyeken a szivárgás kimutatására alkalmas jelzőanyag alkalmazásával történik.

d) A tömörség-ellenőrzés helyettesíthető egyenértékű más eljárással.

7.3. Kiegészítő és helyettesítő ellenőrzések

Ha a külső ellenőrzés és a tömörség-ellenőrzés nem teszi lehetővé a nyomástartó berendezés biztonságtechnikai megítélését, kiegészítő és helyettesítő ellenőrzések, adott esetben a vákuum mérése vagy belső ellenőrzés és nyomáspróba is alkalmazható.

7.4. Az üzembentartó ellenőrzései

A gyártó által előírt ellenőrzéseket – függetlenül a 7.1.-7.3. pontok szerinti ellenőrzésektől – az üzembentartó kezdeményezésére szakértővel, dokumentált módon el kell végeztetni.

IV. rész

Üzemeltetés

A IV. rész vonatkozik a Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó és töltő létesítmények üzemeltetésére.

1. fejezet

Általános előírások

1.1. A környezet, a létesítmény és a személyek védelme

1.1.1. A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy az sem személyeket, sem a környezetet ne veszélyeztesse.

1.1.2. A létesítmény feleljen meg a létesítési és használatbavételi engedély előírásainak.

1.1.3. A létesítés üzemeltetéssel kapcsolatos előírásait, a védő- és biztonsági távolságra, valamint a potenciálisan veszélyes környezetre vonatkozó előírásokat be kell tartani.

1.1.4. A nyomástartó berendezés töltése során a megengedhető töltési fokra és a töltő-eljárásra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

1.1.5. Az illetéktelenek elleni védelmet folyamatosan biztosítani kell.

1.2. Biztonsági értékelés

1.2.1.1. Biztonsági értékeléssel kell az adott berendezés üzemeltetése során előre várható és a biztonságos működésre hátrányos meghibásodási mechanizmusokat meghatározni.

1.2.1.2. A megfelelően dokumentált biztonsági értékelés az üzembentartó feladata.

1.2.1.3. Az üzembentartó a biztonsági értékelést köteles módosítani, illetve kiegészíteni, ha az üzemeltetési tapasztalatok, vagy a berendezés üzemmód változása ezt indokolja.

1.2.1.4. Az olyan esetében, ha a létesítmény egyes részeinek meghibásodási mechanizmusai is összefüggenek, a létesítményre közös biztonsági értékelést célszerű végezni.

1.2.1.5. A várható meghibásodási mechanizmusokat kiváltó okokat meg kell határozni.

A biztonsági értékelés során különösen figyelembe kell venni

– a nyomás, hőmérséklet, töltet és a környezet adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását, így pl.:

– a mechanikai igénybevétel nélküli korróziós károsodást (pl. a felületi- és lyukkorróziót),

– hidrogén okozta károsodást (pl. szerkezeti anyag ridegedését, szövetszerkezet változását),

– az anyagtulajdonságok változását (pl. öregedés, ridegedés),

– az igénybevétel módját, nagysága és időtartama alapján,

– a feszültségkorróziót,

– az áramló töltet koptató hatását(erózió, abrázió és kavitáció),

– a töltet hatását a biztonsági szerelvényekre,

– a normál üzem és a karbantartás hatásait,

– a feltételezhető rendellenes üzemeltetés hatásait.

1.2.1.6. A gyártó által a forgalomba hozatal céljából készített veszélyelemzés üzemeltetésre vonatkozó részeit figyelembe kell venni a biztonsági értékelés készítésekor.

1.3. Üzemeltetési utasítás

1.3.1. Az üzembentartó köteles az érintettek részére írásos üzemeltetési utasítást biztosítani. Az üzemeltetési utasítás a biztonsági értékelés figyelembevételével készüljön. Az utasítás terjedjen ki minden tartozékra, segédberendezésre és valamennyi veszélyt okozó körülményre.

1.3.1.1. Az utasítás kellő részletességgel tárgyalja

– a biztonságos üzembe helyezés,

– a normál üzem és leállás, valamint

– a karbantartás teendőit,

– a rendkívüli események során követendő magatartás és az üzemzavar elhárítás kérdéseit,

– az adott esetben szükséges személyes védőfelszerelések fajtáit és használatát,

– adott esetben az üzemnapló vezetésével és

– a szolgálat átadás-átvételével kapcsolatos teendőket is.

1.3.1.2. Az utasítás térjen ki a különleges feladatok elvégzésére, ha pl.

– a nyomástartó berendezést üzemszerűen nyitni kell,

– biztonságtechnikai okból a berendezés kezelése a kapcsolási folyamat meghatározott sorrendjét követeli meg,

– a töltet cseppfolyós halmazállapotú,

– veszélyes töltetű a berendezés,

– a berendezést a töltés, illetve az üzembe helyezés előtt – pl. semleges gázzal kiöblítve – légteleníteni kell,

– a berendezésen belül kell munkát végezni.

1.3.2. Az 1.3.1. pont szerinti üzemeltetési utasításban nem szereplő tevékenység csak a felelős vezető írásbeli utasítása alapján végezhető.

1.3.3. Az adott berendezés üzemeltetési utasítása része lehet a teljes létesítményre vonatkozó üzemeltetési utasításnak.

1.3.4. Az üzemeltetési utasítás az érintettek részére mindig hozzáférhető legyen.

1.3.5. Az üzembentartó köteles folyamatosan ellenőrizni az üzemeltetési utasítás betartását.

1.4. A nyomástartó létesítmény szakmai felügyelete

1.4.1. Az üzembentartó köteles a nyomástartó létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez szükséges szakképzett kezelői, karbantartói létszámot biztosítani és felelős vezetőt megbízni.

1.4.1.1. A nyomástartó berendezés kezelésével és karbantartásával megbízott személyek kötelesek a vonatkozó előírásokat – beleértve az üzemeltetési utasítást – ismerni és betartani, minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemmenetről gondoskodni.

1.4.1.2. Adott esetben a berendezés állandó felügyeletet, így állandó kezelőt sem igényel. Ilyen esetben a rendszeres ellenőrzés módjára és gyakoriságára a gyártó előírása mértékadó, amelyet az üzembentartó köteles figyelembe venni és az üzemeltetési utasításban rögzíteni.

1.4.1.3. A kezelőkkel ismertetni kell a létesítményben illetékesek körét. A kezelő köteles megakadályozni illetéktelenek belépését a létesítmény területére.

1.4.2. A felelős vezető nevét, beosztását és elérhetőségének módját a létesítmény területén ki kell függeszteni.

1.4.2.1. A kezelő csak a felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, köteles erre a figyelmet felhívni és észrevételét naplózni. Az ilyen utasítást is naplózni kell.

1.4.2.2. Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel megszüntetni nem tud, a naplózás mellett köteles azonnal értesíteni a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan kell intézkednie, biztonságos állapotba hozva, illetve leállítva az adott berendezést.

2. fejezet

A nyomástartó berendezés kezelése

A kezelés a továbbiakban minden olyan tevékenység, amely a nyomástartó berendezés üzembe helyezéséhez, normál üzeméhez, üzembentartói ellenőrzéséhez és üzemzavar elhárításához szükséges.

2.1. Személyi feltételek

2.1.1. A felelős vezető felsőfokú szakirányú végzettség esetén legalább egy éves, középfokú végzettség esetén legalább három éves, az adott területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

2.1.1. A nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet,

– aki a 18. életévét betöltötte,

– akinek megfelelő a berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakismerete (adott esetben szakképesítése[31]),

– aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általánosan ismert szabályait betartja,

– akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti,

– aki egészségileg alkalmas az adott feladat elvégzésére,

– ha nem magyar anyanyelvű személy, akkor bizonyítottan érti a magyar nyelvet, és magyar nyelven a szakkifejezéseket (ennek megítélése az üzembentartó feladata).

2.1.1.1. Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e az adott munkakör felelősséggel való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre.

2.1.1.2. Az üzembentartó kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a vonatkozó hatályos jogszabályok és előírások figyelembevételével megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni.

2.1.2. Olyan személy, aki a 2.1.1. pont feltételeinek nem felel meg, önállóan nem láthat el kezelői feladatokat.

2.1.3. A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni.

2.1.3.1. Az oktatás terjedjen ki

– a nyomástartó vagy töltő-létesítmény berendezéseinek kezelésére, alapul véve az 1.3. pont szerinti üzemeltetési utasítást,

– a létesítmény üzemeltetésének sajátos veszélyeire,

– üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra,

– a tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára.

2.1.3.2. Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni.

2.1.3.3. A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a létesítményben, hozzáférhető helyen kell tartani.

2.2. Általános előírások

2.2.1. A nyomástartó berendezések csak kifogástalan állapotú, működőképes biztonsági szerelvényekkel üzemeltethető. Ha feltételezhető üzemelés közben meghibásodás, annak megelőzésére meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

2.2.1.1. A biztonsági- és mérőberendezéseket – tekintettel a meghibásodás lehetőségére – az üzemeltetési utasításban meghatározott időközönként és módon ellenőrizni kell.

2.2.1.2. Ha a biztonsági berendezés esetében fennáll a meghibásodás lehetősége és üzemi állapotában nem ellenőrizhető, akkor működőképességét az üzembentartó által meghatározott – a létesítmény üzemviszonyainak megfelelő – időszakonként, kiszerelve kell ellenőrizni. Ez az ellenőrzés a létesítmény karbantartási programjának része. Az ellenőrzések ciklusidejét és eljárásmódját a gyártó előírásait figyelembe véve kell meghatározni. A működés-ellenőrzés időpontját és eredményét bizonylatolni kell.

2.2.2. Ha a nyomás- vagy hőmérséklethatárolót riasztóberendezés helyettesíti, riasztás esetén a szükséges intézkedést azonnal meg kell tenni.

2.2.3. A nyomástartó berendezések legnagyobb megengedhető nyomását és legnagyobb megengedhető hőmérsékletét tilos túllépni.

2.2.4. A biztonsági berendezést tilos hatástalanítani vagy előírás szerinti működését megváltoztatni.

2.2.5. A segédenergiával működő biztonsági berendezések, a vész-kikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezések működőképességét – és az ehhez szükséges biztonsági-tartalék energiaellátást – üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani (ez nem vonatkozik azokra a szerelvényekre, amelyek energia kiesés esetén önműködően biztonságos üzemállapotba kerülnek).

2.2.6. A részben, vagy egészben szabadban lévő létesítményt és szigetelését óvni kell az időjárás és más káros tényezők hatásaitól. A szigetelések meghibásodását haladéktalanul ki kell javítani.

2.2.7. A szabályozó és zárószerelvényeket mindig – különösen üzembe helyezéskor – lassan kell nyitni. E követelményre oxidáló töltet esetén különösen ügyelni kell. A nyomásváltozások sebessége általában ne legyen nagyobb, mint 0,5 bar/perc.

2.2.8. A csatlakozó vezetékeket üzembe helyezéskor, ha az adott esetben szükséges, légteleníteni és vízteleníteni kell.

2.2.9. Műszakváltás

2.2.9.1. Ha az üzemeltetési utasítás szerint állandó felügyelet szükséges (pl. technológiai vagy töltő-létesítményekben), műszakváltáskor a kezelőszemélyzet csak akkor távozhat, miután az új személyzetnek az üzemmenetről, az esetleges zavarokról, az észlelt meghibásodásokról, valamint a már megtett intézkedésekről tájékoztatást adott és a műszak átadás-átvétel jegyzőkönyvezett formában megtörtént.

2.2.9.2. A műszak átadás-átvételekor mindig ellenőrizni kell a létesítmény (pl. nyomástartó berendezés és a tartozékok, segédberendezések) üzemkészségét.

2.3. A nyomástartó berendezés zárása és nyitása

2.3.1. A nyomástartó berendezést a tervezett konstrukció minden záróelemének előírás szerint alkalmazásával kell lezárni.

2.3.2. A zárócsavarokat csak óvatosan, egyenletesen és csak az előírt mértékben szabad megszorítani. A szereléshez csak megfelelő szerszám használható, nyomatékhatárolóval ellátott szerszám használata ajánlott.

2.3.3. Sérült záróelemek (pl. elhasználódott, repedt vagy elhajlott csavarok, kitöredezett anyák, sérült tömítések) használata tilos. Ezeket egyenértékű, sértetlen elemekkel kell kicserélni.

2.3.4. A nyomás alatt álló nyomástartó berendezésen a zárócsavarok utánhúzását csak az erre kioktatott személyek végezhetik, különleges biztonsági intézkedések figyelembe vételével.

2.3.5. A nyomás alatt álló nyomástartó berendezésen a zárócsavarokat tilos oldani, kivétel, ha ez egyedi esetben, a különleges műveleti utasítás szerint veszélytelenül megvalósítható.

2.3.6. A nyomástartó berendezés zárószerkezete csak akkor nyitható, ha a légkörhöz viszonyított nyomáskiegyenlítés megtörtént.

2.3.6.1. A nyomáskiegyenlítés a nyomóvezeték zárása, ill. minden nyomásnövelő forrás megszűntetése (pl. fűtés leállítása, nyomásnövekedéssel járó vegyi folyamatok befejezése) után, nyomásmérő készülékkel megfigyelt, fokozatos nyomásmentesítéssel, ill. levegőztetéssel történik. Ez után a zárócsavarokat annyira kell lazítani, hogy a zárófedelet még tartsák, majd folytatható a levegőztetés és a további lazítás, amíg a fedél már nem tapad fel.

2.3.6.2. Egyéb zárási módok esetében is a 2.3.6.1. pont értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

2.3.7. Ha a zárószerkezet nyitása során a kibocsátott töltet veszélyes lehet, akkor a megfelelő védelemről (pl. személyes védőfelszerelés használatával) gondoskodni kell.

2.3.8. Ha a töltet forrásának veszélye fennáll, gondoskodni kell arról, hogy a nyomástartó berendezés nyitása előtt a folyadékhőmérséklet a légköri nyomáshoz tartozó forráspont alá csökkenjen. A biztonságos nyitáshoz szükséges hőmérsékletet az üzemeltetési utasításban meg kell adni.

3. fejezet

A nyomástartó berendezés karbantartása

A következőkben karbantartás minden tevékenység (beleértve a kapcsolódó ellenőrzést is), amely az eredeti, rendeltetésszerű állapot megőrzéséhez (a tulajdonképpeni karbantartáshoz) és a helyreállításához (javításhoz) szükséges.

3.1. Személyi feltételek

3.1.1. A 2.1. pont feltételeit értelemszerűen a karbantartást végző személyekre is alkalmazni kell.

3.1.2. A munka irányítását csak olyan kioktatott személy végezheti, akinek legalább középfokú szakirányú végzettsége és az adott területen három éves gyakorlata van.

3.1.3. A nyomástartó berendezés karbantartását csak olyan kioktatott személy végezheti, akinek szakirányú szakképesítése van.

Kioktatott az a személy, aki – szakképesítésére alapozva – oktatást kapott a nyomástartó berendezések adott típusairól, továbbá a vonatkozó jogszabályokról, műszaki szabályzatokról, így kielégítő elméleti és gyakorlati ismeretei vannak a végzendő tevékenységről.

3.2. Általános előírások

3.2.1. Karbantartási utasítás

3.2.1.1. A nyomástartó berendezés karbantartásával összefüggő tevékenységek részleteit – a gyártó adatait, előírásait és az üzemi tapasztalatokat alapul véve – az üzembentartó karbantartási utasításban határozza meg. A karbantartási utasítás az üzemeltetési utasítás része.

3.2.1.2. Rögzíteni kell valamennyi szerkezeti egység ellenőrzésének, és várható cseréjének, javításának ciklusidejét.

3.2.2. A munkavégzés szabályai

3.2.2.1. Karbantartási munka akkor kezdhető el, ha a felelős vezető az adott esetre vonatkozó biztonsági előírások betartását ellenőrizte és a munkaterületet biztosította.

3.2.2.2. Üzem közben karbantartási munkák csak a szerkezet megbontása nélkül, a szükséges óvintézkedésekkel végezhetők.

3.2.2.3. A nyomástartó berendezést és részeit karbantartás, tisztítás, ellenőrzés stb. céljából megbontani csak a teljes és megbízható, ellenőrzött leválasztást, nyomásmentesítést, a töltet eltávolítását és adott esetben a hőmérséklet kiegyenlítést követően szabad.

3.2.2.4. A nyomástartó berendezésbe a beszállás csak a 3.2.2.3. pont teljesítését követően, az üzemeltetési utasítás és a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint történhet. Adott esetben a 3.5.2. pontban foglaltakat is be kell tartani.

3.2.2.5. A karbantartásra, tisztításra, ellenőrzésre való előkészítés, valamint maga a karbantartási művelet nem történhet olyan módszerekkel, amelyek a szerkezetet károsítják.

3.2.2.6. A 3.2.1.1. pont szerinti tevékenységtől függetlenül minden olyan munkát el kell végezni, amely a biztonságos üzemeltetéshez szükséges. Elhasználódott, kopott, hibás vagy hiányos szerkezetekkel üzemelni tilos.

3.2.2.7. A karbantartással kapcsolatos tevékenységeket naplózni kell. E bizonylat az üzemnapló része, vagy melléklete.

3.2.2.8. A nyomástartó berendezés biztonságát befolyásoló átalakítás (javítás, átalakítás) csak a hatóság és adott esetben (jelentős beavatkozással járó javítás vagy átalakítás esetén) bejelentett szervezet bevonásával végezhető. Ez utóbbira példa, ha a karbantartás során a szerkezeti anyag tulajdonságai (pl. hegesztés, hideg- vagy melegalakítás következtében) megváltoznak.

3.3. Tömörségellenőrzés

3.3.1. A karbantartáshoz kapcsolódik a nyomástartó berendezés tömörség-ellenőrzése, amelyet – a biztonsági követelmények betartásával – a 3.1.3. pont szerinti szakképzett személy végezhet. Ez vonatkozik a műszaki tömörség 3.4. pont szerinti ellenőrzésére is.

3.3.1.1. A tömörségellenőrzést mindig el kell végezni, ha a veszélyes töltetű nyomástartó berendezés nyomásra igénybevett csatlakozását oldották vagy azon szivárgás lépett fel.

3.3.1.2. A tömörségellenőrzést levegővel, semleges gázzal vagy saját töltettel kell végezni.

3.3.1.3. Veszélyes töltet használata esetén a tömörségellenőrzéshez megfelelő személyi védőfelszerelést kell használni.

3.3.1.4. A tömörségellenőrzés során a nyomástartó berendezés legnagyobb megengedhető nyomását tilos túllépni.

3.4. A műszaki tömörség és ellenőrzése

3.4.1. A szerkezeti kialakítás és az üzemmód által meghatározott karbantartási tevékenység biztosítja a nyomástartó berendezés műszaki tömörségét és biztonságát. E tevékenység módszerét és ütemezését a karbantartási utasításban kell rögzíteni.

A karbantartás módszerét

– oldható kötések,

– a dinamikus igénybevételű tömítések (pl. nem önműködő utánállítású tömszelencék, tengelyátvezetések),

– a jelentősen változó hőmérsékletekkel jellemzett termikus igénybevételű tömítések

esetében különös gondossággal kell kidolgozni, tekintettel a

– tömörségi követelmények,

– a töltet veszélyességi jellemzők,

– a töltet halmazállapot,

– a nyomás- és hőmérsékletszint

speciális szempontjaira.

3.4.2. A gáztöltetű nyomástartó berendezést (szerelvényeivel és csővezeték csatlakozásaival együtt) úgy kell üzemeltetni (karbantartani és ellenőrizni), hogy a tervezett üzemmód alapján várható mechanikai, vegyi és hőigénybevételek esetében műszaki tömörsége tartósan megmaradjon.

3.4.2.1. A gáztöltetű nyomástartó berendezés (szerelvényeivel és csővezeték csatlakozásaival együtt) tömörségét az üzembentartó köteles ellenőrizni.

3.4.2.2. A tömörség-ellenőrzést a konstrukciója szerint tartósan műszaki tömör kivitelű nyomástartó berendezések esetében is el kell végezni.

3.4.2.3. A tömörség-ellenőrzés módszere függ a konstrukciós kialakítástól. Így például a sima tömítőfelületű karima szigorúbb ellenőrzési követelményeket igényel, mint a konstrukciója szerint tartósan műszaki tömör horony-szád kialakítású karima.

3.4.2.4. A tömörség, ill. a szivárgás a töltet veszélyességi jellemzői, halmazállapota, a nyomás- és hőmérsékletszint függvényében a következő intézkedésekkel állapítható meg:

– a nyomástartó berendezések környezetének bejárása és a szivárgás következtében fellépő elszíneződések, jegesedések, szagok és zajok vizsgálata,

– a nyomástartó berendezések környezetének bejárása hordozható szivárgáskereső készülékekkel (hordozható gázérzékelőkkel), pl. a szagtalan, de mérgező besorolású szénmonoxid esetében,

– a légkör folyamatos vagy időszakonkénti ellenőrzése önműködő, riasztó feladatú beépített készülékkel.

3.4.2.5. A tömörség-ellenőrzés során fokozott figyelmet kell fordítani

– az oldható kötésekre, ha azok nem tartósan műszakilag tömörek,

– a dinamikus igénybevételű tömítésekre (pl. a nem önbeálló tömszelencékre, a tengelyátvezetésekre),

– a jelentősen változó hőmérsékletekkel jellemzett termikus igénybevételű tömítésekre.

3.5. Munkavégzés rendkívüli körülmények között

3.5.1. Nyomás alatti, veszélyes vagy meleg töltetű berendezés

3.5.1.1. Tilos a munkavégzés, ha a tevékenységgel kapcsolatban a töltet kibocsátást nem lehet kizárni.

3.5.1.2 Ilyen berendezésnél (pl. gőzvezeték szerelvénye) a munka akkor kezdhető el, ha a rendszer, vagy annak az érintett része bizonyítottan légköri nyomáson van és ez az állapot megbízhatóan biztosított. Erről a felelős vezető meggyőződik, és ezután a munkavégzésre írásos engedélyt ad. A megfelelő biztosítás módját és a vonatkozó eljárást a karbantartási utasítás tartalmazza.

3.5.1.3. Nem vonatkozik a 3.5.1.1. pont szerinti tilalom és a 3.5.1.2. pont szerinti eljárás

– a sürgős egyszerű hibák szakszerű, előírás szerinti elhárítására (pl. karimacsavarok meghúzására, tömszelence utánállítására);

– a létesítmény vagy részeinek tervezett légtelenítése, víztelenítése, tisztítása, nyomásmentesítése vagy ellenőrzése során bekövetkező és felügyelt töltet kibocsátásra, ha a tevékenység veszélytelenül végezhető;

– az üzemzavar megszüntetésre és általában a veszély elhárító vagy kárcsökkentő eljárásokra, amennyiben az alkalmazott eljárásra műveleti utasítás készült és a felelős vezető közvetlen irányítással történik az adott esetre vonatkozó különleges óvórendszabályok betartásával.

3.5.2. A nyomástartó berendezés belsejében végzett munka

3.5.2.1. A beszállás előtt minden – pl. a töltő- és leürítő vezetékhez és a még üzemben lévő egyéb berendezésekhez – csőcsatlakozást méretezett teletárcsával vagy csőszakasz kiszerelésével biztosan és látható módon el kell választani.

a) Állandó kötésű szerelvények esetén a csővezetéket két sorbakapcsolt zárószerelvénnyel és a köztük lévő szellőztető berendezés nyitásával kell leválasztani.

b) Az a) pont szerinti zárószerelvényeket a nem megengedett működtetés ellen alkalmas eszközzel reteszelni és biztosítani is szükséges. E zárószerelvények hajtókerekének eltávolítása nem elegendő.

c) Az a) pont szerinti zárószerelvényeken jól látható, és megfelelően rögzített figyelmeztető táblát is el kell helyezni. A tábla eltávolítása csak a felelős vezető utasítására történhet.

3.5.2.2. A munka megkezdése előtt a veszélyes töltetet, az adott esetre alkalmas és ellenőrzött módon el kell távolítani.

3.5.2.3. A berendezés belsejét megfelelően szellőztetni kell.

3.5.2.4. Az adott esetben feltételezhető minden veszély ellen védekezni kell.

3.5.2.5. A beszállás időtartama alatt csak az illetékes személyek tartózkodhatnak a nyomástartó berendezés környezetében. A beszállás csak felügyelettel végezhető.

3.5.2.6. A beszállásra a legfelső búvónyílást kell használni. A tisztítást felülről lefelé kell végezni.

3.5.2.7. A beszállás alatt csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő villamos eszközök (beleértve a világítást, a vezetékeket és kábeleket) használhatók. Ezeket az üzembentartó biztosítja. Ha kisfeszültségű- vagy leválasztó transzformátorra van szükség, azt a nyomástartó berendezésen kívül kell elhelyezni.

3.5.2.8. Ha munkavégzés közben különleges igénybevétel (pl. hőhatás) van, a munkavégzés megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a hozzátartozó hőmérséklet, a relatív páratartalom és levegő áramlási sebesség értékét meg kell határozni.

3.5.2.9. A munka befejezése után az óvintézkedések akkor szüntethetők meg, ha a felelős vezető ellenőrizte, hogy mindenki elhagyta a berendezés belsejét.

3.6. Egyéb karbantartási tevékenységek

3.6.1. A ritkán használt zárószerelvények működését megfelelő időközönként ellenőrizni kell.

3.6.2. Az oxidáló gázokkal érintkező felületek olaj- és zsírmentességét rendszeresen ellenőrizni kell adott esetben tisztítani kell.

3.6.3. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásos állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.

4. fejezet

Rendkívüli esemény

4.1. Ha a nyomástartó berendezés üzemeltetése közben közvetlen veszélyhelyzet alakul ki (pl. előre nem tervezett vegyi folyamat vagy külső veszélyes hatás következtében), akkor az üzemeltetési utasítás szerint szükséges ellenintézkedéseket meg kell tenni. Így adott esetben a nyomástartó berendezést is üzemen kívül kell helyezni.

Az újraindulás előtt rendkívüli ellenőrzés szükséges, ha a veszélyes állapot során

– a nyomás több mint 10%-kal nagyobb volt, mint a megengedhető üzemi túlnyomás, vagy

– a hőmérséklet a megengedhető üzemi hőmérséklettől bármilyen irányban jelentősen eltért,

– vagy a berendezés megsérült.

4.2. A nyomástartó berendezés kezelésével megbízott személyzet a személyi sérüléssel járó eseményeket, a 4.1. pont szerinti veszélyhelyzetet, a nyomástartó berendezés és biztonsági berendezéseinek meghibásodását vagy sérülését köteles késedelem nélkül az üzemben tartónak jelenteni.

4.3. Az üzemben tartó minden rendkívüli eseményt köteles bejelenteni a hatóságnak.

5. fejezet

Vegyipari nyomástartó létesítmények külön előírásai

A IV. rész 1.-4. fejezeteit vegyipari nyomástartó létesítményekre értelemszerűen alkalmazni kell.

5.1. A vegyi folyamatok biztonsága

5.1.1. Általános előírások

5.1.1.1. A vegyi folyamatok biztonságos irányításának feltételeit a tervezés, létesítés során teljesíteni kell. Ha ez megoldhatatlan, akkor az üzemeltetési előírásokkal (szervezési intézkedésekkel) kell megvalósítani az egyenértékű biztonságot. A szervezési intézkedéseket az üzemeltetési utasításban kell rögzíteni.

5.1.1.2. Az üzembentartó megfelelő műszaki vagy szervezési intézkedésekkel köteles a vegyi folyamatot megengedett határok között tartani. Így zárható ki, hogy a vegyi folyamat során olyan üzemi nyomás vagy üzemi hőmérséklet alakuljon ki, amely a nyomástartó berendezés méretezési nyomásától nagyobb, illetve kívül esik méretezési hőmérsékletén. Ha önműködő műszaki védelem nincs vagy kialakítása indokolatlan nehézségekkel jár, akkor szervezési intézkedésekkel is megvalósítható az azonosan biztonságos eljárás .

5.1.1.3. Ha a nyomástartó berendezésben a melléktermékek vagy maradványok lerakódásokat, illetve kéregképződést és ezért veszélyes állapotot okozhatnak, e veszélyeket el kell hárítani (például a melléktermékek vagy maradványok eltávolításával).

5.1.2. Az adagolási hibák megakadályozása

Adagolási hibát okozhat például, ha nem megfelelő az anyagok minősége, mennyisége, vagy mennyiségaránya, hibás az adagolási sorrend, az adagolási időpont vagy az adagolási sebesség.

Az adagolási hibák megakadályozhatók:

– meghatározott adagolási sebességű adagoló szivattyúval,

– mennyiséghatároló berendezéssel (például meghatározott keresztmetszet szűkítéssel)

– betáplálás-oldali mennyiségméréssel, szintjelzővel, szinthatárolóval, ha ezek a legnagyobb mennyiség elérésekor önműködő beavatkozást indítanak el (például a betáplálást zárják),

– a várható hibák esetén a termék vezetékek reteszelésével.

5.1.3. A vegyi folyamat ellenőrzése

Meg kell akadályozni a vegyi folyamat késedelmes (esetleg meg sem induló) vagy hibás lefutását, amely általában nem megfelelő keveredés, kis kezdő hőmérséklet vagy nem elegendő indítóenergia következménye.

Ez elérhető:

– a keverő működésének ellenőrzésével,

– az előírt és a tényleges hőmérséklet összehasonlításával,

– a hűtőközeg, illetve a hőfelvétel ellenőrzésével,

– anyagmérleg elkészítésével,

ha ezek a műszaki megoldások önműködő beavatkozást indítanak el (például a hő- vagy anyagbetáplálást megszakítják, reakciófékezőt juttatnak be, a reakciókeveréket lefúvatják a szükségtárolóba).

5.1.4. A nyomás és hőmérséklet ellenőrzése

Ha hiba következtében a vegyi folyamat lefutása olyan üzemi nyomást vagy üzemi hőmérsékletet okoz, amely nagyobb, mint a nyomástartó berendezés méretezési nyomása vagy kívül esik a méretezési hőmérsékleteken, akkor olyan nyomás-, illetve hőmérsékletellenőrző berendezést kell alkalmazni, amely a nem megengedett érték elérésekor önműködő műszaki beavatkozást indít el.

6. fejezet

Kazán-létesítmények külön előírásai

A IV. rész 1.-4. fejezeteit kazán-létesítményekre értelemszerűen alkalmazni kell.

E fejezet előírásait értelemszerűen alkalmazni kell a tüzeléssel vagy más módon fűtött – a Rendelet szerinti, túlhevítés veszélyével üzemelő – nyomástartó berendezést tartalmazó létesítményre is.

6.1. A kazán üzembe helyezése

6.1.1. Üzembehelyezés előtt és alatt ellenőrizni kell az üzemkészséget. Az ellenőrzés különösen a rendszer tisztaságára, épségére, tömörségére, a szerelvények állapotára (különösen a vízállásmutatóra, a vízszint-szabályozóra és a vízszint-határolóra, valamint a biztonsági szelep állapotára) és az előírt beállítási értékekre, a műszerekre, a tüzelőberendezésre, a füstcsatornákra, a tűztér és a huzamok szellőztetésére, a tápvíz- és ürítőrendszerre és az irányítástechnikai berendezésekre terjedjen ki.

A közvetlen vízállásmutató és az esetleges távadós vízszintjelző berendezés egyező értéket mutasson.

6.1.2. A kazán csak azt követően tölthető fel, ha belsejéből minden idegen tárgyat eltávolítottak, az ürítő szerelvényt lezárták, az esetleges teletárcsákat eltávolították, minden oldható elemet tömören rögzítettek.

6.1.3. A rendszert az előírt minőségű és hőmérsékletű vízzel, illetve töltettel a megfelelő szintig kell feltölteni. A töltethőmérséklet feleljen meg a kazántest hőmérsékletének. Jelentős hőmérsékletkülönbség estén a feltöltés lassan, különös gondossággal történjen.

6.1.4. A porszén-, gáz- és olajégők csak a tűztér kiszellőztetése után gyújthatók. A levegő- és tüzelőanyagellátást, a tüzelőanyag előmelegítést, a gyújtást, a gyújtó- és főláng lángőrt ellenőrizni kell. Sikertelen gyújtás után a tüzelőanyag ellátást azonnal le kell zárni.

6.1.5. A felfűtés alatt a kazánt a gőz megjelenéséig légteleníteni kell. Ha a kazánban vákuum alakul ki, a légtelenítés csak a légköri nyomás elérését követően folytatható.

6.2. Próbaüzem

6.2.1. A próbaüzem sikeres, jegyzőkönyvezett hideg üzemi reteszpróba után kezdhető.

6.2.2. Próbaüzem során kell beállítani és ellenőrizni a normál üzemre vonatkozó összes, gyártó által előírt, illetve szavatolt jellemzőt. A próbaüzem sikeres, ha a rendszer a normál üzem jellemzőit legalább 24 óráig stabilan tartja.

6.2.3. A próbaüzem menetét, módszerét és a szükséges biztonsági intézkedéseket írásban kell rögzíteni, ez történhet az üzemeltetési utasításban is.

6.2.4. Az üzembentartó a próbaüzem irányításával felelős vezetőt köteles megbízni, aki a próbaüzem menetét részleteiben ismeri és rendellenesség, üzemzavar esetén is képes a veszély elhárítására.

6.2.5. A próbaüzem során is be kell tartani e szabályzat előírásait. Ha ez az adott esetben szerkezeti okokból nem teljesíthető, a biztonságot egyéb módon kell biztosítani.

6.2.5.1. A normál üzemre tervezett biztonsági szerelvények működését fenn kell tartani.

6.2.5.2. Kivételes esetben a biztonsági szerelvények áthidalása vagy kikapcsolása megengedett, ha e nélkül a beállítás vagy ellenőrzés nem valósítható meg. Az áthidalás vagy kikapcsolás időtartama rövid legyen, ez idő alatt a biztonságot egyéb módon kell fenntartani.

6.3. Normál üzem

6.3.1. A kazán létesítmény normál üzemi állapotában biztosítani kell a 2.1. pont előírásainak megfelelő szakmai felügyeletet.

6.3.1.1. A kazán normál üzemi állapota a 6.1. pont szerinti üzembe helyezés megkezdésétől a fűtés lekapcsolását követően a 6.4.3. pont szerinti leállás befejezéséig tart.

6.3.2. A berendezések megközelíthetőségét és a tisztaságot folyamatosan biztosítani kell.

6.3.2.1. Üzemelő kazán helyiségének ajtóit tilos lezárni.

6.3.2.2. Csak az üzemeltetéshez szükséges tárgyak lehetnek a létesítmény területén.

6.3.3. A kazánt az előírt módon és időközökben, rendszeresen tisztítani kell (leiszapolás, salakozás, lefúvatások, szennyezők eltávolítása stb.).

6.3.4. Folyamatosan ellenőrizni kell a kazán rendszerétől függően az egyes szerkezeti elemek (fűtőfelületek, falazat, túlhevítő- és utófűtőfelületek stb.) hőmérsékleti viszonyait.

6.4. A kazán leállítása

6.4.1. A kazán leállítása történhet normál üzemben vagy üzemzavar következtében.

6.4.2. A kazánt üzemzavar esetén le kell állítani.

6.4.2.1. Üzemzavarnak kell tekinteni, ha pl.:

– a biztonsági szerelvények üzemképtelenek,

– a nyomástartó részeknél túlhevülés, alakváltozás, repedés, víz- vagy gőzkifúvás jelentkezik,

– a tápberendezések a szükséges mennyiségű vizet nem biztosítják,

– a tápvíz (töltet) kimaradás esetén,

– az üzemi nyomás – intézkedések ellenére – több mint 10%-kal nagyobb, mint a megengedhető legnagyobb nyomás,

– a vízszint, intézkedések ellenére is, gyorsan süllyed, vagy emelkedik,

– a vízállásmutatók üzemképtelenné válnak,

– a tűztérben, vagy huzamokban robbanás következik be,

– a kazán falazata, tetőzete, burkolata elmozdul, repedezik, tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik, pl. elmozdul, süllyed; több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez,

– a tűztérben a láng ismételten kialszik, huzatszabályozás ellenére is,

– a tüzelőberendezés, vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszer tömörtelensége, vagy más rendellenessége (pl. reteszelő berendezés működése) esetén,

– fogyasztók hirtelen kiesnek, amennyiben ez veszélyt jelenthet.

6.4.2.2. A gőz- és forró víz vezetékek, szerelvények és egyéb berendezések szivárgása esetén, ha a meghibásodás mértéke azonnali leállást nem indokol, az esemény jelentése mellett a személyek védelmére a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni – tekintettel a meghibásodás esetleges terjedésére is.

6.4.2.3. A kazán ismételt üzembe helyezése csak a hiba okának tisztázása, majd a meghibásodás szakszerű kijavítását követő ellenőrzések után történhet.

6.4.3. Normál üzem vagy üzemzavar esetén is be kell tartani a leállítás előírt sorrendjét. A leállás sorrendje általában:

– tüzelés megszűntetése (tüzelőanyag-ellátás megszűntetése is),

– gőzelvétel megszűntetése,

– túlnyomás megszűntetése,

– kazán leszakaszolása a rendszerről, beleértve a párhuzamosan üzemelő kazánokat is,

– tűztér lehűtése,

– huzamok elzárása,

– kazánszerkezet lehűtése,

– nyomás alatti részek megnyitása, ha a nyomás megszűnt,

– leürítés.

6.5. Tápvíz

6.5.1. A biztonságot veszélyeztető és a szerkezetet károsító szennyeződések, lerakódások és korróziós folyamatok megelőzésére és elkerülésére a kazán csak olyan tápvízzel, illetve kazánvízzel üzemeltethető, amelynek minden jellemzője megfelel a gyártó előírásainak.

6.5.2. Az üzembentartó köteles a tápvíz előkészítő berendezés rendeltetésszerű működését és ellenőrzését biztosítani.

6.5.3. Az ellenőrzés során mérni kell:

– az összes keménységet (nk°),

– a hidrogénion koncentrációt (pH) és

– a lúgosságot (p lúgosság).

A szükséges vízmintát az üzemeltetési utasítás szerinti módon és gyakorisággal (általában naponta egyszer)

– a lágyító előtti nyersvízből,

– a lágyító utáni tápvízből,

– a vízállásmutatónál a kazánvízből,

– a leiszapolónál a kazánvízből, és ha van,

– a visszatérő kondenzvízből

kell venni.

6.5.4. Az előírt ellenőrzések, vízminőség vizsgálatok bizonylatait a kazánnaplóhoz kell csatolni.

6.6. Ellenőrző program

6.6.1. Az üzembentartó a gyártó utasítását figyelembe véve határozza meg a kötelező kezelői ellenőrzések terjedelmét, módszerét és időszakait, majd ennek alapján állítja össze az ellenőrzési programot, amely szerint a kazán-üzemet a kezelők ellenőrzik. E tevékenységeket az üzemeltetési utasítás tartalmazza.

6.6.2. Az aláírással hitelesített ellenőrzési bizonylatot a kazánnaplóhoz kell csatolni.

6.7. Kazánnapló

6.7.1. Az üzemeltetés minden eseményét kazánnaplóban (üzemnaplóban) kell rögzíteni, így a tüzeléssel, tüzelőanyaggal, vízelőkészítéssel, vízminőséggel kapcsolatos mérési adatokat, a szolgálatban levő kezelők nevét, az átadás-átvétel körülményeit, a rendszeres és rendkívüli ellenőrzéseket, a kazán állapotával, teljesítményével, karbantartásával kapcsolatos adatokat.

6.7.2. A naplót a felelős vezető naponta köteles kiértékelni és aláírásával hitelesíteni.

6.7.3. A kazánnaplót a helyszínen kell őrizni.

6.7.4. Nincs szükség a kazánnaplóban olyan adatok vezetésére, amelyek utólagos nyomon követése más módon (pl. folyamatirányítási rendszerben) biztosított.

6.8. Karbantartás

6.8.1. A kazán és a kapcsolódó tüzelőberendezés biztonsági szerelvényeinek karbantartását és javítását, majd ezt követő beállítását, ellenőrzését csak szakképzett személy (pl. a gyártó megbízottja) végezheti.

6.8.2. A kazánnaplóhoz kell csatolni a biztonsági szerelvényekkel kapcsolatos, 6.8.1. pont szerint szükséges tevékenységek bizonylatait is.

6.8.3. A 6.8.1. pont nem vonatkozik a biztonsági szerelvények üzemeltetési utasításban előírt – 5.6. pont szerinti – kezelői ellenőrzésére.

6.9. Tisztítás, vegyi kezelés

6.9.1. A kazánt és tartozékait rendszeresen kell tisztítani, a lerakódásokat (vízoldalon a vízkövet és iszapot, füstgáz oldalon a hamut és kormot) el kell távolítani; évenként legalább egyszer, de az üzemviszonyoktól függően többször is.

6.9.2. A tisztítást, mosást úgy kell végezni, hogy a nyomás alatti részek felületén sem mechanikus, sem korróziós ártalom ne keletkezzen. A tisztítás, illetőleg a különféle felületkezelések vegyi eljárással is végezhetők.

6.9.2.1. A kazán belsejébe nyúló minden szerkezetet (pl. az érzékelőket), csatlakozásukkal együtt szintén tisztítani kell, majd előírás szerinti rögzítésüket és mozgó elemeik mechanikus működését ellenőrizni kell.

6.9.2.2. A különösen igénybevett részeket (pl. csonkok, behengerlések, hegesztési varratok környezetét) különös gonddal kell tisztítani, majd ellenőrizni.

6.9.3. A tisztítások után a kazánt és szerkezeteit a kezelő, vagy az üzembentartó által megbízott más személy, belülről ellenőrzi. A kazánt üzembe venni akkor lehet, ha a tisztítás után a berendezések állapota kifogástalan. A tisztítással kapcsolatos tevékenységeket és az ellenőrzés megállapításait részletesen naplózni kell.

6.9.4. A huzamos ideig üzemen kívül helyezendő kazánt kívül-belül alaposan ki kell tisztítani. A korróziós és fagykárok ellen megfelelő intézkedéseket kell tenni.

6.9.5. Az esedékes hatósági belső ellenőrzés előtt – az előírt tisztítás mellett – sem töltet-, sem tűztéroldali felületvédelem nem alakítható ki. A nyomásra igénybevett szerkezeti elemek károsodása, különösen a korrodált felületek a hatósági belső ellenőrzés előtt nem változtathatók meg.

6.9.6. A vegyi kezelés fajtáját, gyakoriságát a kazán típusa, üzemmódja, és a technológiai igények függvényében kell meghatározni.

6.9.7. A tisztítást és vegyi kezelést csak szakképzett személyek végezhetik, az alkalmazott anyagokra és eljárásra vonatkozó óvórendszabályok betartásával, a hatóság által jóváhagyott eljárással.

6.9.8. A tisztítás során keletkező anyagok biztonságos eltávolításáról az üzembentartó köteles gondoskodni.

6.10. Rendkívüli esemény

A személyi sérüléssel járó balesetek mellett rendkívüli eseménynek tekintendő a kazán, a tágulási tartály és a füstgáz áramban lévő tápvízelőmelegítő, gőz-túlhevítő nyomás alatti részeinek sérülése.

7. fejezet

Töltő-létesítmény külön előírásai

A IV. rész 1.-4. fejezeteit töltő-létesítményekre értelemszerűen alkalmazni kell.

7.1. Általános előírások

7.1.1. A töltő létesítményt minőségügyi rendszer alkalmazásával kell üzemeltetni. A minőségügyi rendszerbe be kell építeni a mérőeszközök felügyeletét is. A rendszer működését a tanúsító szervezet legalább háromévenként ellenőrizze.

7.2. Kezelés

7.2.1. A szállítható nyomástartó berendezés töltési feltételei

7.2.1.1. A szállítható nyomástartó berendezést csak akkor tölthető, ha

– megfelel a jogszabály[32] előírásainak és a következő időszakos ellenőrzés megadott időpontja (év) még nem múlt el vagy

– megfelel a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó jogszabály[33] előírásainak.

7.2.1.2. ha beleértve szerelvényeit is, nincs olyan hiányossága, amely személyeket vagy a környezetet veszélyeztetné.

Az olyan szállítható nyomástartó berendezést, amely hiányos jelölésű vagy láthatóan sérült, ki kell zárni az újratöltésből. Ellenőrizni kell a csatlakozás csavarmenetének épségét.

7.2.1.3. Ha a szállítható nyomástartó berendezés állapotából belső korrózióra lehet következtetni, akkor nem tölthető és ellenőrizni kell.

a) A korróziós károsodás elkerülésére biztosítani kell, hogy a szállítható nyomástartó berendezésben újratöltés előtt ne legyen olyan mennyiségű folyadék, amely veszélyes korróziót válthat ki. Korrozív vagy alacsony harmatpontú töltet esetében különösen gondosan kell eljárni.

b) Hidrogén, oxigén, és e gázok minden elegye, valamint a vízzel érintkezve korrodáló hatású gáz csak megfelelő szárítás után, száraz szállítható nyomástartó berendezésbe tölthető.

7.2.1.4. Oxidáló töltet esetében a gáz által érintett szerelvény felületek olaj és zsírmentesek legyenek.

7.2.1.5. Ha a töltet és a levegő kölcsönhatása veszélyes (különösen a hidrogén, továbbá a gyúlékony és maró gázok), a töltés feltétele, hogy a szállítható nyomástartó berendezésben a gáz maradéknyomása észlelhető legyen, különben a töltés előtt a berendezést ki kell üríteni, vagy megfelelő gázzal ki kell öblíteni.

7.2.2. A töltést megelőző tevékenységek

7.2.2.1. A szállítható nyomástartó berendezést a töltésre, ill. elszállításra olyan helyen kell előkészíteni, ahol az esetleges menekülést és mentést nem akadályozza. Tilos az előkészítés átjáróban, áthajtóban és lépcsőházban.

7.2.2.2. A fokozottan tűzveszélyes töltetű szállítható nyomástartó berendezés töltése előtt gondolkodni kell az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről.

7.2.2.3. A szállítható nyomástartó berendezés, – különösen, ha a töltet cseppfolyós halmazállapotú – csak a megengedett hőmérsékletig melegíthető/hűthető, a veszélyes nyomás- és anyagváltozások megakadályozására.

a) A melegítés/hűtés ellenőrzött módon történjen.

b) A szállítható nyomástartó berendezés vagy egyes részeinek eljegesedését tilos nyílt lánggal vagy izzó tárgyakkal megszüntetni, továbbá fokozottan tűzveszélyes töltet esetében a töltetgyulladást lehetőségét is ki kell zárni.

7.2.2.4. Ha a töltővezetékben különböző töltési nyomások lehetnek, akkor a kisebb működési nyomású biztonsági szelep (lásd: a II. rész 6.2.1.12. pontját) kizárható, de meg kell győződni arról, hogy a kisebb nyomással történő töltés előtt e biztonsági szelep zárószelepe nyitva legyen.

7.2.3. Töltés

7.2.3.1. A szállítható nyomástartó berendezés csak a megadott töltettel és az adataiból (nyomás, súly vagy térfogat) adódó gázmennyiséggel tölthető.

7.2.3.2. Ha a szállítható nyomástartó berendezést nyomás alapján töltik, akkor a töltés alatt a nyomás ellenőrzésére két egymástól független, a tápvezetékhez csatlakozó nyomásmérő szükséges.

a) Ha a töltés egy nyomásfokozatban történik, a második nyomásmérő helyett – a megengedett töltő nyomásra beállított – nyomáshatároló alkalmazható.

b) Ha a töltés hőmérséklete kisebb, mint 15 ^oC, a töltő nyomást ennek figyelembe vételével úgy kell megállapítani, hogy a megengedhető nyomáshatárt (a szállítható nyomástartó berendezés legnagyobb megengedhető nyomását) tilos átlépni.

7.2.3.3. A cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz töltetű szállítható nyomástartó berendezést tömegre kell tölteni. A jogszabály[34] megadott töltési fok maximális érték. A töltési eljárásra és a mérlegelés pontosságára figyelemmel kell a megadott töltési fokot tartani.

a) Az acetilén-palack a hatóság jóváhagyásával nyomás alapján is tölthető.

b) A cseppfolyósított gáz töltetű szállítható nyomástartó berendezés térfogatosan is tölthető, ha a folyamatos szintjelző mellett második szintjelző is van, és a gázsűrűség a töltési állapotban ismert.

7.2.3.4. Ha a mobil tartány töltése hosszabb ideig szünetel (pl. éjszakra, munkaszüneti napon), akkor a tartány és a töltőlétesítmény között a vezetékcsatlakozást meg kell szüntetni. Ez nem vonatkozik a gáztalanító vezetékre. A gáztalanító vezeték csatlakozását kötelező fenntartani fokozottan tűzveszélyes vagy nagyon mérgező cseppfolyósított mélyhűtött gáztöltetek esetében.

7.2.3.5. A túltöltött szállítható nyomástartó berendezést veszélytelenül a megengedett töltőmennyiségre kell üríteni, majd el kell végezni a töltőmennyiség újbóli ellenőrzését.

7.2.4. A töltést követő tevékenységek

7.2.4.1. A megtöltött szállítható nyomástartó berendezés tömegét – a jogszabály[35] szerinti kivételekkel – hitelesített mérleggel ellenőrizni kell.

a) Az ellenőrző mérést közvetlenül a töltési folyamat befejezés után kell végrehajtani.

b) A töltő- és ellenőrző mérés ugyanazon a mérlegen is elvégezhető, ha a mérleget az üzembentartó rendszeresen ellenőrzi és az üzemnaplóból az időpontok megállapíthatók.

7.2.4.2. A kémiailag instabil töltet esetében a töltés és az azt követő szállítás alatt a veszélyes vegyi folyamatokat meg kell akadályozni. A szükséges intézkedéseket az üzemeltetési útmutatóban kell előírni.

7.2.4.3. A töltés után meg kell győződni a szállítható nyomástartó berendezés és szerelvényei előírásos állapotáról (a zárószerelvények tömörségét és adott esetben a védősapka rögzítését kell ellenőrizni). A belső tömörséget, pl. habképző közeggel vagy vízbe merítéssel – zárt szerelvénynél és záranya nélkül – kell ellenőrizni. A külső tömörség a töltés végén ellenőrizhető.

7.2.4.4. A töltő létesítményben a 7.2.2. pont szerinti – valamilyen hiányosság miatt kiselejtezett –, és a töltésre alkalmas szállítható nyomástartó berendezéseket külön kell raktározni, kizárva az összecserélés lehetőségét. A szerkezeti hibákra visszavezethető sérüléseket a hatóságnak jelenteni kell.

7.2.4.5. Nyilvántartás

Minden töltésről nyilvántartást kell vezetni. Ez tartalmazza:

– a töltés időpontját,

– a szállítható nyomástartó berendezés azonosítási adatait és az üzembentartó adatait,

– a legnagyobb megengedhető töltetmennyiséget az adattábla alapján,

– a töltet mennyiség meghatározásának módját,

– a ténylegesen betöltött mennyiséget a töltő- és ellenőrző-mérések alapján (az ellenőrzéshez szükséges egyéb adatokkal együtt: a mérleg száma, és pl. nyomás, tömeg, térfogat, hőmérséklet),

– megjegyzések a rendellenességekről és az intézkedésekről.

Az 5. franciabekezdés adataiból azok az adatok (pl. nyomás, súly, térfogat, hőmérséklet és a mérleg száma) is kitűnjenek, amelyek az egyértelmű utólagos ellenőrzést lehetővé teszik.

7.3. Karbantartás

7.3.1. A hajlékony vezetékek ellenőrzése

A hajlékony vezetékek (tömlők és hajlékony fémcső) üzembiztos állapotát (épségét és tömörségét) legalább félévente ellenőrizni kell.

Az ellenőrzés tartalmazza:

– az állapot-ellenőrzést (szemrevételezéssel) kívülről, és lehetőleg a belső oldalon is.

– a tömörségellenőrzést beépített állapotban, saját töltettel, töltés közben.

7.4. Rendkívüli esemény

7.4.1. Ha a töltőberendezés üzemzavara személyeket veszélyeztet, akkor előírás szerint le kell állítani, adott esetben a mobil tartányt a biztonsági távolságon kívülre kell áthelyezni.

7.4.2. Az üzembentartó a töltő-létesítményben bekövetkezett, minden rendkívüli eseményt – a 4. fejezet szerint – köteles bejelenteni a hatóságnak. A személyi sérüléssel járó balesetek mellett rendkívüli eseménynek tekintendő a legalább 1 liternél nagyobb űrtartalmú szállítható nyomástartó berendezés felhasadása, robbanása.

V. rész

Javítás, átalakítás

Az V. rész vonatkozik a Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó létesítmények javítására, átalakítására.

Javítási, átalakítási dokumentáció

1.1. A javítási, átalakítási dokumentációnak alkalmasnak kell lennie a beavatkozás utáni állapot és az eredeti állapot biztonsági szintjének összehasonlító értékelésére.

1.2. A javítási, átalakítási dokumentáció tartalmi követelményeit a jogszabály[36] határozza meg.

1.3. A javítási, átalakítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a vonatkozó szakmai irányelveket és szabványokat.

1.4. Az üzemben tartó, a rendkívüli ellenőrzést megelőzően a javítási, átalakítási dokumentációt kettő példányban nyújtja be a dokumentáció alkalmasságának ellenőrzése céljából a hatósághoz.

1.5. A hatóság a dokumentáció átvizsgálása alapján

– külön előírásokat tehet,

– szakértői vizsgálatot rendelhet el,

– engedélyezi a dokumentáció szerinti javítás, átalakítás megkezdését.

1.6. A javítási, átalakítási dokumentáció alkalmasságának ellenőrzése során, a rendkívüli ellenőrzést megelőzően a hatóság előírja azokat a hatósági vizsgálatokat, amelyeket a javítás, átalakítás eredményének ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek az ellenőrzéseknek (szerkezeti ellenőrzés, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő eredményű elvégzése előfeltétele az újbóli használatbavételi engedély megadásának.

1.7. Nem kell a javítási dokumentációt előzetesen ellenőrzésre a hatósághoz benyújtani abban az esetben, ha a javítás az eredetileg fennálló biztonsági körülményekben hátrányos változást nem okozhat.

VI. rész

Bejelentés, besorolás, nyilvántartásba vétel

Az VI. rész vonatkozik a Rendelet hatálya alá tartozó létesítmények létesítésének, használatbavételének, javításának, átalakításának, megszüntetésének, valamint azokkal kapcsolatos rendkívüli események bejelentésére, továbbá a rendelet hatályba lépése előtt használatba vett létesítmények besorolására.

1.1. Létesítés, használatbavétel bejelentése

1.1.1. A Rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket és létesítmények létesítését és használatbavételét az üzembentartó e szabályzat 3. függelékében található „bejelentő borítólap”, „nyomástartó berendezés bejelentőlap” és „kazán bejelentőlap” formanyomtatványok felhasználásával, kettő példányban, a berendezések jogszabályban előírt megfelelőség-tanúsítványai (és a gyártó által a berendezéshez adott műszaki dokumentáció) alapján, berendezésenként köteles a hatóságnak bejelenteni. A létesítési engedélyezésre kötelezett berendezések bejelentő lapja a létesítési engedélyezési dokumentáció részét képezi.

1.1.2. Az olyan létesítményt, mely több berendezésből áll, berendezésenként kell bejelenteni. Ez vonatkozik a besorolás szempontjából csővezetéknek minősülő, de funkcionálisan technológiai berendezésként használt tételekre is.

1.1.3. A Rendelet hatálya alá tartozó technológiai csővezetékeket nem kell külön bejelenteni. Nyilvántartásuk az üzemben tartó kötelezettsége.

1.1.4. A létesítési engedélyezésre nem kötelezett berendezések létesítés körülményeit a felügyelő, e szabályzat előírásainak figyelembe vételével ellenőrizheti, azok betartására kötelezheti az üzemben tartót.

1.1.5. A Rendelet hatályba lépése előtt használatba vett létesítményeket az 1.1.1. - 1.1.3. pontban foglaltaknak megfelelően kell bejelenteni. Létesítési engedély kérelmet nem kell benyújtani a hatósághoz. A felügyelő, a Rendelet hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok előírásainak figyelembe vételével, a létesítés körülményeit ellenőrizheti, azok betartására kötelezheti az üzemben tartót.

1.2. Javítás, átalakítás bejelentése

1.2.1. Rendelet hatálya alá tartozó berendezések és létesítmények javítását, átalakítását az üzembentartó előzetesen, e szabályzat 3. függelékében található „változás bejelentőlap” formanyomtatványon, kettő példányban köteles bejelenteni a hatóságnak. Egyúttal a Rendeletben előírt rendkívüli ellenőrzést is kérelmeznie kell az üzembentartónak a hatóságtól.

1.2.2. Az üzemben tartó, a rendkívüli ellenőrzést megelőzően a javítási, átalakítási dokumentációt kettő példányban nyújtja be a dokumentáció alkalmasságának ellenőrzése céljából a hatósághoz, az V. részben foglaltaknak megfelelően.

1.3. Változások bejelentése

1.3.1. Az üzemben tartó, e szabályzat 3. függelékében található „változás bejelentőlap” formanyomtatványon kettő példányban köteles bejelenteni a hatóságnak, a berendezés üzemeltetésének tartós (egy évet meghaladó) szüneteltetését, az üzemeltető vagy a tulajdonos megváltozását.

1.3.2. Az üzemben tartó, e szabályzat 3. függelékében található „változás bejelentőlap” formanyomtatványon kettő példányban köteles bejelenteni a hatóságnak a berendezések létesítési körülményeinek megváltoztatását, a berendezések áttelepítését, valamint megszüntetését (leszerelés, eladás, selejtezés). A létesítési engedélyezésre kötelezett berendezések esetében, a körülmények megítélhetősége érdekében az üzemben tartónak előzetesen kérelmeznie kell a hatóságtól, kettő példány dokumentáció benyújtásával (műszaki dokumentáció, szakhatósági hozzájáruló nyilatkozatok), a Rendeletben előírt létesítési engedély módosítását, illetve a megszüntetési engedélyt.

1.4. Rendkívüli esemény bejelentése

Az üzembentartó a Rendelet hatálya alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket a IV. rész 4. fejezetének megfelelően e szabályzat 3. függelékében található „rendkívüli esemény bejelentőlap” formanyomtatványon, kettő példányban, köteles írásban bejelenteni a hatóságnak.

1.5. Berendezések és létesítmények hatósági felügyelet alá sorolása

A hatóság, az üzembentartó által az 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentett berendezéseket és létesítményeket a III. rész 1.4. pontja alapján, valamint a Rendelet 21.§ (2) bekezdése és mellékletének 7. pontja szerint sorolja hatósági felügyelet alá.

1.6. Nyilvántartásba vétel

1.6.1. A hatóság az üzembentartó által az 1.1. pont szerint bejelentett létesítményeket nyilvántartásba veszi. A hatóság az üzembentartót a bejelentő lapok másodpéldányainak visszaküldésével a nyilvántartásba vételről értesíti. A létesítmények gyártómű által biztosított műszaki dokumentációját az üzemben tartó köteles megőrizni.

1.6.2. A hatóság a Rendelet hatályba lépése előtt használatba vett, és érvényes engedéllyel rendelkező berendezéseket az üzembentartó 1.1. pont szerinti bejelentése alapján, azok érvényes használati engedélyének idején belül sorolja át, valamint módosítja nyilvántartásukat. A berendezés használati engedély (továbbiakban: gépkönyv) másodpéldányának mellékleteit az átsorolás után az üzemben tartónak átadja. A gépkönyv másodpéldányát, a megelőző hatósági bejegyzésekkel, a hatóság a berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

1.6.3. A hatóság a nyilvántartásba vett létesítményekről e szabályzat 5. függelékében található „nyomástartó berendezés nyilvántartó lap” és „kazán és fűtött nyomástartó berendezés nyilvántartó lap” formanyomtatványokat állít ki két példányban, melyeknek egy példányát az üzemben tartónak a bejelentő lapok másodpéldányainak visszaküldésével együtt átadja. A nyilvántartó lap hátoldala tartalmazza a továbbiakban elvégzendő időszakos ellenőrzések nyilvántartását. A hatóság az 1.2. – 1.4. pontban felsorolt esetekben, a nyilvántartó lap üzemben tartói példányát bevonja. A szükséges módosítások átvezetése és esetleges ismételt használatbavételi engedélyezés után a nyilvántartó lap üzemben tartói példányát az üzemben tartónak átadja.

1.6.4. Az időszakos ellenőrzések elvégzését a felügyelő e szabályzat 4. függelékében található „időszakos ellenőrzések” formanyomtatvány kitöltésével dokumentálja, és sikeres eredményének nyilvántartásba vételét az 1.3. szerinti nyilvántartó lapra rávezeti.

1. Függelék (informatív)

Fogalom meghatározások logikai csoportosításban

Átalakítás, javítás

Átalakítás: minden átalakítás és javítás, amely a felügyelet alá tartozó létesítmény biztonságát befolyásolja;

Jelentős átalakítás: minden átalakítás, amely a felügyelet alá tartozó létesítményt úgy változtatja meg, hogy az a biztonsági jellemzőit tekintve új létesítménynek tekinthető.

Ellenőrzés

Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó létesítményre és a töltő-létesítményre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a helyszín összevetésével;

Belső ellenőrzés: általában szemrevételezésen alapuló belső ellenőrzés, a berendezés üzemen kívüli, környezeti hőmérsékletű, tiszta és nyitott állapotában; belső ellenőrzés során egyúttal külső ellenőrzést is kell tartani;

Külső ellenőrzés: az üzemben levő berendezés általában szemrevételezésen és működési próbákon alapuló ellenőrzése, beleértve a nyomástartó tartozékok és biztonsági szerelvények ellenőrzését is;

Tömörség ellenőrzés: vízzel vagy semleges gázzal, a próbanyomás értékén tartott, megadott időtartamú szivárgás ellenőrzést jelent. A próbanyomás értéke az alkalmazott eljárás függvénye, de legfeljebb a berendezés legnagyobb megengedhető nyomása.

Szilárdsági nyomás-próba (a továbbiakban: nyomáspróba): általában vízzel, vagy indokolt esetben gázzal, a próbanyomás értékén tartott, megadott időtartamú szilárdság ellenőrzést jelent. A próbanyomás értékét a gyártó állapítja meg. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű ellenőrzéssel helyettesíthető.

Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben, vagy hónapban megadva;

Létesítmény

Telepített nyomástartó berendezés: a külön jogszabályban[37] meghatározott nyomástartó berendezés és rendszer, valamint egyszerű nyomástartó edény,

Nyomástartó létesítmény: telepített nyomástartó berendezések kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően

Gáz: olyan anyag, amelynek kritikus hőmérséklete kisebb, mint 50 ^oC, vagy a gőznyomása 50 ^oC-on nagyobb, mint 3 bar abszolút nyomás (e meghatározás vonatkozik a gázkeverékre és a ciánhidrogénre is);

Nyomástartó létesítmény: telepített nyomástartó berendezések kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza; a nyomástartó létesítményhez tartozik az építmény (építményrész), illetőleg a felszín alatti vagy felszín feletti terület

– ahol annak nyomástartó berendezéseit, tartozékaival, biztonsági szerelvényeivel együtt elhelyezik,

– ahol az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzik,

– amely a nyomástartó létesítmény és környezete kölcsönös biztonsága miatt szükséges.

Hűtő létesítmény: zárt körfolyamatban, cseppfolyós, illetve gázhalmazállapotú hűtőközeggel, kompressziós elven működő nyomástartó létesítmény;

Kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy – tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő – nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 ^oC-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál.

Vegyipari nyomástartó létesítmény: nyomástartó létesítmény, amelyben kémiai technológiai - és az ezekhez szükséges fizikai - folyamatok mennek végbe.

Töltő-létesítmény:

a) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésből a tároló nyomástartó berendezésbe töltő berendezés és üzemi szerelvényei;

b) a szállítható nyomástartó berendezést töltő berendezés és üzemi szerelvényei;

Töltet

Levegőnél könnyebb gáz: (e rendelet létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) az a gáz, amelynek sűrűsége a nyomástartó edényből történő kiáramlás után, a mindenkori gázhőmérsékleten és környezeti nyomáson kisebb, mint 1,2 kg/m³;

Levegőnél nehezebb gáz: (e rendelet létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) az a gáz, amelynek sűrűsége a nyomástartó edényből történő kiáramlás után, a mindenkori gázhőmérsékleten és környezeti nyomáson nagyobb, mint 1,3 kg/m³;

Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: az a gáz, amelynek a környezeti hőmérséklet alatt bekövetkező cseppfolyósított halmazállapotát hűtéssel, elpárologtatással vagy hőszigeteléssel tartják fenn;

Veszélyes töltet: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[38] szerinti töltet;

Veszélyes gáz töltet: (e szabályzat létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[39] szerinti gáz töltet;

Fokozottan tűzveszélyes gáz: az olyan gáz, amely környezeti nyomáson és hőmérsékleten a levegővel érintkezve gyúlékony;

Oxidáló gáz: az a gáz, amely más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót okoz. E rendelet létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából: a levegő gázhalmazállapotban nem, cseppfolyós halmazállapotban viszont e csoportba tartozik.

Mérgező töltet: (e rendelet létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[40] szerint nagyon mérgező és mérgező töltet;

Mérgező gáz töltet: (e rendelet létesítésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása szempontjából) a jogszabály[41] szerint nagyon mérgező és mérgező gáz töltet;

Egészségkárosító gáz: a jogszabály[42] szerinti gáztöltet;

Védőövezet

Elhelyezési távolság: a nyomástartó berendezések és/vagy egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága;

Védőtávolság: a nyomástartó- vagy a töltő-létesítmény és a veszélyforrás (szomszédos berendezések, létesítmények, építmények, közforgalmi utak) között szükséges legrövidebb vízszintes távolság, amelynek célja a nyomástartó- vagy a töltő-létesítmény védelme, különösen a tűztől és káros mechanikai hatásoktól;

Biztonsági távolság: a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó- vagy töltő-létesítmény környezetét védi a (biztonsági értékelésben) meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától. A biztonsági távolságon kívül a veszélyes gázkoncentráció kizárható.

A biztonsági távolság vízszintes és függőleges irányú lehet.

A védett létesítmények:

– közutak,

– lakóépületek,

– a telekhatáron belüli és kívüli létesítmények, amelyekben rendszeresen emberek tartózkodnak, akik védelmére azonban üzemzavarra jellemző gázkibocsátás esetére nem történik óvintézkedés.

Robbanóképes légtér: az éghető gázok, gőzök, ködök (aerosolok) vagy porok levegővel alkotott olyan keveréke, amelyben normál körülmények között, gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre;

Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során robbanóképes (veszélyes gázkoncentrációjú) légtér kialakulhat;

Potenciálisan egészségkárosító környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során egészségkárosító (veszélyes gázkoncentrációjú) légtér kialakulhat;

Potenciálisan veszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során veszélyes gázkoncentráció (robbanóképes vagy egészségkárosító légtér) kialakulhat.

Veszélyes anyag kibocsátás

Kibocsátási mérték: a kibocsátó forrásból egységnyi idő alatt kiszabaduló veszélyes töltet mennyisége;

Kibocsátó forrás: ahonnan veszélyes töltet szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy veszélyes gázkoncentráció képződhet.

a) normál üzemre jellemző kibocsátó forrás (a kibocsátás időpontja esetenként, mértéke általában meghatározható), pl.:

– oldható csatlakozás (pl. töltőcsatlakoztatás, -oldás),

– légtelenítő és légző vezeték,

– mintavevő nyílás,

– tengelyátvezetés;

b) üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás (jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke esetenként meghatározható), pl.:

– csőtörés,

– csővezeték szivárgása,

– hegesztési varrat repedése,

– hibás kezelés,

– karimás kötés repedése,

– oldható csatlakozások tömörtelensége,

– szerelvények meghibásodása,

– túltöltés.

Ha a kibocsátási mérték meghatározható, a biztonsági távolság ennek alapján méretezhető is.

Ha a kibocsátási mérték nem határozható meg, akkor a veszélyelemzés és a biztonsági értékelés során kell megállapítani a káros hatásokat csökkentő megelőző teendőket (pl. szigorúbb követelmények előírását a méretezésre, gyártásra, szerelésre, ellenőrzésre).

Az olyan kibocsátó forrást, amelyet ésszerűen kizárható üzemzavar vált ki, nem kell figyelembe venni.

c) működő biztonsági berendezés, mint kibocsátó forrás (jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke meghatározható, a kibocsátott veszélyes töltet biztonságos kezelése, elvezetése megoldott);

Megfelelő szellőzés: megfelelő a szellőzés, ha sem veszélyes, sem egyéb egészségkárosító gázkoncentráció, valamint veszélyes mértékű oxigéndúsulás vagy -hiány normál üzemben nem alakulhat ki;

Műszaki tömörség: a kibocsátási forrás alkalmas tömörségellenőrzési módszerrel meghatározott kibocsátás mértéke olyan, hogy veszélyes gázkoncentráció nem alakulhat ki. A tömörség műszaki megoldással vagy rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással is biztosítható.

Veszélyes gázkoncentráció

– fokozottan tűzveszélyes gáz esetén az alsó robbanási (gyulladási) határkoncentráció;

– egészségkárosító gáz esetén a jogszabály[43] szerint egészségkárosító hatású gázkoncentráció.

Egyéb

Földdel takart nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amelyet részben vagy egészben föld vagy homok takar, abban az esetben is, ha részben vagy egészben a terepszint felett helyezkedik el;

Földdel takart gáz töltetű nyomástartó edény: az előző pontban foglaltaktól eltérően az a gáz töltetű nyomástartó edény, amelyet mindenütt legalább 0,5 m rétegvastagságban föld vagy homok takar, abban az esetben is, ha az egyik edényfenekét nem takarja teljesen föld, de ez az edényfenék tűzterhelés ellen védett;

Föld feletti nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amely a környezeti terep szintjén vagy afelett, helyiségben vagy szabadtéren, föld- vagy homoktakarás nélkül helyezkedik el;

Gáztömör építészeti elválasztás: olyan építészeti elválasztás, amely megakadályozza a veszélyes mértékű gázáthatolást (pl. betonfal, két oldalon vakolt téglafal);

Használatba vétel: az üzembentartó a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet hatálya alá tartozó – létesítési engedélyezésre kötelezett – létesítményt az első üzembe helyezést megelőző ellenőrzést követően – hatósági engedély alapján – üzemeltetheti;

Kezelési hely: az a munkaterület, ahol a nyomástartó berendezés vagy létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet végeznek.;

Normál üzem: üzemállapot, amely során a berendezést, létesítményt a tervezett, és a gyártó által előírt üzemi jellemzőkkel használjuk;

Próba üzem: üzemállapot, amely során – pl. az első üzembe helyezés előtt, vagy karbantartást követően – a létesítmény egészének, vagy egyes részeinek, valamint biztonsági szerelvényeinek beállítását és előre meghatározott program szerinti, üzemi működését ellenőrzik. A sikeres próbaüzem igazolja, hogy a létesítmény berendezései külön-külön és együttesen is megfelelnek a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a létesítmény műszaki értelemben üzembe helyezhető.

Üzemeltetés: a létesítménnyel kapcsolatos minden tevékenység, így a normál üzem (beleértve az üzembe helyezést és a leállítást), az átmeneti üzemen kívül helyezés, a karbantartás, javítás és tisztítás, az átalakítás, az üzemzavar elhárítás és az üzembentartói ellenőrzések, továbbá a hatósági ellenőrzések feltételeinek biztosítása, – a létesítés, az első üzembe helyezést megelőző próbaüzem, és a megszűntetés kivételével;

Üzemzavar: biztonságtechnikai szempontból jelentős eltérés a normál üzemtől, pl.: jellemző határérték túllépése,

Ésszerűen feltételezhető üzemzavar: az üzemben tartó kötelezettsége szempontjából olyan üzemzavar, amely még nem jár olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli eseménynek, amely a létesítmény üzemelése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely a létesítményen belül, illetve azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet.

Tűzterhelés: a jelenlévő és beépített éghető anyag, amely tűz esetén potenciális veszélyt jelent a létesítményre. Számszerű értéke: az éghető anyag tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre számított értéke (MJ/m²). A zárt nyomástartó berendezésben, vagy szállítható nyomástartó berendezésben lévő éghető anyag nem jelent tűzterhelést.

2. Függelék (informatív)

A helyiség szellőztetéshez szükséges levegőmennyiség meghatározása, veszélyes gáz kibocsátóforrás esetében

Az összefüggés a megfelelő szellőzés biztosításához szükséges levegőmennyiséget adja, ha a kibocsátó forrás maximális tömegáramát a normál üzemre jellemző kibocsátási mértékkel vesszük számításba. Vész-szellőzés esetében az üzemzavarra jellemző kibocsátási mérték a számítás alapja.

,

ahol

f – a levegőáramlás, az öblítés homogenitására, a helyiség geometriára jellemző tényező, értéke: 1-5 között választható, “1” az ideális áramlási viszonyokra, míg “5” a kedvezőtlen, holtterekkel jellemzett áramlásokra használt határérték;

k_megeng.=0,5 – biztonsági tényező, (időben, térben változó koncentráció, érzékelő hibája)

c_határ – veszélyes (határ) koncentráció, 20 ^oC-on, g/m³;

T_levegő – maximális helység léghőmérséklet, K;

Ġ_max – veszélyes gáz kibocsátó forrás kibocsátási mértéke (maximális tömegárama), g/perc;

V_min – szellőztető levegő minimális térfogatárama, m³/perc;

3. Függelék (informatív)

Bejelentőlap minták

(A megfelelő □ -be X írandó.)

	Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség _____________________________________ _____________________________________
Bejelentő borítólap 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez		B

Adatszolgáltató tölti ki

Létesítési hely		Neve: ________________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Hrsz: _______________			EOV koordináták: X = _____________ m, Y = ______________ m
Postacíme: _______________________________________________________
Üzemeltető		Neve: ________________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Adatszolgáltatásért felelős neve: ___________________________								Beosztása: _____________
Telefon: ______________				Fax: ______________		E-mail: ________________________
Tulajdonos		Neve: ________________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Adatszolgáltatásért felelős neve: ___________________________								Beosztása: _____________
Telefon: ______________				Fax: ______________		E-mail: ________________________
Csatolt létesítményi betétlapok száma:
Kazán: _______ db	Nyomástartó: _______ db				Csővezeték. _______ db		Töltő: _______ db		Összesen: _______ db

_____________ _______________________ ______________

Kitöltés dátuma Felelős személy neve, beosztása P.H. Aláírás

Hatóság tölti ki

Létesítési hely kódja:

Üzemeltető kódja:

Tulajdonos kódja:

Iktató szám: ________________ Dátum: _______________ P.H. _______________

területi igazgató

	Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség _____________________________________ _____________________________________
Nyomástartó berendezés bejelentőlap		Ny

Üzemben tartó tölti ki

BERENDEZÉS ADATAI								Sorszám: _________
Típus, megnevezés: _______________________				Gyártó neve: ___________________________________ címe: ___________________________________
Gyári szám: _____________			Gyártási év: _______			Max. üzemi nyomás: ______ bar		Összes térfogat: ________ liter
Terek:					Töltetek:
Száma:	Nyomása:	Térfogata:			Megnevezése:		Halmazállapota: gáz folyadék		Veszélyes: igen nem
I. _____ bar __________ liter II. _____ bar __________ liter III. _____ bar __________ liter					_____________ □ □ □ □ _____________ □ □ □ □ _____________ □ □ □ □

_____________ ____________________________ ________________

Kitöltés dátuma Adatszolgáltatásért felelős személy neve P.H. Aláírás

Hatóság tölti ki

Létesítési hely kódja:
A berendezés besorolása a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint:
A megadott adatok alapján:	A berendezés besorolása:	Ciklusidők:
PS x V = ____________	□ bejelentésre kötelezett □ ellenőrzésre kötelezett	Külső ellenőrzés: _____ év Belső ellenőrzés: _____ év Szilárdsági ellenőrzés: _____ év
Következő hatósági ellenőrzés határideje:
Külső ellenőrzés: év, hó, nap	Belső ellenőrzés: év, hó, nap	Szilárdsági ellenőrzés: év, hó, nap
Iktató szám: ________________ Dátum: _______________ P.H. _______________ területi igazgató

	Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség _____________________________________ _____________________________________
Kazán bejelentőlap		K

Üzemben tartó tölti ki

BERENDEZÉS ADATAI									Sorszám: _________
Típus, megnevezés: _______________________					Gyártó neve: ___________________________________ címe: ___________________________________
Gyári szám: _____________		Gyártási év: _______				Max. üzemi nyomás: ______ bar			Összes térfogat: ________ liter
Töltet:	Teljesítmény:			Fűtött felület:			Kiegészítő fűtött felület:
□ gőz □ forró víz □ egyéb	_________ t/h _________ kW			besugárzott: ________ m^2 konvektív: ________ m^2 összes: ________ m^2			tápvíz előmelegítő: _______ m^2 gőztúlhevítő: _______ m^2 levegő előmelegítő: _______ m^2
Tüzelő berendezés:
Típus, megnevezés: _______________________			Tüzelő, fűtő anyag: _______________________					Együttes üzem tanúsítója: _______________________

_____________ ____________________________ ________________

Kitöltés dátuma Adatszolgáltatásért felelős személy neve P.H. Aláírás

Hatóság tölti ki

Létesítési hely kódja:
A berendezés besorolása a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint:
A megadott adatok alapján:	A berendezés besorolása:	Ciklusidők:
PS x V = ____________	□ bejelentésre kötelezett □ ellenőrzésre kötelezett	Külső ellenőrzés: _____ év Belső ellenőrzés: _____ év Szilárdsági ellenőrzés: _____ év
Következő hatósági ellenőrzés határideje:
Külső ellenőrzés: év, hó, nap	Belső ellenőrzés: év, hó, nap	Szilárdsági ellenőrzés: év, hó, nap
Iktató szám: ________________ Dátum: _______________ P.H. _______________ területi igazgató

	Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség _____________________________________ _____________________________________
Változás bejelentőlap 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez		VB

Üzemben tartó tölti ki

Létesítési hely		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Hrsz: _______________			EOV koordináták: X = _____________ m, Y = ______________ m
Postacíme: _______________________________________________________
Üzemeltető		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Tulajdonos		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
A bejelentés jellege:						Létesítmény:	Töltet megnevezése:
□ javítás □ átalakítás □ létesítési feltételek megváltoztatása □ áttelepítés			□ üzemben tartó változás □ szüneteltetés □ megszüntetés □ egyéb változás			□ nyomástartó □ kazán □ töltő	_________________ _________________ _________________
Típus, megnevezés: _______________________				Gyártó neve: ___________________________________ címe: ___________________________________
Gyári szám: _____________	Gyártási év: _______				Max. üzemi nyomás: ______ bar		Összes térfogat: ________ liter

_____________ ____________________________ ________________

Kitöltés dátuma Felelős személy neve, beosztása P.H. Aláírás

Hatóság tölti ki

Létesítési hely kódja:

Üzemeltető kódja:

Tulajdonos kódja:

Iktató szám: ________________ Dátum: _______________ P.H. _______________

területi igazgató

	Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség _____________________________________ _____________________________________
Rendkívüli esemény bejelentőlap 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez		RB

Üzemben tartó tölti ki

Létesítési hely		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Hrsz: _______________			EOV koordináták: X = _____________ m, Y = ______________ m
Postacíme: _______________________________________________________
Üzemeltető		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
Tulajdonos		Neve: _______________________________________________
Címe: _______ ir.sz., _________________________________________________ település, ______________________________________ utca, út, tér stb. ________________ sz.
A rendkívüli esemény jellege:						Létesítmény:	Töltet megnevezése:
□ sérülés □ robbanás			□ személyi sérülés □ haláleset □ tűz □ jelentős anyagi kár			□ nyomástartó □ kazán □ töltő	_________________ _________________ _________________
Típus, megnevezés: _______________________				Gyártó neve: ___________________________________ címe: ___________________________________
Gyári szám: _____________	Gyártási év: _______				Max. üzemi nyomás: ______ bar		Összes térfogat: ________ liter
Rendkívüli esemény időpontja:
A rendkívüli esemény keletkezésének, körülményeinek, lefolyásának rövid leírása:
A sérült, felrobbant berendezés környezetében milyen, feltétlenül szükséges változásokat eszközöltek? Mi tette indokolttá?
Milyen előzetes vizsgálatot végeztek? Melyek e vizsgálatok megállapításai?
Egyéb közölnivalók:

_____________ ____________________________ ________________

Kitöltés dátuma Felelős személy neve, beosztása P.H. Aláírás

Hatóság tölti ki

Az üzembentartó belső vizsgálatának megállapításai, illetve az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek felsorolása:

A csatolt okmányok:

Felügyelő vizsgálati megállapításai, illetve az ezzel kapcsolatos csatolt jegyzőkönyvek, jelentések és okmányok felsorolása:

Felügyelő intézkedései, továbbá esetleges igazságügyi szakvélemény, valamint más vonatkozó okmányok felsorolása:

Sérülés, robbanás minősítése:

Iktató szám: ________________ Dátum: _______________ _______________

felügyelő aláírása

4. függelék (informatív)

Az időszakos ellenőrzés bizonylata

(A megfelelő □ -be X írandó.)

Ellenőrző szervezet neve: ______________________________________________________ címe: ______________________________________________________
Iktatószám:				Ügyintéző:
Nyomástartó létesítmény időszakos ellenőrzésének bizonylata 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez
Kérelem iktatószáma:						Beérkezés dátuma:
Kérelmező:
A kérelem tárgya:
Üzembentartó:
Ellenőrzés helyszíne:
Ellenőrzés dátuma:
Típus, megnevezés:
Gyártó:
Azonosítási szám:								Gyártási év:
A berendezés veszélyességi besorolása: □ bejelentésre kötelezett □ ellenőrzésre kötelezett			Az ellenőrzés típusa: □ időszakos □ rendkívüli □ külső ellenőrzés □ belső ellenőrzés □ szilárdsági ellenőrzés					A berendezés □ üzemben van □ üzemen kívül van
Az ellenőrzés megállapításai
Ellenőrzött tér megnevezése:
Max. üzemi nyomás (bar):
A próbanyomás értéke (bar):
A nyomáspróba közege:
Időtartama (perc):
Ellenőrzés módja:
Nyomásmérő típusa, száma:
Hiányosság:			van nincs				van nincs				van nincs
külső ellenőrzés során:			□ □				□ □				□ □
belső ellenőrzés során:			□ □				□ □				□ □
nyomáspróba során:			□ □				□ □				□ □
Hiányosságok részletezése: _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Sorszám	Biztonsági szerelvény				Azonosító (típus, gyári szám)					állapot megfelelő igen nem
										□ □
										□ □
										□ □
										□ □
										□ □
										□ □
										□ □
A berendezés az ellenőrzés megállapításai alapján: □ tovább üzemeltethető □ a hiányosságok megszüntetése után üzemeltethető □ a hiányosságok megszüntetése után rendkívüli ellenőrzés szükséges
Következő ellenőrzés határideje:
Külső ellenőrzés: év, hó, nap		Belső ellenőrzés: év, hó, nap							Szilárdsági ellenőrzés: év, hó, nap

Kelt: _____________________________

________________________

felügyelő

5. függelék (informatív)

Nyilvántartó lap minták

(A megfelelő □ -be X írandó.)

Nyomástartó berendezés nyilvántartó lap 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez

NY

Létesítési hely

Neve: ________________________________________________

Címe: ____________________________________________________________________

Hrsz: _______________

EOV koordináták: X = _____________ m, Y = ______________ m

Létesítési hely kódja:

Postacíme: _______________________________________________________

Üzemeltető

Neve: ________________________________________________

Címe: ____________________________________________________________________

Üzemeltető kódja:

Tulajdonos

Neve: ________________________________________________

Címe: ____________________________________________________________________

Tulajdonos kódja:

BERENDEZÉS ADATAI

Típus, megnevezés: _______________________

Gyártó: ___________________________________________

Gyári szám: _____________

Gyártási év: _______

Max. üzemi nyomás: ______ bar

Összes térfogat: ________ liter

Terek:

Töltetek:

Száma:

Nyomása:

Térfogata:

Megnevezése:

Halmazállapota: gáz folyadék

Veszélyes: igen nem

I. _____ bar __________ liter II. _____ bar __________ liter III. _____ bar __________ liter

_____________ □ □ □ □ _____________ □ □ □ □ _____________ □ □ □ □

A megadott adatok alapján:

A berendezés besorolása:

Ciklusidők:

PS x V = ____________

□ bejelentésre kötelezett □ ellenőrzésre kötelezett

Külső ellenőrzés: _____ év Belső ellenőrzés: _____ év Szilárdsági ellenőrzés: _____ év

Használatbavételi engedély kiadása:

Iktató szám: ________________ Dátum: __________________

Nyilvántartásba vétel:

Iktató szám: ________________ Dátum: __________________

Használatbavételi engedély visszavonása:

Iktató szám: ________________ Dátum: __________________

Nyilvántartásból törlés:

Iktató szám: ________________ Dátum: __________________

IDŐSZAKOS ELLENŐRZÉSEK
Külső ellenőrzés:		Belső ellenőrzés:		Szilárdsági ellenőrzés:
megtartott	esedékes	megtartott	esedékes	megtartott	esedékes
Megjegyzés:

Kazán és fűtött nyomástartó berendezés nyilvántartó lap 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez			K
Létesítési hely	Neve: ________________________________________________
Címe: ____________________________________________________________________
Hrsz: _______________		EOV koordináták: X = _____________ m, Y = ______________ m
Létesítési hely kódja:
Postacíme: _______________________________________________________
Üzemeltető	Neve: ________________________________________________
Címe: ____________________________________________________________________
Üzemeltető kódja:
Tulajdonos	Neve: ________________________________________________
Címe: ____________________________________________________________________
Tulajdonos kódja: